Invazív laposférgek terjednek hazánkban, amelyek földigilisztákat és csigákat pusztítanak el - hívta fel a figyelmet Both Gyula növényvédelmi szakmérnök a gazdabolt.hu portálon.

A globalizáció révén egyre több idegenhonos faj jut el hazánkba. A határellenőrzések megszűnésével szinte bármilyen kártevő behurcolható, és egyes fajok komoly veszélyt jelenthetnek az őshonos élővilágra. A legújabb fenyegetést két ragadozó húsevő laposféreg megjelenése jelenti, amelyeket hazai szakemberek azonosítottak.


Gyorsan szaporodnak, földigilisztákat pusztítanak

Az idegenhonos állatfajok különböző módokon veszélyeztetik a helyi ökoszisztémát. Egyesek, mint például a harlekinkatica, kiszorítják az őshonos fajokat. Mások, például a gyapottok-bagolylepke, széles tápnövénykörük miatt invazívvá válnak, míg olyan fajok is léteznek, mint az ázsiai tigrisszúnyog, amelyek közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek.

A két most azonosított laposféregfaj komoly károkat okozhat a talaj ökoszisztémájában, mivel főként földigilisztákkal és csigákkal táplálkoznak. Bár a csigák sokak számára bosszantó kártevők, valójában fontos szerepet töltenek be az elhalt növényi anyagok lebontásában. A földigiliszták pedig elengedhetetlenek a talaj termékenységének megőrzésében: aprítják a szerves anyagot, levegőztetik a talajt, és elősegítik a humuszképződést.

A laposférgek különösen veszélyesek gyors és hatékony szaporodásuk miatt. Képesek testük feldarabolásával ivartalanul szaporodni, vagy akár önmagukat is kettészakítani, így minden egyes testrészből új egyed jöhet létre.

Obama-féreg: a növényszállítmányokkal hurcoltuk be

Az Obama-féreg (Obama nungara) Dél-Amerikából származik, és valószínűleg a növénykereskedelem révén jutott el Európába 2008-ban. Neve a brazíliai tupik nyelvéből ered, ahol az „oba" levelet, a „ma" pedig állatot jelent.

Ez a közepes méretű, legfeljebb 70 milliméter hosszú laposféreg lándzsaszerű testével és márványos barna-fekete mintázatával könnyen felismerhető. Szájszerve a test első harmadánál található, és mivel földigilisztákkal táplálkozik, feltételezhető, hogy azok járataiba is bejut.

A Magyarországon is képes ivaros szaporodásra, és kokonokban helyezi el petéit, amelyek rendkívül ellenállók a külső környezeti hatásokkal szemben. Valószínűleg ezek a kokonok tették lehetővé, hogy a faj átjusson az Atlanti-óceánon, és Európában is megtelepedjen.

Kalapácsfejű féreg: néhány éve jelent meg

A kalapácsfejű féreg (Diversibipalium multilineatum) Japánból származik, és először 2016-ban azonosították Olaszországban. Azóta Franciaországban és más európai országokban is megjelent, Magyarországon pedig 2021-ben figyeltek fel rá.

Ez a faj akár 27 centiméter hosszúra is megnőhet, és különleges fejalakjáról könnyen felismerhető: ásószerű feje két szimmetrikus kinövésből áll, nyaka pedig elkeskenyedik. Teste sárgásbarna, hosszanti fekete csíkokkal díszített.

Ivartalan szaporodásra specializálódott, hermafrodita faj. Hosszú példányai hátsó testfelületükön keresztirányú hasadás révén töredékekre esnek, amelyek önálló egyedekké alakulnak. Hazánkban a száraz éghajlat nem kedvez számára, de üvegházakban kiválóan megélhet.

Hol találták meg őket?

A két laposférget Budapesten, Szombathelyen és Pécsett azonosították. Azonban mivel ezek a kártevők könnyen terjedhetnek növényekkel és földdel, valószínű, hogy az ország más részein is előfordulhatnak.

Egy újabb veszély: a lapátfejű kerti féreg

Európában már egy harmadik laposféregfaj, a lapátfejű kerti féreg (Bipalium kewense) is jelen van. Ez a délkelet-ázsiai eredetű faj az 1800-as évektől kezdve Európa több pontján előfordul. Különlegessége, hogy tetrodotoxint, egy erős idegmérget termel, amely zsákmányát megbénítja, és segíti a ragadozók elleni védekezésben.

Ez a faj is hermafrodita, és főként ivaros úton szaporodik. Ha Magyarországon is megtelepedne, valószínűleg gyorsan elterjedne.

Mit tehetünk a védekezés érdekében?

  • Ha hasonló laposférgeket találunk, jelezzük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih)!
  • Külföldről behozott földes növényeket mindig alaposan vizsgáljunk át!
  • Mechanikai elpusztításuk nem ajánlott, mivel minden egyes testrészükből új egyed fejlődhet ki.
  • Összefogásra van szükség, hogy ezek az idegenhonos fajok ne okozhassanak olyan jelentős károkat, mint például a selyemfényű puszpángmoly vagy a boróka tarka-díszbogár.
  • A gyors intézkedés és a megelőző lépések kulcsfontosságúak a hazai ökoszisztéma védelmében.

Indexkép: By Piterkeo - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=48303241