Érdekes adalékokkal szolgált a terménypiac helyzetéről, kilátásairól a Kwizda Agro 10., jubileumi Terepszemléjén Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke. Mint azt előadásában kiemelte: az elmúlt hónapok gabonapiaci változásai, emelkedő árai alapot adnak a bizakodásra és az optimista hangulatra.

Nem vagyunk nagy játékosok

– 2300 millió tonna gabona terem a világban, s hogy tudjunk ehhez viszonyítani, elhelyezni hazánk gabonatermelését ebben a koordináta-rendszerben: Magyarországon az éves gabonatermés mennyisége körülbelül 20 millió tonna – mondta elöljáróban Petőházi Tamás. – Illetve 2022-ben még ennek is a fele termett, nyilvánvaló tehát, hogy Magyarország ebben a történetben nem nagy játékos. Globális tendencia, hogy az elmúlt 10 évet tekintve folyamatosan nő a termelés, valamint a felhasználás is, hiszen közeledünk a 8,5-9 milliárd lakosságszám felé és már pontosan tudni lehet, mikorra érjük el a 12 milliárd főt... Nem probléma tehát, hogy több terem a világban gabonából, mert a felhasználás is nő. Búzából 800 millió tonna körüli mennyiség terem globálisan, nálunk 4,5-5,5 millió tonna, ebből is látható, hogy nem mi vagyunk a meghatározó szereplők. A világ úgynevezett átmenő készlete 250-270 millió tonna, ezek vannak a legnagyobb hatással a gabonaárakra. Nos, ezek az amerikai mezőgazdasági minisztérium, az USDA adatai szerint is csökkenőben vannak, ez az egyik, aminek köszönhető, hogy az elmúlt egy hónapban elkezdtek emelkedni az árak.

Petőházi Tamás a gabonaárakról beszél

Petőházi Tamás szerint van esély arra, hogy a gabonaárak emelkednek és tartósabban fent maradnak – fotó: Horváth Attila

Az elnök szerint további okok is szerepet játszanak a kedvező tendenciában: egyebek közt hogy Oroszországban több mint 830 ezer hektárnyi búza elfagyott. Tudni kell, hogy egyre nő az orosz termelés eredményessége, a klímaváltozásnak ott még egyelőre csak az előnyeit érzékelik, ahol eddig csak rozsot lehetett termelni, ott most már búzát is tudnak. Ennek következtében nagyon komoly növekmények keletkeztek. Idén azonban valahogy az időjárás mégiscsak megtréfálta őket, ami miatt 3-4 millió tonnányi termés most kiesett.



A rizsfogyasztóknak is el kell gondolkodni

– Az oroszok és az ukránok a háború előtt együttvéve olyan 120-130 millió tonna búzát termeltek, azaz a világ össztermésének az egynyolcadát adták – sorolta az adatokat Petőházi Tamás. – A világkereskedelemben azonban nem az összforgalom egynyolcadával, hanem egynegyedével vettek részt. Ez azt jelenti, hogy a háború kirobbanásával szinte már másnapra eltűnt a piacról a globális kereskedelmi gabonamennyiség-kínálat egynegyede. Ez okozta a hatalmas áremelkedést. Ezt megelőzően azonban volt már két áremelkedés is, melyeket az afrikai sertéspestis miatt bekövetkezett kínai sertésállomány mesterséges felduzzasztása, az ehhez szükséges takarmánymennyiség gyors felvásárlása és a Covid okozott.

Míg a korábbi áremelkedések gyökerét döntően logisztikai problémák generálták, lezáródtak a határok, addig a mostani a fentiek következménye, illetve hogy India is bejelentette: az elmúlt 6 évvel ellentétben most megnyitják piacukat a búza előtt; valószínűleg náluk is kevesebb termett. Tehát a világban forgó készletek csökkenéséről van szó. Egyébként pedig a rizsfogyasztó nemzeteknek is el kell gondolkodniuk a jövőn, azon, hogy át kell állniuk a búzára, mert vélhetően hamarosan náluk is drága kincs lesz a víz. Lesz tehát helye a búzának és talán ára is – viszont ez utóbbi döntő tényező. A magyar búza piaci pozícióit erősen rontja, hogy az ukrán áru 30-40 euróval olcsóbb a világpiaci árnál – és nekünk, magyaroknak sajnos, az ukrán árakkal kell versenyeznünk.


Nagy a kereslet a kukoricára a világban

A másik fontos takarmánynövény a kukorica, amiből 1200 millió tonna terem a világon, ennél is folyamatosan nő a termelés és a felhasználás. Mint rámutatott: nem olyan rég a szakmai szereplők megrettentek attól, hogy az akkori 800 millió tonnás termelés lesz majd sokkal több is, az árak pedig 1-essel kezdődnek (és nem 100, hanem 10 ezres nagyságrendben) – azóta eltelt 10 év, a termelés 50 százalékkal nőtt, még sincs nagy baj a kukoricával a világban, mert nagy kereslet mutatkozik iránta.

– Az USA tavaly 390 millió tonnát termelt. Október táján elkezdett volna emelkedni a világpiaci ár, de nem tudott, mert Amerika rögtön bejelentette, hogy a 390 millió tonnás termést felemeli 400 millióra – idézte fel az elnök. – Ez azonban sajnos, nem következett be, sőt a 390 millió tonna is csökkenni fog, aminek szintén komoly hatása van a mostani áremelkedésre. S hogy miért ilyen "hülyék" az amerikaiak, hogy még be is jelentik, ha kevesebb gabonájuk terem? Mert a hadiipar nagyon pörög a háború miatt, óriási megrendelések érkeznek hozzájuk, s mivel emiatt nagyon magas az ipari árindex, ehhez akarják közelíteni az agrár-árindexet is, hogy ne legyen köztük akkora különbség. Ezért elengedték a gabonaárakat, igyekeznek minél magasabbra srófolni azokat, aminek az egyik módja, ha dobra verik, hogy nincs elegendő termény... Ez egy nagyon tudatos politika.

Megy a GMO-s kukorica, hogy ne haljanak éhen

A szakember azt is elmondta: Brazíliában is jelentős mértékben nőtt a kukoricatermelés a La Niña hatására, s csak ennek köszönhető, hogy Afrikában kevesebben haltak éhen tavaly. Oda sikerült ugyanis értékesíteni a – kétségünk ne legyen – GMO-s kukoricát.

Kombájn, aratás

Az idei aratás bizakodó hangulatban kezdődött – forrás: Pixabay

– Kína 11 millió tonna búzát akar vásárolni a világpiacon, továbbá nagy a kukoricatermelésük és -felhasználásuk is, utóbbi közel 300 millió tonna – folytatta Petőházi Tamás. – Ebből 290 millió tonna megy takarmányozásra, az importjuk pedig 20 millió tonna körüli. Ennél sokkal több, közel 100 millió tonnányi szóját vásárol fel Kína, hogy ezt el tudjuk helyezni, mi 160-170 ezer tonnát termelünk, azaz nem termelünk annyit egy évben, mint amennyit ők egy héten lefogadnak. Hogy mit akarok mondani ezzel? Hát azt, hogy a magyar állattenyésztést nem kellene a 340-350 ezer tonnányi import szójára építeni. Ha ugyanis Kína megemeli a saját importkvótáját, akkor az azt jelenti, hogy a világ szójatermésének túlnyomó többsége nála landol majd – nekünk pedig nem fog jutni. Ezért nagyon hamar, 2030-ra mindenképpen meg kell oldanunk ezt a kérdést, addigra teljesen önellátóvá kell válnunk szójából, vagyis fehérjéből, másként nagy bajba kerül az állattartásunk és ezzel együtt az élelmiszerbiztonságunk is.


Az elnök még arra is kitért: az ukrán gabona-beszállításokból várhatóan egyre kevesebb érkezik az Európai Unióba, mert hamarosan elindulhatnak a hajók újra. Egyébként az EU legnagyobb importgabona-felhasználója Spanyolország, a beérkező mennyiségnek csaknem a fele ide érkezik.