Az idei évben akár a 750 ezer hektárt is elérheti Magyarországon a napraforgó vetésterülete, áll a Syngenta tavaszi vetés előtti piaci elemzésében. A vállalat adatai szerint ellenkező folyamatok zajlanak a kukorica termesztésében, amelynek eredményessége a változó klíma miatt sokat csökkent az elmúlt években.

Ami rossz a kukoricának, az jó a napraforgónak

„Az elmúlt években az időjárás hazánkban szélsőségessé vált, gyakoribbak a csapadékmentes, forró napok. Ha pedig van elegendő csapadék, akkor annak az eloszlása  nem ideális. Ennek is köszönhetően a napraforgó pozíciója megerősödött az elmúlt években, hiszen mélyre hatoló gyökérzetével utána tud nyúlni a mélyebben lévő víznek és tápanyagoknak, így stabilabb profitabilitást biztosíthat. A napraforgó hazánkban jelentős növénnyé vált, amely termesztéstechnológiáját tekintve változásokon ment keresztül, hiszen eleinte extenzív növényként, míg napjainkban már intenzív növényként termesztik" – ismertette Tóth Tamás, a Syngenta Duna Régiójának vetőmag-marketingvezetője.

750 ezer hektár vetésterület sem kizárt

A napraforgó vetésterülete 2010 és 2020 között 550 és 650 ezer hektár között mozgott, az elmúlt 5 évben viszont már kétszer is elérte a 700 ezer hektárt. A Syngenta piaci információi alapján az idei évben a napraforgó vetésterülete akár a 750 ezer hektárt is elérheti, ami az elmúlt évhez képest jelentős növekedést jelent. Főként a magas olajsavas napraforgóhibridek iránt ugrott meg a kereslet.

A napraforgó területén világszinten 2030-ig 30%-os növekedést várható a Sunflower Market Report adatai alapján. A világpiacot 17,5 millió tonnával Oroszország, és 12,2 millió tonnával Ukrajna vezetik. Az Európai Unióban összesen 8,5 millió tonnát takarítottak be 2024-ben. A napraforgó vetésterületet tekintve hazánk általában Románia és Bulgária mögött a harmadik - negyedik helyen szokott lenni az Európai Unióban.

napraforgó

A Syngenta piaci információi alapján az idei évben a napraforgó vetésterülete akár a 750 ezer hektárt is elérheti – fotó: pixabay.com

Ugyanakkor a hazai termésátlag magasabb a konkurens országokénál

A tavalyi évben, a rekord száraz és meleg július miatt az országos átlag 2,5 t/ha-ra csökkent, de az átlagos években inkább a 3t/ha-hoz közeli szint jellemző az országos átlagra. A Kynetec 2024-es napraforgó vetőmag-panel alapján a szegmenst 61%-os piacrésszel vezető Syngenta szerint ez a magas termésátlag a csúcsgenetikának és a termelők magas technológiai tudásának köszönhető.

A vállalat annak érdekében indította el a 6 tonna programját, hogy a termelőkkel közösen üzemi körülmények között minél több adatot gyűjtve a hazai termelők kihívásaira összpontosítva tovább  finomítsák a napraforgó termesztéstechnológiáját. A program célja, hogy a termelők maximálisan kiaknázhassák a Syngenta napraforgó hibridekben rejlő kiemelkedő genetikai terméspotenciált. A 6 tonna program területre adaptált szakmai ajánlásával a referencia farmhoz viszonyítva 2023-ban 370 kg/ha (25 termelő átlagában), 2024-ben 350 kg/ha (41 résztvevő átlagában)  termésátlag-növekedést értek el a résztvevők – ismertette Ácsné dr. Szekeres Dóra, olajos növények vetőmag-termékfelelőse.


Nagy a bizonytalanság kukoricában

Az elmúlt évek kukoricatermesztési nehézségei miatt még április elején is bizonytalan a termelők egy része az idei vetésszerkezet tekintetében. 2024-ben 6 t/ha körüli országos termésátlagot realizálhattak a termelők, ahol a legkiemelkedőbb régió Nyugat-Dunántúl volt 7,5 t/ha feletti eredménnyel. Ezzel szemben a Dél-Alföldön 4,5t/ha körüli átlagokról beszélhetünk, ami jóval elmarad a megtérüléstől.

„Az elmúlt évek szélsőséges, aszályos időszaka jelentősen rányomja a bélyegét a kukoricára, így az idei évben akár az is előfordulhat, hogy 2025-ben nem a kukorica lesz a legnagyobb területen vetett tavaszi kapás növényünk. A kereslet az aszályos időszakokat jobban tűrő növények felé fordult. Az elmúlt 10 év egyértelmű nyertese a napraforgó, mind vetésterületben, mind átlag jövedelemtermelő képességben, ezen felül a kalászosokban látjuk még növekedési lehetőséget.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy kukorica vonatkozásában egy-egy jó évjárat teljes mértékben meg tudja fordítani a trendet, hiszen alapvetően egy jól kiszámítható, magas jövedelmezőséget biztosító növényről van szó 9–10 tonnás termésszint felett. Viszont egyes országrészekben, például Délkelet-Magyarországon túl régen láttunk valóban jó évjáratot. Sok helyen az alacsony termésátlagokon kívül a magas toxinszint is problémát okozott, így érthető a termelők hezitálása.” – fejtette ki Tóth Tamás.

kukorica

Az elmúlt évek kukoricatermesztési nehézségei miatt még április elején is bizonytalan a termelők egy része az idei vetésszerkezet tekintetében – fotó: pixabay.com

Új utakon a növényvédelem

A vállalat szerint a jövőben a hagyományos növényvédelem mellett nagy szerepet kapnak a biológiai szerek és növénykondicionálók, valamint vissza kell nyúlni az alapokhoz és meg kell értenünk a növény szükségleteit. A leginkább limitáló tényező a víz, de vannak olyan eszközök, amivel csökkenteni lehet a kockázatot és a kiszámíthatatlan, kevesebb csapadék mellett is eredményesen lehet kukoricát termelni.

Indexkép: pixabay.com