A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren számos előremutató lépésről számol be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleményében.

Miért nem öntöznek a gazdálkodók?

Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2018-ban végzett kamarai igényfelmérés során mintegy 1,2 millió hektár területet, több mint negyvenezer gazdálkodó igényeit sikerült felmérni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével. Ezáltal országszerte parcellaszinten láthatóvá vált a valódi öntözésfejlesztési szándék, valamint annak elmaradásának okai.

A kutatás több tényezőt is feltárt, egyebek közt ilyen például, hogy helyenként nem áll rendelkezésre felszíni víz, sok gazdálkodó tart a bürokratikus terhektől. Az öntözéses gazdálkodást hátráltatja az elaprózódott birtokszerkezet is, illetve a termelői együttműködések hiánya, a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének bonyolultsága, egyes területeken vízátvezetési anomáliák. Illetve a fejlesztés csak hosszabb távon térül meg, komoly önerő kell a beruházáshoz és a fenntartáshoz is.

öntözés

Sok tényező hátráltatja jelenleg az öntözéses gazdálkodást, viszont hatlamas szükség lenne rá – fotó: Agroinform.hu

Mik a tervek?

A közlemény leírja, hogy az öntözést gátló problémák feloldása és a fejlesztés érdekében több előremutató kormányhatározat is született az elmúlt másfél évben, a feladatokhoz pedig állami forrás is került. Az előirányzott feladatok egyaránt vonatkoznak vízkínálati és vízkeresleti fejlesztésekre, ezeket támogató intézkedésekre.

Példaként említik a tervek között a vízkínálat fejlesztése kapcsán az állami művek rekonstrukcióját, a nem állami művek kataszterének és rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldását, valamint a víztározási lehetőségek megteremtését.

A vízkeresleti fejlesztés vonatkozásában pedig a termelői együttműködés támogatása, a hatékony öntözés kidolgozása, további jogszabályi egyszerűsítések végrehajtása, speciális magán és közérdekű vízátvezetési szolgalom megteremtése, az öntözött területen elővásárlási és előhaszonbérleti jogok kialakítása, szakhatósági – talaj-környezet és természetvédelmi – engedélyek egyszerűsítése tartozik a végrehajtandó feladatok közé. Továbbá egy olyan öntözési igazgatási szerv kialakítása, amely szakmailag és jogilag is segíti a termelőket.

Támogató intézkedésként megjelenik a mezővizes középfokú oktatás, valamint a szaktanácsadás és a felnőttképzés megerősítése, illetve az öntözési ismeretek elterjesztése érdekében bemutató központ kialakítása.

A következő tíz évben 170 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözési vízkínálat és vízkereslet fejlesztésére.

A 17 milliárdos éves keret elsősorban a vízkínálat fejlesztését támogatja, annak érdekében, hogy a csatornák víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek – ott, ahol valós öntözési igények vannak.

Már ebben az évben elkezdődtek a munkálatok, a vízigényfelmérés eredményeivel összhangban. Hét kiemelt beruházásnak már az előkészítése is folyik: a Homokhátság valamint a Szarvas-holtág vízpótlása; a Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak rekonstrukciója, kapacitásbővítése; Jánossomorja és térségének vízpótlása; Tiszakécske öntözőcsatornái; a Taktaközi-öntözőcsatorna; kettősműködésű csatornák rekonstrukciói, kiemelten a Hajdúságban.

A termelői vízkereslet fejlesztését, az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, valamint szakmai és jogi támogatását pedig a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) ügygondnoksága alatt lévő öntözési igazgatási szerv hivatott felkarolni, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos feladatok, valamint erdészeti igazgatási feladatai mellett.