A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya. Természetesen ezek a jelenségek nem maradnak válaszlépés nélkül: 2017-ben az aszály fogalmát is megváltoztatták, hogy igazodjon a környezeti adottságokhoz, emellett az enyhülő biztosítási feltételek és a vízmegőrzési technológiai újítások játszhatnak kulcsszerepet.
Forrás: Pelczéder Tibor (2015)
Az aszálykár mértéke Magyarországon
Habár a belvízkár mértéke is jelentős hazánkban, az aszály okozta terméskiesés az elmúlt években több mint kétszer annyi kárt okozott a mezőgazdaságnak. 2018 novemberében a 178 000 hektárnyi területre érkezett kárbejelentések közül az aszály okozta a legnagyobb kárt. A belvízkár 26 400 hektárjához képest az aszálykár ennél sokkal jelentőseb, 86 300 hektárnyi területet érintett, ami azt jelenti, hogy tavaly a mezőgazdasági kárban érintett területeknek szinte a fele az aszálynak volt betudható.
Az aszálykár okozta veszteségek a korábbi években sem mondhatók csekélynek: 2015-ben például csaknem 400 milliárd forintnyi veszteség keletkezett a szárazság okozta terméskiesés miatt. Az előző száz év adatait nézve azonban egyértelművé válik, hogy a szárazabb időjárás gyakoriságának tendenciája nem csak az elmúlt pár évtizedben indult el.
Az OMSZ adatsorai alapján 1901 és 2016 között a klíma megváltozása a meleg hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek növekedésével és a hideg hőmérséklettel kapcsolatos csúcsok csökkenésével járt. Ezek az adatok a csökkenő csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is korrelálnak: a vizsgált 115 éves periódusban egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak azok az időszakok, ahol 1 mm-nél is kevesebb csapadék hullik. Az eddigi adatok alapján valószínűsíthető, hogy
a továbbiakban is olyan évekre kell felkészülnie Magyarországnak, ahol aszályos évekkel kell megküzdenie a gazdaságoknak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb adatai szerint (2019. március 17.) bár még jelenleg nincs aszály, már jelentős az 50 cm feletti vízhiány hazánk több területén is.
Tavaly a mezőgazdasági kárban érintett területeknek szinte a fele az aszálynak volt tudható – fotó: Sóki Tamás/MTI
Hazánk öntözött területeinek az aránya messze van az európai átlagtól
Magyarországon az öntözéses gazdálkodás gyakorlatilag a rendszerváltás óta kedvezőtlen helyzetben van: azóta is a korábbival megegyező arányban vannak az öntözéses és az öntözetlen gazdasági területek. Hazánkban így sajnos jóval az európai átlag alatt van az öntözött területek aránya, jelenleg az összes vízjogilag öntözhető terület körülbelül 200 000 hektárt fed le, azonban ennek a valóban megöntözött része (az éves csapadékmennyiségtől függően) mindössze 30% és 55% között mozgott. Ez azt jelenti, hogy
Magyarországon az összes mezőgazdasági területnek csupán az 1-2%-a számít ténylegesen öntözött területnek.
Ehhez képest az Európai Unióban az öntözéses gazdálkodás a termőföldeknek átlagosan majdnem a 9%-át fedi le.
Ez azért is van így, mert Európában a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészletnek körülbelül a 80%-át használják fel, míg Magyarországon alig a 30%-át.
Forrás: Agrár Élet (2017)
A klímaváltozás okozta szárazabb évszakok miatt sokkal nagyobb szükség van a rendszeres öntözésre, mint korábban, mivel a kevesebb vizet igénylő növényzet sem képes így tartósan megmaradni. Ugyanakkor az is hozzátartozik az öntözéses gazdálkodás problémájához, hogy nem oldható meg egyszerűen azzal, hogy megnöveljük az öntözött területek nagyságát.
A rendszerváltás előtt ugyanis a mainál jóval nagyobb állami gazdaságok működtek. Az öntözésfejlesztés nagy befektetéseket igényel, de ennek az egységnyi területre vonatkozó költsége csökkenthető, ha terjedelmesebb, egybefüggő területeket tudnak bevonni a fejlesztésbe. Sajnos mivel a rendszer kiépítése nem lett olcsóbb, a mai, tagoltabb magyar mezőgazdaságban ez azt jelenti, hogy
sok esetben megfinanszírozhatatlan a fejlesztés a kisebb birtokkal rendelkező gazdák számára.
A megfelelő vízmegőrzés a környezetnek is segít
Az említett időjárási szélsőségek azért is jelentenek gondot a hazai mezőgazdaságnak, mert a talaj és a növényzet a lehullott csapadéknak csak 25-46%-át tudja hasznosítani, függetlenül annak mennyiségétől. Emellett pedig a párolgási veszteséggel is számolni kell: a tavaszi-nyári csapadéknak akár 40-48%-a is veszteségként távozhat a talajból, ezért ilyen esetekben még kevesebb vízből tud csak gazdálkodni a növényzet.
Forrás: Water&Soil (2019)
A vízmegőrzés maga a talajban hasznosítható víztartalomnak a minél magasabb arányú hasznosításáról szól. Ezáltal a gazdaságok csökkenthetik az említett párolgási veszteséget, és biztosítani tudják a növényzet számára a megfelelő vízmennyiséget még a legszárazabb időszakokban is.
Tulajdonképpen ez az aszálykárok megelőzésének az alapja: habár a vízmegőrzés nem fakaszt vizet, nagyban képes csökkenteni azokat a veszteségeket, mint amilyeneket az elmúlt években okozott az aszálykár. Ez azért is olyan fontos, mert
a víz az egyetlen olyan tápanyag, amelyet nem lehet helyettesíteni semmivel. Még az egyéb tápanyagokban szegény, de vízzel megfelelően ellátott területeken is többszörös lehet a termés.
Ugyanakkor a mezőgazdasági károk mérséklésen túl a vízmegőrzés környezetvédelmi hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mivel a megfelelő alkalmazása mellett nagyban csökkenthető az öntözővíz-felhasználás, így sokkal kevesebb vizet pazarolnak azok a gazdaságok, amelyek ezt a módszert alkalmazzák.
Az aszálykár növekedése a biztosítási rendszert sem hagyta érintetlenül
Habár az aszálykár nem érintett akkora területet, mint 2018-ban, a jelenléte 2017-ben is számottevő volt. Az összes terület 26,3%-át sújtotta a szárazság, ezzel a második legnagyobb mezőgazdasági károkozóként lehetett elkönyvelni a jégeső után. A károk mértéke a kárenyhítő juttatások megnövekedésében is megmutatkozott.
A második legnagyobb kárenyhítő juttatás az aszálykárra történt, ami az összesen 7160 millió forintot kitevő kifizetésekből 1970,9 millió forintnyi összeget képzett.
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet (2018)
2017-ben a jelentős aszálykárokra válaszul az aszály definícióját is megváltoztatták, hogy a gazdák enyhébb feltételek mellett juthassanak biztosításhoz. Az új definíció már nemcsak a lehullott csapadékmennyiség alapján állapítja meg az aszályt, hanem a mért hőmérsékletet is figyelembe veszi. Ezenfelül pedig a kárenyhítő juttatások feltételein is enyhítettek, mivel a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenés elég, ha már növénykultúraszinten is teljesül. A termelőknek így sokkal szélesebb köre juthat kifizetéshez, mivel korábban üzemi szinten kellett igazolniuk a kárt.
Magyar találmány magyar gazdáknak: a VízŐr
A különféle vízmegőrzési módszerek közül a hazai VízŐr különösen biztató eredményeket mutat azzal, hogy akár felére is csökkentheti az öntözővíz-szükségletet. A VízŐr tulajdonképpen egy organikus, talajkondicionáló készítmény, amelyet a Water&Soil cég fejlesztett ki.
Több módon is képes segíteni a magyar gazdáknak: olyan mértékben tudja csökkenteni a talajból elpárolgó vizet, hogy
a növényzet kevesebb öntözővíz mellett is könnyebben képes átvészelni az olyan időszakokat, amikor alig jut csapadékhoz.
Az aszálytűrő képesség növelése pedig elsődleges fontosságú az olyan országokban, ahol nemcsak egyre gyakoribb jelenség az aszály, hanem az öntözött területek mérete csekély az öntözetlenekhez képest.
2019-ben a biztosítási szakma figyelmét is felkeltette a magyar találmány, mivel a VízŐr használata mellett még kedvezőbb feltételekkel lehet aszálykár biztosítást kötni. Ráadásul a készítmény alkalmazása még az öntözetlen területeken is látványos javulásokat tud hozni, talajtípustól és növényi kultúrától függetlenül.
A kukorica esetében például 15%-os, a napraforgónál 17%-os, a cukorrépa termésmennyiségénél pedig 26%-os termésmennyiség növekedést tudott már eredményezni.
Forrás: Water&Soil (2019)
Teszteredmények – a gyakorlatban is bizonyított
A VízŐr alkalmazása a gyümölcsök termésénél is látványos eredményeket hozott. Sőt, a paradicsom esetében a javulás aránya még az előbb felsorolt példákat is túlszárnyalta, ugyanis
a termékkel végrehajtott teszteredmények szerint 37%-kal tudta növelni a termésmennyiséget.
A magyar találmány ráadásul ugyanúgy használható a virágkertészet területén is, de akár pázsit fenntartására is alkalmazható. A Beretvás Kertészet Kft. például 2014-ben kezdte el alkalmazni a VízŐrt 2,5 hektáros telepén. A hatás teszteléséhez az állományuk felénél használták a készítményt, hogy összehasonlíthassák az eredményt a másik, kezeletlen féllel. 2015-re egyértelműen meg tudták állapítani, hogy azok a növények, amelyek a kezelt felülethez tartoztak, fele annyi öntözővíz mellett sem különböztek a kezeletlen felületen elültetett növényzettől, amelyeknél nem csökkentettek az öntözés mennyiségén.
2016-ban a Relax Garden Kft. is tesztelte a VízŐrt 4000 m2-es tihanyi kertjében, ahol 40%-kal kevesebb öntözővíz-használat mellett egész évben zöldebb, üdébb pázsitot tudtak fenntartani. A vízmegtakarítás ökológiai vetületén túl pedig több száz ezer forintot is meg tudtak spórolni a VízŐr használata által lecsökkent öntözési igényeknek köszönhetően.
A teljesség igénye nélkül, a VízŐrt az alábbi növényfajtáknál alkalmazták már sikeresen:
1. karfiol
2. brokkoli
3. burgonya
4. napraforgó
5. paradicsom
6. cukorrépa
7. kukorica
8. fűszerpaprika
9. gyepszőnyeg
10. olajretek
11. magyaltölgy
12. szőlő
13. mandula
A magyar találmány teszteredményeit ezen az oldalon tekintheti meg.
A termék azért is tud ilyen hatékonyan működni minden talajtípusnál és termésnél, mert semmilyen szempontból nem módosítja a talaj vagy a gyökérzet alkotóelemeit. Egyszerűen jelen van, és elősegíti az egészséges talajélet kialakulását és fenntartását azzal, hogy biztosítja a kedvező nedvességtartalmat. A VízŐr ennek köszönhetően képes széleskörűen alkalmazható megoldást nyújtani minden olyan gazda vagy kertész számára, akik költséghatékony módon szeretnék védeni a növényeiket az aszály okozta kiszáradás ellen.
Amennyiben további információra kíváncsi a termékről, illetve egyéb teszteredmények, esettanulmányok után érdeklődik, látogassa meg a www.waterandsoil.eu weboldalt!
További részletek:
Bármilyen kérdés esetén az info@waterandsoil.eu címen érheti el a Water&Soil csapatát.
A Water&Soil weboldala: www.waterandsoil.eu
_fill_540x300_0.jpg)
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
_fill_99x55_0.jpg)
