A világ tudósai régóta keresik azt a növényt, illetve növénycsoportot, amely – a fotoszintézis hatékonyságának javítása révén – nagyobb tömegű szén-dioxidot képes biomasszává átalakítani, és ezzel a növényi terméseredményeket jelentősen növelni.

A Boyce Thompson Intézet (BTI) szerint a keresett növénycsoportot a szarvasmohák vagy becősmohák (Anthocerotophyta) törzsébe tartozó fajok képezhetik. Ezeknek a növényeknek a sejtjeiben található egy pirenoid nevű mikroszkopikus kamra, amely a szén-dioxidot a Rubisco enzim segítségével összesűríti, és ezzel fokozza a sejtek fejlődését.

A pirenoid kamrát speciális csatornák és enzimek veszik körül, amelyek abba szén-dioxidot pumpálnak, ami a szarvasmoha-fajok fejlődéséhez más növényekkel szembe különleges előnyt biztosít.

Laura Gunn professzor úgy magyarázta, hogy ezek a növények a CO2 besűrítésével – az algákhoz hasonlóan – képesek nagy mértékben fokozni a fotoszintézis hatékonyságát, és azt az algáknál egyszerűbben oldják meg. Ez az egyszerűsítés képezi az adott növénycsoport hatékonyabb fotoszintézisének lényegét.


A kutatócsoport elképzelése szerint, ha ezt a pirenoid kamrát a legfontosabb haszonnövények sejtjeibe sikerül átültetni, az akár 60 százalékkal javíthatja a fotoszintézis hatékonyságát, ami a növényeknek a klímaváltozás negatív hatásaival szembeni rezisztenciáját is erősítené. A szarvasmohákhoz tartozó jelentéktelen növények tehát elvezethetnek a növényi hozamok növeléséhez és forradalmasíthatják a mezőgazdasági növénytermesztést.

Forrás: eurekalert.org

Indexkép: Shutterstock