A nagy forróság miatt brutális oxigénhiány alakult ki, és kóros iszapgáz (kénhidrogén és ammónia) szabadult fel a halastavakban. A víz hőmérséklete a felső rétegben hetek óta 30 Celsius-fok körüli, a párolgás pedig naponta két centiméter – mondta el a tógazdaságokban kialakult helyzetről a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.

Ilyen körülmények között nagy arányban pusztulnak a halak, ráadásul a kiszáradt vízfolyások minden hallal táplálkozó élőlénye a halastavaknál csoportosul, hiszen ott vizet és táplálékot találnak, és a halfogyasztásukkal a szokásosnál is nagyobb károkat okoznak. Azért a halastavak szenvedik el a legnagyobb károkat az aszály miatt, mert míg például a Dunán és a Balatonon egy hektárra kb. 30-40 kilogramm hal jut, addig a halastavakban  600-800 kg. A vízhiány miatti halpusztulások minden gazdaságot érintenek, aminek a mértékét még nem lehet látni, de azt igen, hogy jóval nagyobb, mint egy normál évben.

A Dunántúlon már korlátozták a halastavak feltöltéséhez szükséges vízhez való hozzájutást. Kiürültek a tározók, és Lévai Ferenc szerint vízvisszatartó duzzasztók, tározóterek építésére és a halastavak kotrására is szükség lenne ahhoz, hogy több vizet lehessen tartalékolni.


Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a halászok az aszály miatti kárenyhítésekből is kimaradnak, továbbá a hal iránti kereslet, illetve az itthon eladott mennyiség is csökken. Például az Aranyponty Zrt.-től az a kereskedő, aki eddig heti 300-400 kilogramm halat vitt, most heti 250 kilogrammot visz. Közben az is látszik, hogy a fogyasztók a drágább termékről az olcsóbbra váltanak, ami szintén nem kedvez a halfogyasztásnak.

Az, hogy Magyarországon ilyen kevés halat esznek, már népegészségügyi problémának is tekinthető – fogalmazott Lévai Ferenc, hozzátéve, hogy a hal- és gyümölcsfogyasztásunk jóval az európai átlag alatt van, és ez a lakosság egészségi állapotán is nyomot hagy.

pontyok

A Dunántúlon már korlátozták a halastavak feltöltéséhez szükséges vízhez való hozzájutást – fotó: Pixabay

A kereslet csökkenése meglátszik a ponty árain is, Lévai szerint ugyanis még sosem volt olyan, hogy nyár közepén lefelé menjenek a pontyárak, idén pedig ez a helyzet. Tavaly 1700 forintról 1500 forintra csökkentek az árak, ma pedig már 1300 forintos áron adnak át a tógazdaságok egy kiló pontyot a kereskedőknek, de a halastavaknál bekövetkezett árcsökkenés továbbra sem jelenik meg a fogyasztóknál, pedig ezzel lenne mérsékelhető a fogyasztás csökkenése.

Tavaly karácsonykor ennek ellenére jó volt a halforgalom, márpedig a tógazdaságoknak nagyon fontos, hogy a karácsonyi szezon jól sikerüljön, hiszen a magyar étkezési halfogyasztás 60 százaléka ekkor realizálódik.

Valószínűleg a szokásos, éves 15-16 ezer tonnás mennyiséggel szemben idén a magyar haltermelés 20-30 százalékkal kevesebb lesz.

Az elsődleges halfaj továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelés 82 százalékát tette ki 2023-ban. A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, az intenzív rendszerekben megtermelt halmennyiség a megelőző évhez képest azonban 10,3 százalékkal csökkent.