Elkészült a kalászosvetőmag-helyzetkép szakmai áttekintését. A jelentés egyik fő megállapítása, hogy 2022-ben a kánikula és a tartós csapadékhiány alapjaiban határozta meg a kalászos növények termesztését és a vetőmag-szaporítást. A szokottnál két héttel korábban kezdődött az aratás, ám az országos termésátlag mindenhol többé-kevésbé gyengébben alakult a korábbi évekhez képest – írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Őszi kalászosok
Az őszi búza tervezett országos vetésterülete 960 ezer hektár volt, ebből azonban csak 933 ezer hektár valósult meg és csak 846 ezer hektár került betakarításra – írja a jelentés.
Hozzáteszik, hogy hasonló volt a helyzet az őszi tritikálé esetében is, az elvetett 75 ezer hektárból csak mintegy 67 ezer hektár került betakarításra.
A többi őszi kalászos faj esetében nem voltak ekkora problémák, az őszi árpa vetésterülete immáron harmadik éve növekedést mutat, 2022-ben megközelítette a 313 ezer hektárt, a rozs vetésterület is növekedett kissé, elérte a 32 ezer hektárt. A tavaszi árpa, illetve zab vetésterülete csökkent, illetve stagnál, egyaránt 21 ezer hektár volt 2022-ben – áll a jelentésben.
|
Az őszi kalászosok vetőmag-szaporító területének alakulása 2016-2022 – Forrás: Nébih
Idén az aszály és a tartós nyári hőség felgyorsította az érést és a szokott időnél két héttel hamarabb elkezdődhetett az aratás.
Az országos termésátlagok a korábbi évek átlagát 0,5-1,5 t/ha-al múlták alul, a keleti országrészben viszont a szokásos hektáronkénti termésnek csak felét-kétharmadát sikerült betakarítani – emelik ki.
Hozzáteszik: A fémzárolt vetőmag használat a kalászosok körében az elmúlt években mutatott ugyan némi növekedést, azonban az idei gyenge gazdasági év, valamint a drasztikus vetőmag (és egyéb inputanyag) áremelkedés a fémzárolt vetőmagoktól való elfordulást eredményezheti.
A fontosabb őszi kalászos fajok vetőmag-előállító terület nagysága a 2017. évi mélypontról tartósan elmozdult, az őszi búza esetében a 2020. évi rekord területhez képest tavaly és az idén is ugyan csökkent, de még így is meghaladta az azt megelőző évek átlagát, az őszi árpa szaporító terület az utóbbi években folyamatos növekedést mutat. Kisebb ingadozásokkal, de összességében viszonylagos stabilitás volt megfigyelhető az őszi tritikálé szaporító területek alakulásában az elmúlt években, azonban az utóbbi két évben jelentős csökkenés következett be – áll a Nébih jelentésében.
Tavaszi kalászosok
|
A tavaszi kalászosok vetőmag-szaporító területének alakulása 2016-2022 – Forrás: Nébih
Az előző években a tavaszi árpa vetőmag-szaporító terület nagysága 1.200 hektár környékén stabilizálódott, az idén azonban jelentősen visszaesés volt tapasztalható (821 ha), ahogyan a homoki zab (1.964 ha) és a tavaszi zab (483 ha) szaporító területek esetében is – írják.
Vetőmagszaporítás
A Nébih jelentés arra is kitér, hogy a vetőmag-előállító területek csökkenésével szemben a szaporításokban szereplő fajták száma 2004 óra alapvetően növekszik. Még akkor is, ha az őszi búzánál jelentős a visszaesés: 2020-ban 194 fajtát szaporítottak, addig 2022-ben csak 174 fajtát jelentettek be szaporításra.
"Valószínűleg nem lesz súlyos kalászos vetőmaghiány 2022 őszén, de bizonyos keresettebb őszi búza, árpa és tritikálé fajták vetőmag készletei idő előtt kifogyhatnak" – Fotó: Pxfuel
Hozzáteszik, hogy a legfontosabb kalászos fajok esetében – a bejelentett szaporító területek alapján – az őszi búzák és az árpák között az élmezőny immáron két éve változatlan: az élen az Mv Nádor (22,79%), illetve az SU Ellen (33,49%) megerősítette piacvezető pozícióját, a dobogón a búzák rangsorában a Falado, az árpák között a Jakubus a 2., 6,08%, illetve 12,46%-os területi részaránnyal. A dobogó alsó fokára az Mv Ménrót (5,54%), illetve a KWS Meridian (5,63%) állhattak fel. Az őszi tritikáléknál 2022-ben az élre ugrott a Hungaro (13,01%), a GK Maros lett a 2. (12,647%), a GK Szemes (9,81%) a 3., míg a 4. az Mv Talentum (6,87%), a magyar fajták szerepe tehát továbbra is meghatározó.
Az aszály jobban kiemelte az agrotechnikai, fajtaválasztási és elővetemény hatásokat is – emeli ki a jelentés.
Az eddig beérkezett termésadatok alapján kijelenthető, hogy az aszály gyakorlatilag kettészakította az országot, az aszály sújtotta keleti országrészben a vetőmag-előállító táblák termésátlaga gyenge, esetenként közepes volt, míg a nyugati megyék termésátlaga jónak, kiválónak minősíthető – értékelik a helyzetet.
A jelentés végkövetkeztetése, hogy összességében valószínűleg nem lesz súlyos kalászos vetőmaghiány 2022 őszén, de bizonyos keresettebb őszi búza, árpa és tritikálé fajták vetőmag készletei idő előtt kifogyhatnak.