Vannak gyümölcsfáid? Vagy csak szeretnél néhányat? Amennyiben igazán könnyen gondozható gyümölcsfát szeretnél, akkor két megoldásunk is van rá! A cseresznyefa és a szilvafa is nagyon könnyen kezelhető, így ha saját gyümölcsöt szeretnél, akkor ennél könnyebben nem juthatsz hozzá.

Így gondozd a cseresznyefát

A cseresznyefa az egyik legellenállóbb gyümölcsfa, amelyik kevés gondozás mellett is bőséges termést hoz. Sőt, ha megfelelő fajtát választunk, akkor még a kártevők miatt sem kell aggódnunk. Arról nem is beszélve, hogy milyen csodálatos látvány, amikor a cseresznyefa virágba borul.

A cseresznyefa szereti a fényt és a meleget, ezért ilyen helyre érdemes ültetni a kertben. Mivel terebélyes koronát fog nevelni, olyan helyet szánjunk neki, ahol nem jelent ez problémát. A cseresznyefát ültessük távol a kerítéstől és a vezetékektől. A téli hideget ugyan jól bírja, a tavaszi fagyok azonban igazán nagy kárt tehetnek a virágaiban.

A cseresznyefa átlagos vízigényű gyümölcsfa, de ha rendszeresen öntözzük, bőséges terméssel hálálja meg azt. Kedveli a jó vízgazdálkodású, középkötött, mélyrétegű, levegős, tápanyagban gazdag talajt, de a pangó vízre nagyon érzékeny.

A cseresznye közepes termetű fa. Egy cseresznyefa átlagosan 80-100 kg termést hoz, így egy család számára elég egy fát ültetni. Cseresznyefát vásárolhatunk konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben. A konténeres cseresznyefát a fagyok kivételével bármikor elültethetjük, a szabadgyökerű cseresznyét azonban csak ősszel és kora tavasszal.

Amikor megvásároltuk a fát, azonnal ültessük el. Az ültetés előtt a szabadgyökerű cseresznye gyökereinek végéből csípjünk le 1-2 cm-t, hogy segítsük a növekedését. Az ültetőgödör legyen nagyjából kétszerese a gyökér méretének, de minimum 50x50 cm méretű.


A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd ezt takarjuk be földdel, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek vele. Úgy állítsuk be a gödörbe a csemetét, hogy teljesen egyenesen álljon, és hogy a a szemzési, oltási pont, mindig kerüljön a földfelszín fölé. Ezután töltsük vissza a földet, tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg.

A cseresznyefa más, mint a többi

A gyümölcsfákat általában nyugalmi állapotban, rügyfakadás előtt érdemes metszeni, de nem így van ez a cseresznyefa esetében. A cseresznyefa életében többféle metszést különböztetünk meg.

1. Rögtön ültetés után meg kell metszeni a cseresznyefát, hiszen ezzel tudjuk megkönnyíteni az eredést. Ekkor úgy kell metszeni, hogy vázágai valamivel laposabban álljanak, mint az almafa esetében. Törekedjünk rá, hogy a törzzsel bezárt szöge körülbelül 60°-os legyen.

2. Tavasszal jön el a cseresznyefa koronaalakító metszése. Ekkor válasszunk ki vázágnak három vagy négy erősebb vesszőt, amelyek egyenletes távolságra legyenek elosztva a törzsön. A többi vesszőt metsszük le vagy kötözzük le, míg a vázágakat kétharmadukkal rövidítsük meg. Fontos, hogy vízszintesen egy síkban legyen a csúcsuk, és külső rügyben végződjenek. A koronaalakító metszést a fiatal fákon kora tavasszal is el lehet végezni, még rügypattanás előtt. A fiatal fák esetében az orsó koronaforma javasolt, hogy a korona szellős legyen és minél több fény jusson a belsejébe.

3. A cseresznyefa fenntartó metszését a fa életének 5. évétől kell elkezdeni. Ekkor tudjuk beállítani az ideális koronamagasságot. Ehhez a sudarat vágjuk vissza egy középről induló, vízszintesen kiágazó ágig. Így tegyünk a vezérágakkal is. Ha a vezérágak menti többi vesszőt lekötözzük, azzal növeljük a terméshozamot.

szilva gyümölcsfa szilvafa

A szilva akkor is terem, ha nem törődünk vele, de ha gondozzuk, több és jobb gyümölcsöt hoz. Fotó: Shutterstock

4. A cseresznyefa ritkító metszését a szüret után kell elvégezni. Ennek ideje július és augusztus környékén jön el. Ekkor akár nagyobb ágakat is kivehetünk a koronából, és ekkor metsszük le a zavaró vesszőket is. Ilyenkor a sebek sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a fa nyugalmi állapotában, így a fertőzés veszélye is csökken. Ez azért is fontos, mivel a cseresznyefa sajnos hajlamos a gombás és bakteriális megbetegedésekre.

5. Az idősebb cseresznyefa metszésekor a cél a kifelé álló hajtások fejlődésének elősegítése. Ehhez vissza kell metszeni a függőlegesen nőtt ágakat, tehát a fa inkább vízszintesen terjeszkedjen, és ne felfelé. Ehhez lesz szükség az ágvágó ollóra és a fűrészre. Nagyon fontos, hogy metszés után szedjük össze a lehullott maradványokat, és végezzünk sebkezelést a fán.

Legyen szilvafa is a kertedben

A szilvafa az egyik legellenállóbb gyümölcsfa, amelyik a cseresznyéhez hasonlóan, kevésbé hajlamos a betegségekre. Nem véletlenül olyan népszerű hazánkban. A szilvafák egyáltalán nem kívánnak tőlünk lehetetlent, és akkor is teremnek gyümölcsöt, ha nem foglalkozunk velük. Azonban azt mindig nagyon meghálálják, ha törődünk velük.

A szilvafa nagyon szereti a napfényt, így mindenképp olyan helyre ültessük, ahol ebben kellő része lehet. Ráadásul a szilvafa nagyon jól viseli a hideget, így a fagyoknak is ellenáll. Mivel elég késő tavasszal borul virágba, így általában a gyümölcsre sincs veszéllyel a fagy.

Mivel a szilva sekélyen gyökerezik, ha tartós csapadékhiány áll fenn, nem tesz jót neki, és le fogja hullatni a termését, ezért fontos, hogy rendszeresen öntözzük. A trágyázást is meghálálja, és bár szinte minden talajon megterem, a futóhomokot és a szikes talajokat nem igazán kedveli.

Ha több szilvafát szeretnénk, ültessük legalább hat méter távolságra egymástól, hogy kellő hely jusson számukra a fejlődéshez. Azonban arra gondoljunk, hogy ha jól érzi magát, nagyon sok, akár 50 kg termést is hoz, és akár 30 évig is ellát minket gyümölccsel, így érdemes előtte felmérni, mennyit tudunk majd elfogyasztani, feldolgozni. Mivel a szilvafán elég bőséges szokott lenni a termés, gondoskodjunk a fa alátámasztásáról.

Így ültesd el a szilvafát

A konténeres szilva csemetéket egész évben el lehet ültetni, amikor nincs fagy. Azonban a szabadgyökerű szilvafa csemetéket  csak októberben és novemberben szabad ültetni. Mivel nem lesz kis méretű, kellő távolságra ültessük a háztól és a kerítéstől, és azzal is számoljunk, hogy bizony potyogtatni fogja a gyümölcsét.

Ássunk ki egy 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt, helyezzünk bele 10-15 kg érett istállótrágyát, majd minden ősszel érdemes 4-5 dkg kálisót és 4-5 dkg szuperfoszfátot, nyáron pedig 6-10 dkg pétisót adni a szilvafának. A trágyát az ültetéskor takarjuk be földdel, hogy ne érintkezzen vele közvetlenül a szilvafa gyökere.

Helyezzük egyenesen a szilvafát a gödörbe, majd úgy fedjük be az ültetőgödröt, hogy a növény földjének felszíne egy síkba kerüljön a kerti talajjal. A szabadgyökerű szilvafa csemete elhelyezésénél nagyon fontos, hogy tökéletesen függőlegesen álljon, és a szemzési, oltási hely a földfelszín felett helyezkedjen el.

Fél araszonként kell tömöríteni a talajt, és iszapolni. A szilvafát az ültetés után rendszeresen és bőségesen kell öntözni. A türelem nagy erény a szilvafa tulajdonosok körében, hiszen a csemeték általában az ötödik évben hoznak elsőként termést. De addig sem tétlenkedhetünk, hiszen van rá pár évünk, hogy kialakítsuk számára a megfelelő koronát.

Mivel a szilvafa hajlamos rá, hogy sűrű legyen a koronája, ez nagyon fontos feladat, hiszen a metszés nélkül az átláthatatlan lenne, nem jutna át rajta a fény, és a levegő, így ez sem a termés szempontjából, sem a szilvafa egészségének szempontjából nem kedvező.

Az évente elvégzett metszés során fontos, hogy távolítsuk el a koronát sűrítő ágrészeket. Mivel a szilvafák többsége gyökérsarjakat nevel, fontos, hogy ezeket is távolítsuk el. A sarj körül bontsuk ki a talajt, és gyökerestől tépjük le a sarjat.

Ahogyan a szilva kezd beérni, a színe fokozatosan lesz egyre inkább kék, azonban a számos szilvafaj közül mindenkinek érdemes megismernie a sajátját, és emlékezni rá, milyen is volt akkor a színe, az illata, az íze, amikor a tökéletes érettségi fokában szüretelte le tavaly. A szilvák ugyanis nem termelnek elegendő etiléngázt, miután leszedtük őket, így már nem érnek tovább.

Mindenkinek termésben gazdag gyümölcsfákat kívánunk!