Zöldítés – áldás vagy átok?

A Magyar Kukorica Klub elnöke június végén határszemlén vett részt a Szelekta Kft-nél, Papp László Gárdony határában fekvő gazdaságában, ahogy cikkében írja a fejlődő, vagy éppen már érőfélben lévő és beérett kultúrák szép látványa, a gondozottság és rend nagy benyomást tett rá, azt tükrözi, hogy nem a bemutató kedvéért csinál rendet a gazda, hanem azt, hogy azért van rend, mert "rendnek muszáj lenni". A határszemlén tapasztaltakat összefoglalta a Magyar Kukorica Klub oldalán.

Hol tart a vegetáció?

A nagy melegek hatására jelentősen előrehaladt a kukorica fejlődése, s a jótékony (szerencsére csak kevesebb helyen kártékony) esőzések hatására a növekedés további lendületet vett. Az időjárás kedvező volt a kártevők fejlődésére is. A kukoricamoly, a vetési bagolylepke és a gyapottok bagolylepke a megszokottnál sokkal korábban, már május közepe táján megjelent. A gyorsan melegedő talajokban korábban keltek a kukoricabogár lárvák és ahol nem volt kielégítő a védekezés, a kiszáradt talajban visszavetették a kukorica fejlődését. Időközben a már felsorolt kártevőkhöz csatlakozott  a kukoricabogár imágója és szaporodnak a levéltetvek is.

Védekezni kell!

A virágzás idején a fenti okokra is tekintettel szükséges a rovarkártevők és a gombabetegségek elleni védekezés. A gombás megbetegedések elleni védekezésnek különös hangsúlyt ad, hogy az elmúlt időszakban az ország nagyobb részén bőséges esőzések öntözték a kukoricatáblákat. A visszatérő melegben erősen kipárolgó talaj ideális mikroklímát teremt a legfogékonyabb életszakaszban lévő kukorica megfertőzésére. A gombaspórák mind a bibecsatornán, mind a sebzéseken keresztül fertőznek. A kártevők és kórokozók együttes fertőzése nem csak mennyiségi, de minőségi kiesést (toxinterhelés) is okozhat.

A kép illusztráció – fotó: Shutterstock

Zöldítés - áldás vagy átok?

Figyeljünk egy új jelenségre is! Terjed (hálistennek?) a zöldítés. Még nem minden gazda van tisztában azzal, mit is jelent ez az új technológia. Ne felejtsük el, hogy a kapás művelés azért alakult ki, hogy a termesztett növény számára versenyelőnyt biztosítson a konkurens növényekkel szemben. A kukorica szempontjából a nem helyesen kezelt zöldítési szakaszban vetett növény is fogyasztja a vizet és a tápanyagot, nehezíti a fiatal növény gyökérzetének terjedését a talajban, nagyszámú kukoricakártevő átmentésében működik közre, gyomnövények számít és mindezek következtében kárt okoz.

A zöldítés technológiába illesztését tehát meg kell tanulni és helyesen kell végrehajtani annak érdekében, hogy jelentősebb kiesések nélkül érhessük el vele az eredeti célt, a talaj védelmét! A helyesen alkalmazott zöldítés tehát nem a gyors termésnövelés, hanem a hosszú távú termelési pozíció megtartás technológiai eleme.

Az elmúlt enyhe tél nem fagyasztotta ki időben a zöldítésnek vetett, sokszor igen vegyes minőségű köztesnövény állományt, s nagyon sokan késve és nem alaposan végezték el a zöldítő növénytömeggel fedett talaj vetési alkalmassá tételét. A helytelenül kezelt zöldítés hatása nagy, visszamaradt fejlődésű, növény-hiányos foltokban jelentkezik.

Nitrogén, ami kell!

A kukoricatáblák jelentős részében már nem lehet a hagyományos tápkultivátorokkal műveletet végezni, azért az eső hatására a mélyebb talajrétegekbe mosott nitrogén tápanyag pótlása csak hidastraktorra szerelt kijuttató egység használatával lehetséges. Ahol ez a berendezés nem áll rendelkezésre (kevés található az országban), a  növényvédelmi célú permetezésekkel együtt magasabb nitrogén hatóanyag tartalommal rendelkező levéltrágyát is célszerű használni.

(Szieberth Dénes – Magyar Kukorica Klub)