Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke szerint a hazai szántóföldi növénytermesztésnek valójában nem az ukrán háború és nem az ukrán import a legnagyobb problémája.

Mint mondta, az ukrajnai háború miatt jelentkező értékesítési kényszer lefelé nyomja a terményárakat, ez tény. Ha a hazai gazdáknak ezzel kell versenyezni, esélytelenek! Körülbelül 80 ezer forintos értékesítési árral lehet számolni tonnánként, a jelenlegi költségek mellett hektáronként 7,5-9 tonnás hozamot kellene elérni ahhoz, hogy nyereséges lehessen a kukoricatermesztés.

A gond az, hogy a hazai, mintegy egymillió hektárnyi kukorica-vetésterületen több év átlagában hektáronként csak 5,5-6 tonna kukorica terem itthon, mert rengeteg, kukoricatermesztésre nem éppen alkalmas területen is kukoricát vetünk. "E számok tükrében a gazdák átlagos termelés szint alatti fele már a szántóföldön megbukott" – mondta a szakember az mfor.hu-nak. Szerinte a hazai szántóföldi növénytermesztésnek valójában nem az ukrán háború és nem az ukrán import a baja, hanem valójában arra volna szükség, hogy ahol nem lehet nagy terméshozamot elérni, ott ne kukoricát termesszenek a gazdák. Kukoricatermesztésre legalább 300 ezer hektárnyi terület alkalmatlan a mostani összterületből. Ahhoz viszont, hogy le tudjon vonulni a kukorica ezekről a területekről, komoly ráfordításokra lenne szükség. Be kell fektetni a vízrendezésbe, a talajjavításba, politikai és termelési szemléletváltozásba, termelői (és ágazati) tudásba, kutatási háttérbe és tanácsadásba, a termelői szervezettség (elsősorban gazdasági) feltételeinek megteremtésébe is.

Azt látjuk, hogy a napenergia-ipar – a szélerőműveknél nem kevésbé negatív környezeti (és optikai) nyomást gyakorolva – jelentős mezőgazdasági és természeti területeket fed le, felszabadítva a termelőket ezeken a területeken a termelési kényszer alól. Hasonló szemlélettel való hasznosításra még hatalmas területek állhatnak rendelkezésre, és a fentebb már tárgyalt megoldásokat kiegészítve az életmódváltásra is hatást gyakorló megfelelő lakossági tudatformálással, rövid és hosszú távon is versenyképes megoldások állhatnak rendelkezésre.


Jelenleg azoknak van könnyebb dolguk, akik saját földön tudnak gazdálkodni, hiszen minden egyéb költség mellett, a földbérleti díjak is emelkedtek. Aki tehát bérelt földön szeretne kukoricát termeszteni, csak 7-8 tonnás hektáronkénti termés felett lehet eredményes, érhet el profitot.

A kisebb gazdaságokat a megnövekedett szolgáltatási (gépi munkák, szárítás) költségek, a nagyobbakat az eddigi gazdálkodás során elmulasztott tartalékképzés, túlzott beruházás, vagy a készletekkel való kiváró személetű gazdálkodás (vagy éppen a kettő, még rosszabb esetben a három együtt) hozhatja nehéz helyzetbe.

Indexkép: Shutterstock