Agroinform szaklap

Kiszely Péter Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:42

A tavaszi árpa termesztése Forrás: Agroinform szaklap 2009/2 Létrehozva: 2009-02-23 08:57:42 Az árpát kiváló alkalmazkodó képességével és legkülönbözőbb éghajlatú országokban vetik. Rövid nyarú északi tájakon a legfontosabb gabona. A meleg déli országokban termése abraktakarmány. Az enyhe, mérsékelten meleg vidékeken elsősorban sörárpának termesztik. Talajigény: A sörárpa középkötött, mélyrétegű, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, főként cukorrépatalajokon termeszthet. Általában a cukorrépa utónövénye, mivel termőhelyi igényük több szempontból hasonló. A 15-30 % leiszapolható részt tartalmazó talajok, mésszel jól ellátottak, alkalmasak a sörárpa termesztésére. Úgyszintén azok, amelyek mésszel jól ellátottak, alkalmasak a sörárpa termesztésére. Elővetemény: A tavaszi árpa elsősorban sörárpa, ami fokozottan érzékeny, az előveteményekre döntőbb, mint más gabonaféléké, vagy akár a tavaszi takarmányárpáé. A tavaszi árpa rövid tenyészideje miatt a rossz előveteményt nehezen tűri. Számára a legjobb elővetemény a cukorrépa, amely növény előnyös kulturállapotban, N-ben viszonylag gyengén ellátottan, rendszerint gyommenteen hagyja svissza a talajt. Kiváló és egyben gyakori előveteménye a silókukorica és a burgonya, ami után jó talajmunkát lehet végezni. A len, a repce, a mák is a jó elővetemények közé sorolható. A kukorica közepes előveteménynek számít. Pillangósok, hüvelyesek után sörárpát vetni nem ajánlatos, mert a nitrogént gyűjtő növények után a sörárpa minősége romlik, nagy lesz a megdőlés kockázata. Kerülni kell a takarónövényes telepítést is. Talaj-előkészítés: Talajművelési rendszer során fő cél a téli csapadék minél nagyobb részét megőrizni a talajban, és a vetőágyat a legjobb minőségben előkészíteni. A korai vetés egyik előfeltétele az őszi szántás. A tavaszi árpa a túlságosan mély őszi szántást nem igényli. A mélyszántást vagy lazítást inkább az elővetemény kapja. Gyakorlatból ismert, hogy a 20-25 cm-es szántásmélység elegendő. Az őszi szántást nehézboronával, tárcsával célszerű elmunkálni. Ezt minden esetben előzze meg a barázdák behúzása. Magágy készítés: A jó vetőágy a vetés mélységéig (3-6 cm) kellőképpen megszikkadt, megfelelő nedvességtartalmú, agronómiailag optimális 3 mm körüli morzsafrakciókat tartalmazó talajt jelent, amelyből a kellő mag saját tömegének mintegy felét kitevő vizet képes felvenni. Az aprómorzsás vetőágy készítésének eszköze általában a könnyű fogas vagy a nehéz borona, rögösebb talajon –simítózás után – ásóborona vagy kombinátor. Tápanyagellátás: A tavaszi árpa 1 tonna termése és a hozzátartozó melléktermék az alábbi tápanyagokat veszi fel a talajból: Nitrogén (N) 20 kg Mész (CaO) 8 kg Foszfor (P2O5) 2 kg Magnézium (MgO) 1 kg Kálium (K2O) 21 kg A sörárpa rövid életciklusa alatt viszonylag sok tápanyagot igényel, ezért szükséges, hogy könnyen felvehető tápanyag elegendő mennyiségben álljon a növény rendelkezésre. A műtrágyázás nemcsak a termésszintet, hanem a söripari minőséget is jelentősen befolyásolja. A növény fejlődésére jellemző tápanyag-ellátottság növényanalízissel ellenőrizhető, - tájékoztatnak a növénynemesítő szakemberek. A vetés: A sörárpatermesztés alapvető tényezője a korai, szakszerűen előkészített, vetőágyba végzett és jó minőségű vetőmaggal való vetés. Vetésre csak fémzárolt vetőmagot érdemes felhasználni. Után termesztett kereskedelmi vetőmag csak takarmányárpának való. A vetés előtt a vetőmagot „csávázni” kell. A „fungicides” vetőmagcsávázás védelmet nyújt a különböző „árpafuzáris” megbetegedések ellen. Vetés során legfontosabb az optimális vetésidő betartása. Vetését csak a máké és borsóé előzi meg. Már 1-30C talajhőmérséklet esetén is biztonságos, egyöntetű a kelés. Vetésre a március hónap, de a hónap első két dekádja tekinthető a legmegfelelőbbnek. A vetés naptári időpontja országrészenként és talajtípusonként különböző. Jó vetőágy esetén kötöttebb talajon 2-3 cm, lazább talajon és ha a magágy készítés kifogásolható, a 3-5 cm-es mélység a megfelelő. Vetőmagból optimális körülmények között elegendő 4-4,5 millió db csíra/ha elvetése. Száraz vetőágy „rossz” vetésidő esetén növelni kell 5-6 millió db/ha- ra a magszámot. Ápolás: Az elvetett tavaszi árpát már a vetés után gyűrűshengerrel zárjuk, főként lazább, száraz talajon. Ha a talaj csapadékot kap, tömörödötté, cserepessé válik, ilyen esetben küllőskapa vagy gyűrűshenger használata szükséges. A tavaszi árpa keléséhez, bokrosodásához kellően elkészített magágy szükséges. Növényvédelem: Az újabb vetőgépek alkalmasak a granulált talajfertőtlenítő rovarirtó szerek vetéssel egy menetben való kijuttatására, ha a talajlakók és a fiatal növényt károsítók távelőjelzése indokolttá teszi. Erre a termesztő gazdának érdemes odafigyelni. Gyomirtás: A tavaszi vetésű sörárpában a T1-es gyomok (pl. Stellaris media, Veronica sp., stb.) csak utókezelés esetén, kis számban fordulnak elő. A fő feladatot az árpával egyszerre csírázó T2-es és T3-as kétszikű gyomok (pl. Galium sp., Raphanus raphanistrum, Sinapis ravensis). A levelek sárgulását okozhatja a hirtelen lehűlés, néha a törzsgomba miatt a gyenge fejlődés. Meleg, párás áprilisban a sörárpa levelein megjelenhet a lisztharmat, ami esetleg az őszi áráról származhat. Hatásos védelem a két növény közötti betartott izolációs távolság. Betegségek: Május folyamán, ha a sörárpa levele sárgán foltosodik , sárgul, azt a hirtelen melegedés révén bekövetkezett víz- vagy elemhiány (Ca, K, Fe. stb.) okozza. A bokrosodás idején lisztharmat- fertőzöttség miatt az alsó leveleken és levélhüvelyeken nemezessé válik a bevonat, majd fekete pontokban megjelennek a peritéciumok. A védekezés feltétlenül szükséges. Vírusok ellen közvetlen védekezésre nincs lehetőség. Egyetlen ellenszer a vírusvektorok (levéltetvek, kabócák) inszekticides gyérítése. Érés és betakarítás. Jó minőségben csak akkor kell betakarítani, ha teljesen érett (14-16% víztartalom) és az egy menetben takarítható be. Korai betakarításkor a szemtermés nem felel meg a söripari feltételeknek, a szemek nem teltek, csírázóképességük gyenge. Tárolás: A szem nedvessége, a tárolási hőmérséklet és a környezet illetve a garmada relatív páratartalma határozza meg a tárolhatóságot

.Norbert

2014. október 15., csütörtök 10:14

Hello, Valakinek valamilyen tapasztalata van az Agroinform szaklappal kapcsolatba? Megéri előfizetni, hány oldalas stb..? Vagy mást ajánlanátok helyette?