Ha nyár, akkor főtt kukorica. Ugyanúgy, ahogy dinnye nélkül nincs nyár, és nincs strand, hasonló a helyzet a főtt kukoricával is. Ezen pedig  egyáltalán ne csodálkozzunk, hiszen igazán nagyon finom. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kukoricát választunk hozzá, és hogy milyen módon készül.

Így válaszd ki a tökéletes kukoricát

A folyamat legfontosabb eleme, hogy milyen kukoricát választunk a főzéshez. Ha ugyanis zsenge csövet választunk, az azon sorakozó roppanós, édes kukoricaszemek rövid idő alatt megpuhulnak a fazékban vagy akár az izzó parázs fölött. De nem mindig jutunk hozzá zsenge kukoricához, azonban a főtt kukorica még akkor is lehet tökéletesen finom.

Fontos, hogy a főtt kukorica elkészítéséhez csemegekukoricát vásároljunk, de a legjobb, ha a kertünkben termesztjük, és csak le kell onnan szedni. A takarmánykukorica frissen leszedett zsenge csöveit is meg lehet főzni, de ez több keményítőt tartalmaz, mint a magasabb cukortartalommal rendelkező csemegefajta, ezért lényegesen hosszabb idő alatt puhul meg, és sajnos az íze sem olyan finom - tudjuk meg a mindmegette.hu cikkéből.

Fontos, hogy a kukorica csöve egészséges legyen, legyen rajta minél üdébb zöld színű héj, vagyis csuhé, mert ez védi a kiszáradástól. Semmiképp se vásároljuk meg a kukoricát, ha a szemek fonnyadtak, ráncosak, vagy ha a bajuszszálak már nem selymesek, és ha a csöveket takaró levelek sárgulnak, netán zörgősek. Természetesen akkor se főzzük meg, ha betegségre utaló, barnás foltok mutatkoznak rajta. A legjobb, ha széthúzzuk a leveleket, és frissességi próbát végezünk. Az a cső jó, amelyiken könnyen bele lehet mélyeszteni a körmünket a szemekbe, és ennek hatására tejszerű, fehér lé buggyan ki belőle.


Így főzd meg a kukoricát

Először távolítsuk el a csuhét. A legfelső réteget dobjuk ki, a többi levelet azonban tegyük félre. Ezután szabadítsuk meg a kukoricát a bajuszszálaitól, majd egy éles késsel válasszuk le a kukoricacsövek csúcsos végéről azt a részt, ahol nincsenek szemek, vagy nagyon aprók. A torzsa aljáról is levághatunk 1,5-2 centit.

kukorica

Egyáltalán nem mindegy, hogyan főzöd meg a kukoricát. Fotó: Shutterstock

Ha igazán hosszú a kukoricacső, bátran daraboljuk fel. A csöveket és a félretett leveleket is mossuk meg folyó víz alatt. A főtt kukorica elkészítéséhez béleljük ki az edény alját a félretett levelekkel. Ezután helyezzük bele rendezetten a kukoricacsöveket. Takarjuk be a csöveket vékonyan a maradék csuhéval. Öntsünk rá annyi hideg vizet, hogy az egészet ellepje, és forraljuk fel közepes lángon. Forrás után kapcsoljuk lejjebb a hőfokot, fedjük le az edényt, és gyöngyöző vízben főzzük tovább a kukoricát még néhány percig, amíg megpuhulnak a szemek. Ügyeljünk rá, hogy a kukorica fajtájától is függhet a főzés ideje. Sót ne tegyünk a vízbe, hiszen attól a szemek meg fognak keményedni, ezért ugyanúgy járjunk el, mint a máj sütésekor, és csak a kész ételt sózzuk meg, ízlés szerint. Azonban a takarmánykukorica esetén kevés cukrot érdemes a főzővízhez adni, hogy még finomabb legyen az íze.

A csemegekukorica a zsengeségétől függően 10-35 perc alatt puhul meg. 8-10 perc főzés után szedjünk le a csövek végéről néhány nagyobb szemet, és kóstoljuk meg, de ha beleszúrjuk a villát, és könnyen ki tudjuk húzni belőle, abból is tudhatjuk, hogy a kukorica készen van.

Azokat a kukorica csöveket, amelyeket nem fogyasztunk el azonnal. hagyjuk nyugodtan a főzővízben kihűlni, majd csomagoljuk folpackba, és tároljuk a hűtőszekrényben, de csak maximum 2 napig. A főtt kukorica sóval megszórva a legfinomabb, de akár fűszervajakkal is megkenhetjük.

Így gyorsíthatod fel a kukorica főzési idejét

Ha nincs túl sok kukoricánk, de szeretnéd, ha mielőbb el tudna készülni, tegyük mikróba a bontatlan csuhéjú csöveket tányéron, és hagyjuk, hogy maximális teljesítményen, vagyis 850 watton, 3 percig párolódjon a saját levében. A mikróban főtt kukoricát mindenképpen kesztyűben vegyük ki, mivel nagyon forró. A bontásnál is vigyázzunk, hiszen gőz van alatta.

A másik módszer, hogy megtisztítjuk és ha szükséges, feldaraboljuk a kukoricát, majd fedeles üvegtálba helyezzük néhány levéllel együtt. Öntsünk alá vizet, majd lefedett jénaiban mikrózzuk 7-10 percig. De arra készüljünk fel, hogy igazán finom csak a hagyományos főzési módszerrel lesz.

Grillezve is remek a kukorica

A legjobb, ha kibontjuk a kukorica csöveit, és így forgatjuk meg a forró rostélyon, így érdemes rácsba zárni őket vagy a csutkájuknál meghagyni egy kis részt, hogy könnyebb legyen forgatni. Grillezéskor a kukoricát ízesíthetjük fűszerolajjal vagy vajjal, de akár húsos vagy zöldséges nyársakra is húzhatjuk, baconbe is tekerhetjük, vagy alufóliába csomagolhatjuk.

A héjában grillezendő kukoricát a rostélyra helyezés előtt célszerű rövid időre vízbe áztatni, mert így a levelek megszívják magukat és nem égnek meg. Süssük a csöveket parázs fölött gyakran forgatva, 20-25 percig, vegyük ki őket a csuhéból, és tegyük így is vissza a kukoricát negyedórára a füstös aroma kedvéért, és azért, hogy szép színe legyen.

Legyen a te kertedben is kukorica

A kukorica igazán népszerű. Sokan vele kezdik a napot, amikor kukoricapelyhet esznek, és vele zárják a moziban, amikor pattogatott kukoricaként csemegéznek belőle. A kukorica nem véletlenül sokak kedvence, hiszen azon túl, hogy egészséges, rengeteg ételben kaphat helyet.

A kukorica Közép- és Dél-Amerikából érkezett az európai kontinensre, ahol a 19. században vált igazán közismertté és közkedveltté. Mérete fajtánként változó, általában 1,80 és 2,40 méter magas. A kukorica hím- és nővirágai ugyanazon a növényen, de külön virágzatban és különböző helyen fejlődnek.

Mivel a kukorica fagyérzékeny növény, a vetésével mindenképp meg kell várnunk a májusi fagyok elmúltát. Viszont előcsíráztatni vagy palántázni nem érdemes, nyugodtan vethetjük a magokat közvetlenül a talajba.

A kert napos, szélvédett helyére vessük a kukoricaszemeket. A kukorica nem válogatós, így bármilyen talaj megfelelő a számára. A kukoricának sok tápanyagra és gazdag, nedves talajra van szüksége a megfelelő fejlődéshez. Érdemes tehát a földjét a vetés előtt érett trágyával gazdagítani.

Melegigényes növény, mely általában két csövet nevel. A kukorica a porzós virágokat a címerében neveli, amelyek lehullanak a lentebb található termős virágok bibéjére, vagyis a bajuszra, és azok így porzódnak be.

Ha szeretjük, érdemes egészen július végéig folyamatosan vetni, így egész nyáron dúskálhatunk a finom főtt kukoricában. Egy helyre két szemet vessünk, körülbelül 4 cm mély fészekbe. Akár sorban, akár csoportosan is vethetjük. Ha a kerítés mellé ültetjük, azzal rengeteg helyet takarítunk meg, és még a belátást is csökkenteni tudjuk. Az egyes tövek között hagyjunk 70 cm-es sor-, és 35-45 cm-es tőtávolságot. A kukorica szélbeporzású növény, így ha közel vannak a tövek, azzal meg tudjuk növelni a beporzás esélyeit.

A kukorica vízigényes növény. A növekedési időszakában van a legnagyobb szüksége az öntözésre. Minél melegebb az időjárás, annál többször kell öntöznünk. Fontos még, hogy rendszeresen gyomtalanítsuk, melyet jelentősen megkönnyít, ha a tövek közötti területet mulcsozzuk.

Fontos, hogy folyamatosan töltsük fel földdel a töveket, különben egy vihar könnyen ledönheti azokat, a magasságuk miatt. Ha viszont fel vannak töltve, úgy a növény egyre feljebb tud tartógyökereket növeszteni, és így stabilabbá válhat.

A csöveket akkor takarítsuk be, amikor a cső végén levő bajusz elhervad, és a körmünket belenyomva a kukoricaszemekbe, azok tejnedvet engednek. Ehhez folyamatosan ellenőriznünk kell a csövek állapotát, nehogy túlérjenek, és megkeményedjenek. Amikor tejnedvet eresztenek a szemek, a  kukorica még nem érte el a teljes érettséget. Ekkor tejes kukoricának nevezzük. Ilyenkor ne tároljuk, hanem főzzük meg, hiszen ekkor a legfinomabb. Minél tovább tároljuk, annál keményebb lesz, és annál többet veszít a cukortartalmából.

Ha a csöveket rajta hagyjuk a száron, a szemek megérnek, majd megszáradnak. Ebből lesz a takarmánynak való kukorica, melyet szeptember közepén szednek le, majd szárítanak meg, hogy sokáig eltartható legyen.

A három nővér és a kukorica

A tapasztalat azt mutatja, hogy az indiánoknak nagyon is igaza volt, hogy együtt termesztették a kukoricát a tökfélékkel és a babbal. A tökfélék levelei ugyanis árnyékolják a talaj felszínét a kukorica-tövek között, így megakadályozva azok gyomosodását, emellett megőrzik annak nedvességtartalmát is. A bab pedig természetes karónak tekintve felfut a kukorica szárára. A méreteik folytán ráadásul nem versenyeznek egymással a területért, de mindhárom elegendő fényhez jut.

grillezett kukorica

A grillezett kukorica képes feldobni minden kerti sütögetést. Fotó: Shutterstock

Ettől óvd meg a kukoricát

A kukoricának sajnos sok kártevője és betegsége van. Mind közül a legveszélyesebb az amerikai kukoricabogár, mely nemcsak lárva, hanem imágó alakban is pusztít. A kukoricát ezen kívül még a kukoricamoly hernyója, a gyapottok-bagolylepke hernyója és a levéltetvek is károsítják. A betegségek közül leggyakrabban a gombás megbetegedések támadják meg, mint amilyen a fuzáriumos csőpenész.

Ne vesd a szemére, hogy titkai is vannak a kukoricának

1. A kukoricát sok néven ismerhetjük. Sokan tengerinek hívják, és van ahol törökbúzának nevezik, Erdélyben pedig málé a neve.

2. Amerikában őshonos, Európába Kolumbusz juttatta el. Sőt, még a pattogatott kukoricát is neki köszönhetjük! A felfedezései során megfigyelte ugyanis, hogy a helyiek előszeretettel viselnek az ünnepek során pattogatott kukoricából készült fejdíszt. A pattogtatás lehetett tehát az első kukorica felhasználási mód. A XIX. század végén gázüzemű, pattogtatóval felszerelt kocsik jelentek meg a parkokban, és onnan árulták a pattogatott kukoricát, amelynek népszerűsége azóta is töretlen.

3. Önmagában képtelen szaporodni. A termesztett kukorica minden fajtáját emberi tevékenységnek, a nemesítésnek köszönhetjük.

4. A címerezés nagyon tudományosan hangzik, de nem is olyan nehéz megérteni, mi zajlik olyankor. Ez a kukorica hibrid vetőmag előállítás legfontosabb művelete.  A kukoricát keresztezéssel szaporítják. A kukorica egylaki növény, így van rajta hímvirágzat és nővirágzat is. A hímvirágzatot nevezzük címernek. A címerezés kifejezés a hímivarú címervirágzatból ered. A munkálatok során ezeket kell eltávolítani.

5. A kukoricaolaj sokak szerint jóval egészségesebb, mint az olívaolaj. Ráadásul a hőt is bírja, hiszen 200 Celsius-fok felett van a füstpontja.

6. Számos ismert ételt készítenek belőle világszerte, így többek között a polentát, a puliszkát, a tortillát és a tacot.

7. A megtermelt mennyiség 70%-át állati takarmányozásra használják.

8. A kukoricaszár felaprítva bekerülhet a komposztba, a csuhéból, vagyis a kukoricacsövet közvetlenül fedő fehér, vékony levelekből pedig remek játékokat készíthetünk.

Ezért fogyassz sok kukoricát

A kukorica nem csak finom, egészséges is. Magas a kalcium-, kálium-, vas-, foszfor-, magnézium- és rost tartalma. A vitaminok közül szinte minden megtalálható benne. Gazdag A-, C-,  B1-, B5-, B6- és E- vitaminban. Biotin tartalmának köszönhetően sokat tesz bőrünk és hajunk egészségéért.

A belőle készült pattogatott kukorica kitűnő gyomorsav csökkentésre. Savlekötő képessége miatt segít enyhíteni a reflux tüneteit. A kukorica jó hatással van a közérzetünkre, csökkenti a fogszuvasodás előfordulási lehetőségét, sőt, még a stresszt is.

Cukortartalma magas, ennek is köszönhetjük finom, édes ízét. Azonban lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, ezért fogyaszthatják kis mennyiségben a cukorbetegek is. Rengeteg benne az antioxidáns. A kukorica tartalmaz fitonutrienseket és karotinoidokat, amelyek antioxidáns tulajdonsággal is rendelkeznek. Ezen kívül magas a proteintartalma, ami segít a sejtek újjáépítésében, az immunrendszer erősítésében, és az izomépítésben is. Rostokban is gazdag, melyek csökkentik a magas koleszterinszint kockázatának kialakulását.

A kukoricának tehát van helye a kertben, úgyhogy bátran kukoricázzunk!