Új termésnövelőanyag-kategóriát vezet be a magyar piacra az IKR Agrár Kft.!

A nemzetközi agrár fogalomtárban jónéhány éve létezik már az a fogalom, hogy CARBON FARMING. Legfőbb ideje, hogy Magyarországon is ismertté váljon!

A fogalom szabatos magyar fordítása úgy hangzik: szénmegkötő (mező)gazdálkodás.

Hogy mi köze a szénnek a mezőgazdasághoz? A köztudatban nem túl sok, de valójában, ha a dolgok mögé nézünk, a szénről szól az egész földi létezésünk. Hiszen ezelőtt néhány milliárd évvel, a dolog úgy esett, hogy szén alapú élet alakult ki a bolygónkon.

A Föld bolygó. (fotó: IKR Agrár Kft.)

A mezőgazdasági termelés pedig valójában arról szól, hogy mennyire hatékonyan tudjuk a növények segítségével, a fotoszintézis nevű folyamaton keresztül a fény energiáját széntartalmú, szerves vegyületekké alakítani. A növénytermesztésben tulajdonképpen anyaggá alakítjuk az energiát. Szándékaink szerint tápanyaggá. Majd ezeket a kisebb nagyobb anyagiasult energiacsomagokat elnevezzük paradicsomnak, búzaszemnek, napraforgó magnak, cukorrépának, vagy éppen burgonyának, de a felsorolás végtelen lenne.

Ezeket az elnevezett energiacsomagokat azután magunkhoz vesszük közvetlenül vagy közvetve, amit például úgy neveztünk el: rántott hús. Saját energiacsomagunkhoz kapcsoljuk, hogy fennmaradjunk, hogy tovább adhassuk létezésünk lényegét egy-egy következő kis energiacsomagnak, amit úgy neveztünk el: gyermek. De persze ahol energiát alakítunk át, ott lesznek veszteségek is. Az életnek, a létezésnek ára van. Az energia elvesztésének egyik formáját úgy neveztük el: lélegzés. No azokat az aprócska energiacsomagokat, amiket ilyenkor kibocsátunk pedig úgy neveztük el: szén-dioxid molekula.

Ez a széndioxid molekula pedig fogja magát és felemelkedik a légkörbe, lebeg egy kicsit, majd megindul a földfelszín irányába, egy nemrég kikelt búzanövény egyik levélfonákján található valamelyik gázcserenyílás felé, hogy megkezdje újabb ciklusát az örök körforgásban.

Mert erről szól a földi élet, a körforgásról, a megújulások végtelen sorozatáról. Ilyen körforgásban van minden egyes aprócska alkotóelem ebben a hihetetlenül komplex, évmilliárdok alatt tökéletesre csiszolódott gigantikus ökoszisztémában, amiben minden mindennel összefügg és amit mi csak úgy nevezünk: Föld bolygó.

A Föld bolygó legfontosabb eleme tehát a szén, mert ehhez az elemhez kapcsolódik az élet.

A szénnek mindenhez köze van

Az emberiség jelenleg legfontosabb problémájának, a klímaváltozásnak is a szénhez van köze, mert túl sok van belőle az egyik helyen, a légkörben és egyre kevesebb egy másik helyen, a talajainkban. Pedig ott lenne a legjobb helyen.

Hiszen az tette lehetővé az emberiségnek a földi létezést, hogy a növények évmilliók alatt, a fotoszintézis és a talajbiológia parányi élőlényeinek segítségével kivonták és humuszanyagok formájában eltárolták azt, a nap UV sugárzása, a víz és szélerózió által felaprított kőzettörmelékben, amit úgy neveztünk el: termőtalaj. Mindezzel lehetővé téve az emberi faj számára túl forró bolygó lehűlését, miközben oxigént is bocsátottak ki a légkörbe, amit belélegezve élhetünk.

De aztán az emberiség rájött, hogyan lehet gyorsan energiát kinyerni a Földön ilyen olyan formában eltárolt szénkészletekből azért, hogy gyorsabban tudjon közlekedni, vagy hogy kényelmesebbé tegye a mindennapjait és azóta megállás nélkül, egyre fokozódó ütemben égetünk el minden éghető szénformát a bolygón.

De azt azért tartsuk szem előtt, hogy ha teljesen lecsupaszítjuk ezt a mi modern, műszakilag oly fejlett civilizációnkat, akkor kiderül, hogy

azon az általában csak néhányszor 10 cm vastag fekete talajrétegen múlik az életünk, amit, ha szerencsénk van, néha eső áztat!

Emberi civilizációk tucatjai alakultak ki, fejlődtek, majd tűntek el nyomtalanul az elmúlt évezredek során, a mi – általunk jelenleg az eddigi legfejlettebbnek gondolt – civilizációnk létezése előtt, és ha a régészek elég mélyre ásnak, a legtöbbről általában kiderül, hogy azért, mert felélte az erőforrásait.

Ahogy most kinéz a helyzet, úgy tűnik mi is elkövetjük ugyanazt a hibát, amit már a korábban pusztulásra ítélt civilizációk sokszor megtettek.

Globálisan feléljük az egyik legfontosabb erőforrásunkat a Föld bolygón: a termőtalajt.

Miközben mellesleg elszennyezzük a másik legfontosabbat, vizeinket. Ezzel egy időben pedig olyan mennyiségű üvegházhatású gázt (leginkább CO₂, CH₄, NO_x) bocsátunk a légkörbe, amitől megbolondul az utóbbi száz évben érzékeny egyensúlyi állapotba került klímánk.

A CARBON FARMING lényege pedig az, hogy hogyan juttassuk a légkörből a szenet vissza oda, ahol a legjobb helye van, a talajba.

Saját kísérleti program keretében országosan vizsgáljuk a hibridek és fajták fejlődését a különböző termésnövelő anyagok viszonylatában. (fotó: IKR Agrár Kft.)

Mi annak az eszement erőforráspazarlásnak az oka, amivel a médiában úgy szoktunk találkozni talajpusztulás?

Úgy gondolom az, hogy az átlagember nem tud róla eleget, még az átlagos mezőgazdasági termelő sem. Ami óriási probléma, mert számukra ez egzisztenciális kérdés, az emberiség számára pedig létkérdés.

Az elmúlt néhány évtizedben annyit fejlődött a mikrobiológia, a talajbiológiai kutatás, a molekuláris biológia, hogy rengeteg olyan tényt ismerünk már, amit 40-50 évvel ezelőtt nem. Ezért szükséges újra definiálni a talaj fogalmát is, amelyet Várallyay György definícióját tovább gondolva így fogalmazhatunk meg:

a talaj egy olyan 4 fázisú és 4 dimenziós polidiszperz rendszer, amely fizikai, kémiai folyamatok és az abban élő növények és komplex talajbiológiai ökoszisztéma együttműködésének eredményeképpen jött létre és ez utóbbi működésének minőségétől függően marad fenn, fejlődik tovább vagy degradálódik.

A globális széndioxid-kibocsátásban a mezőgazdaságnak is része van, nem is kis része. Azért fogy a szerves anyag a talajainkból, mert a „hagyományos", hibás termelési technológiák miatt a talaj szervesanyag tartalma eloxidálódik, a benne kötött szén nagy része pedig széndioxid formájában távozik a légkörbe. Melyek ezek a hibás technológiai elemek? A gyakori és intenzív talajművelés – legyen akár forgatásos vagy forgatás nélküli, a nitrogén műtrágyázás, a peszticid használat, a folyamatosan feketére művelt ugar és a parlagoltatás, a szabad legeltetés, stb.

Jelen írás keretei nem teszik lehetővé, hogy az ezekben rejlő szervesanyag vesztés okait részletesen kifejtsem, de az ezzel kapcsolatos információk az interneten elérhetőek.

A CARBON FARMING olyan mezőgazdasági technológiák, módszertanok összességét jelenti, amelyek alkalmazásával elérhető, hogy a légkörből folyamatosan kivonjuk a többlet szén-dioxidot és szerves anyag formájában eltároljuk a talajokban, gazdagítva azokat, növelve termékenységüket és mindemelett jól jövedelmező mezőgazdasági termelést is folytassunk!

A világ több pontján alkalmaznak már ilyen módszereket, rendszerbe foglalva is, leginkább olyan helyeken, amelyeket már sokkal súlyosabban érint a klímaváltozás, mint Magyarországot. Az ő tapasztalataikat felhasználva elkerülhetjük azokat a hibákat, amelyeket ők elkövettek, korábban tudunk lépni, hatékonyabban tudunk bevezetni egy hasonló rendszert.

Ausztráliában már 10 éve létezik az Ausztrál karbon kredit rendszernek nevezett alap, mely úgy működik, hogy azok a vállalkozások, akik tevékenységük során CO₂-t vonnak ki a légkörből, vagy csökkentik eddigi kibocsátásukat, azok az ausztrál kormánytól 1 db ACCU-t (Ausztrál Karbon Kredit Unit) kapnak minden kivont CO₂ tonna után, amely egyfajta virtuális értékpapír. Ezeket a karbon krediteket a kedvezményezettek aukciókon értékesíthetik a kormány vagy más szereplők felé, ezzel plusz bevételre tesznek szert.

Egészséges növényállomány, egészséges emberek, egészséges élet. (fotó: IKR Agrár Kft.)

Ezt a lehetőséget az ipari szereplők mellett megnyitották a mezőgazdasági termelők számára is, mert rájöttek, hogy a növényi fotoszintézis folyamatánál hatékonyabb széndioxid megkötést aligha fog feltalálni az emberiség a közeljövőben. A mezőgazdasági termelők önkéntes módon csatlakozhatnak ehhez a rendszerhez, cserében legalább 15 évre el kell kötelezniük magukat amellett, hogy a CARBON FARMING módszereket legalább részben beépítik a termelési gyakorlatukba. Működésük eredményeit pedig évente monitorozzák.

Az Európai Bizottság honlapján megtalálható az a két éves munkával összeállított és 2021 tavaszán publikált tanulmány, ami arról szól, hogyan lehet eredményorientált módon bevezetni, az EU agrárpolitikájának is részévé tenni a CARBON FARMING módszereket.

Hogy melyek ezek a technológiák?

A minimalizált talajbolygatáson alapuló növénytermesztés, a komplex takarónövény keverékek használata, a kevert termesztés vagy más néven keverékvetés, a műtrágya hatóanyagok és peszticidek kiváltása biológiával, az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő vetésforgó használata, a szakaszos legeltetés, a mulcshagyás, stb. Mind-mind olyan „hatékonyságot növelő trükk", amit a természettől leshet el az, aki elég figyelmesen jár-kel a Földön.

Ezen módszerek beépítésével a termelésbe a mezőgazdaság nettó széndioxid kibocsátóból, nettó széndioxid megkötővé tehető! A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy 0,2-0,3% többlet szervesanyag felhalmozás is lehetséges a talajban évente, nagyüzemi méretekben is.

2021 decemberi hír, hogy az Európai Bizottság feladatul tűzte ki a 2022. évre, hogy meghatározzák a CARBON FARMING tanúsítási rendszerét, azt, hogy milyen követelményeket támasztanak és ahogy mérik majd a mezőgazdasági termelők ezzel kapcsolatos teljesítményét.

Az elmúlt években alaposan megvizsgáltuk ezen technológiai elemek hazai alkalmazásának lehetőségeit és egyértelművé vált, hogy a kemizáción alapuló „modern" mezőgazdaságról a talajbiológián alapuló, fenntartható növénytermesztésre történő áttérés sarkalatos pontja a műtrágya hatóanyagok csökkentésének módszere, oly módon, hogy az ne eredményezzen az átmeneti időszakban gazdaságilag elviselhetetlen termésdepressziót a termelő számára. Ugyanis egy ilyen átállás, a talaj mikro- és makrobiomjának helyreállítása nem egyik napról a másikra zajlik le, ez egy több éves, lassú folyamat.

A talajbiológián alapuló, fenntartható növénytermesztésre történő áttérés sarkalatos pontja a műtrágya hatóanyagok csökkentésének módszere — fotó: IKR Agrár Kft

A műtrágya hatóanyagokon belül is különösen igaz ez a nitrogénre. Nem csupán azért, mert ezt használják a gazdálkodók a legnagyobb volumenben – a növények vegetatív biomasszájának előállításában betöltött meghatározó szerepe miatt – hanem azért is, mert a nitrogénműtrágya használat a dózistól függően korlátozza vagy teljesen blokkolja a biológiai nitrogénfixációt a talajban. Pedig ez lenne az a folyamat, ami a műtrágyázást helyettesíti.

Nagyon vékony határmezsgye az, ahol mindkét nitrogénellátási módszer egyszerre és egymás mellett működik és az átállás évei során fokozatosan kell csökkenteni az egyiket, a másik növelése mellett a talaj biológiai fejlődésének megfelelően. Ha ezt elhibázzuk az eredmény komoly termésdepresszió lesz és az ettől való félelem a legnagyobb visszatartó erő az új módszereket alkalmazni vágyó szélesebb termelői réteg szemében.

A nemzetközi szinten elismert szakértők szerint évente 20-30% csökkentés lehetséges a nitrogén műtrágya dózisok esetében. Csakhogy ezt vakon, mérések nélkül meglépni, anélkül, hogy ismernénk a talaj adott pillanatban fennálló képességét a biológiai nitrogénfixációra, az inkább a szerencsejáték kategória. Azok a vizsgálatok pedig, amelyekből erről pontosabb képet kaphatunk nem olcsóak, nem is egyszerűek és otthon nem tudjuk elvégezni őket.

Egészen mostanáig tehát meglehetősen kockázatos volt a nitrogén műtrágya dózisának csökkentését végrehajtani a fenntartható növénytermesztésre való átállás folyamatában, ám mostantól ez a helyzet megváltozik.

2022. tavaszán már bárki számára elérhető lesz Magyarországon az a termék, amely ezt a kockázatot kikapcsolja.

Tudjon meg még többet új termékünkről, látogassa meg weboldalunkat vagy keresse a területileg illetékes értékesítő kollégáinkat.

Péntek Csaba
Fejlesztési igazgató
IKR Agrár Kft.