Sokan azt hiszik, hogy a szépség miatt fontos bevagdosni a kenyér tetejét, hiszen a sima péktermék unalmas lenne. Ez nemcsak a kézműves, hanem a bolti kenyerekre is igaz. Most azt is eláruljuk, hogy miért fontos ez a lépés.

Díszítési lehetőség

A Street Kitchen írta meg, hogy bár a kenyér tetejének bevágása lehetőségeket ad arra, hogy díszítsük a péktermékünket, a dekorációnak ennél praktikusabb okai vannak. Persze nagyon szép búzakalászokat és virágokat metszeni a cipók tetejére, valójában a kenyér tésztájában nagyon sok a víz, ami sülés hatására gőzzé válik, aminek távoznia kell. Ha tehát nem vágnánk be a tetejét, akkor a gőz ott távozik, ahol éppen tud. Igaz ez például a süteményekre is, azok sem véletlenül repednek meg sokszor sülés közben (ezért szoktuk őket alacsonyabb hőfokon készíteni).

A sütés közben a kenyér héja megkeményedik, magába zárja a kenyér baltartalmát. Amennyiben ez a kemény réteg átjárhatatlan, akkor fordul elő, hogy a kenyér megreped (vagy akár a bejgli).


Sütés közben növekszik

Mivel a kenyér sülés közben emelkedik, növekszik, ha nincs bevágva, akkor a tészta ott kezd el nőni, ahol helye van. Ez sokszor egyenetlen kenyeret jelent, aminek a felülete inkább lesz rusztikus, mint szép. A bevágásokkal a növekedés irányát szabályozhatjuk. Így lehet ducibb cipónk, de akár hosszúkás, vékony kenyerünk is.

A bevágásnak köszönhetően lesz hosszúkás vagy éppen duci a kenyerünk, bagettünk - fotó: pexels.com

Mik voltak az okok régebben?

A lap szerint korábban azonban más okok álltak a kenyér tetejének bemetszése mögött. Mivel Európában mindig fontos tápláléknak számított, így mindenki igyekezett a lehető legszebb és legfinomabb terméket elkészíteni. Kemencéje kizárólag a gazdagabb rétegnek volt, sokan kizárólag a közösségi kemence használatával készíthettek maguknak kenyeret. Nem ártott tehát valamilyen formában megjelölni sajátjukat, hogy tudják, ki és melyiket készítette. Sokszor csak bemetszést csináltak, de nem volt ritka, ha valaki monogramot készített rá.