A Vas vármegyei Mesterházán és környékén Bedi Tihamér 70 hektáron termel őszi mákot. Nincs egyedül, a térségben több gazda is foglalkozik ezzel a hazánkban sajnos, visszaszorulóban lévő szántóföldi növénykultúrával, az integrátor cég a Győr-Moson-Sopron megyei Sopronhorpácson működik. A szemeket ide viszik tisztításra, majd a terményt Ausztriába exportálják. Mákjuk már-már biominősítésű, csak minimális vegyszert használnak – számolt be a Vaol.

Bedi Tihamér a lapnak elmondta: a növény ápolására, a tápanyag-utánpótlásra, a gyommentesítésre oda kell figyelni, azonban meghálálja a törődést, ugyanis a gabonához képest nagyobb jövedelmet hoz.

Az idei termésmennyiség kevéssel a tavalyi 12 mázsa/hektár alatt marad, de a minőség jó.

Tudni kell, hogy a mák termesztésének szigorú szabályai vannak. Be kell jelenteni, hogy melyik táblába vetik el majd a növényt, a szakhatóság munkatársai pedig év közben többször is jönnek ellenőrizni. Ugyanis a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Kormányrendelet alapján az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén – területnagyságtól függetlenül – a termesztő köteles a föld fekvése szerint illetékes kormányhivatal részére a rendeletben szabályozott adatokról bejelentést tenni.


A vasi gazda azt is hozzátette: a mák rendkívül jó hatással van az egészségre. Számos olyan csontképző anyagot tartalmaz, ami lassíthatja az öregkori csontritkulást.

A hazai máktermesztés folyamatosan szűkül. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Az ipari mák termőterülete akkor kezdett el csökkenni, amikor Magyarországon megszűnt a mák gyógyszerészeti célú feldolgozása, s vele együtt a stabil felvevő piac. A világpiaci árak pedig az utóbbi években egyáltalán nem motiválták ezt a termelést, ezért a magcélú (élelmezés) termesztés került előtérbe – azonban a csökkenés itt is folyamatos.