Alaptrágyázás

Sanyee

2024. június 25., szerda 12:03

Sárgarépa nem igényel akkora alaptrágyázást mint például a burgonya, de ez talajtípustól függ. Klóros műtrágyákat kerülni kell! Itt egy internetcím, ahol jobban le van írva: http://www.mezohir.hu/2007-03/030.html

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

Dohánytermelők figyelmébe. 2013.05.30. A szokványostól eltérő májusi időjárás szükségessé teszi, hogy néhány fontos, a megváltozott körülményekhez igazodó technológiai beavatkozásra felhívjuk a figyelmét. A lehullott nagymennyiségű csapadék egyes termelőknél akadályozza a területük időbeni és maradéktalan beültetését. A már beültetett területeken néhol áll a víz, azok gépekkel járhatatlanok. A szükséges talajlazító, növényápolási és növényvédelmi munkák jelenleg nem végezhetőek el. Mit lehet ilyenkor javasolni az amúgy is ideges és feszült dohánytermelőnek? Először is, a float bed palántanevelési technológia ahogy azt már többször is megtapasztaltuk, nagyfokú flexibilitást ad a termelőnek. A kora tavaszi fagyok okozta közel 10 napos csúszásunkat könnyen le tudtuk dolgozni, de most azoknál a termelőknél, ahol a kiültetés akadályokba ütközik, a palántaágyban lévő növények fejlődését vissza kell fogni. Ezt többszöri palántanyírással és a tápanyag drasztikus megvonásával lehet elérni. Szinte levélnélküli állapotot elérve, üres vízen nevelve, a palánta stressz mentesen visszatartható egy későbbi kiültetésig. Európa szerte sajnos a dohánytermelők hasonló gondokkal küszködnek, a kiültetéseket a hűvös csapadékos idő lassította, egyes térségekben lehetetlenné tette. (Veneto, Umbria) A talaj mozgatása elengedhetetlen. Mihelyt a talajnedvességi állapota lehetővé teszi, azonnal meg kell kezdeni a gépi és kézi kapálásokat, ezzel a talaj megfelelő levegő és nedvességi állapotát vissza lehet állítani, mely alapja a gyökerek és a növény zavartalan fejlődésének. Így hamarabb visszamelegszik a most lehűlt talaj, mely csökkenti a gombás betegségek fellépésének lehetőségét, valamint a gyökerek és a növény fejlődését. A lehűlt, levegőtlen talajban a gyökérműködés lelassul, vagy leáll, mely a növények fejlődéséhez szükséges tápanyag felvételben és ellátásban zavart okoz. Ilyen csapadékos időben a talajban felvehető formában lévő nitrogén egy része is a mélyebb, a kiültetett növények gyökerei számára még most elérhetetlen talajzónába mosódik. Nagyon fontos a lemosódott nitrogén pótlása fejtrágyaként, melyhez jó támpontot biztosít a korábbi talajmintavétel alapján adott tápanyag feltöltési szaktanácsadás. Most a javasolt kijuttatható nitrogén fejtrágya mennyiség egy 10-20%-os mennyiséggel növelhető. (Laza szerkezetű talajnál nagyobb, kötött talajoknál kisebb mértékben.) Figyelembe kell venni azt, hogy amikor a gyökérfejlődés beindul, a mélyebb rétegekbe mosódott nitrogén egy részét a növény felveheti, mely lassú és kései érést okozhat az ültetvényben. Ahol már van a növényállományban elegendő lombfelület a megfelelő alaptrágyázás mellett kiegészítésként a komplex (makro-, mezo-, mikroelem tartalmú) lombtrágyák használata is javasolt a növényvédelmi beavatkozások során. A növényvédelem is kiemelt figyelmet kel,l hogy kapjon az ilyen helyzetben. A folyamatos, heves esőkkel a talaj szemcséi felcsapódva megsértik az alsó levelek bőrszövetét, mely sérüléseken keresztül a gombás és baktériumos betegségeket okozó kórokozók szabadon jutnak be a növény szervezetébe. Nagyon fontos az időbeni védekezés, de figyelembe kell venni, a dohányipar szakmai elvárásait is a növényvédőszer megválasztásánál és az alkalmazott technológia megválasztásánál. Egy termesztési szezonban csak egy alkalommal lehet mankocebes kezelést végezni, a maximálisan megengedett növényvédőszer maradék szint betartása érdekében. Amennyiben további gombalőszeres kezelés szükséges, ott más hatóanyagú készítményt kell felhasználni, a megfelelő szer rotáció betartásával. Az állati kártevőkre, vetési bagolylepke (Agrotis segetum) dohánytripsz (Thrips tabaci) széleskörű megfigyelési rendszert üzemeltetünk és végeznek a termelők. A feldolgozott eredmények szerint, a vetési bagolylepke ellen a leghatásosabb védekezési időszak a jövő hét közepe, de természetesen ez minden esetben a védekezés időpontját a helyi megfigyelések eredményei alapján kell meghatározni. Ahol nincs ilyen, ott a helyileg illetékes agronómiai szaktanácsadónk ad felvilágosítást és segítséget. Fekete Tibor ULT Magyarország Zrt.

.grün

2014. október 15., csütörtök 11:43

Lehetőségek a trágyázás hatékonyságának növelésére környezetbarát módon a főbb szántóföldi kultúráknál A mezőgazdasági termékek minőségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelők figyelmét erőforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerű tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségű és jobb minőségű terméket állíthatunk elő, biztosíthatjuk talajaink termőképességének megőrzését is. A korszerű kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlődés alapjait. A szakmailag megalapozott, hatékony és környezetkímélő tápanyagellátáshoz azonban számos ismeret és összefüggés egyidejű kezelésére van szükségünk. A növény tápanyagigénye mellett a talaj tápanyag szolgáltató képességét is figyelembe kell vennünk a tápanyagellátás tervezése során. Ki kell választanunk a kultúra számára legideálisabb hatóanyag-formát és a kijuttatás időzítésével biztosítanunk kell a növény különböző fejlődési etapjainak megfelelő tápanyagellátást. Jelen összeállításban áttekintést kívánunk adni a tápanyagellátás tervezéséhez szükséges legfontosabb információkról, valamint azok gyakorlati jelentőségéről. A főbb növényi tápelemektől (N,P,K,S) haladva megvitatjuk a kijuttatandó mennyiség-, és forma megválasztásának szempontjait, valamint a kijuttatás idejét és módját befolyásoló legfontosabb tényezőket. Az elméleti ismeretek áttekintése után összefoglaljuk fontosabb szántóföldi növényeink tápanyagellátásának sajátosságait. A növény számára szükséges makroelemek közül legnagyobb jelentősége a nitrogénnek van. Tapasztalatok és kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a termések mennyiségi és minőségi mutatói a nitrogénnel drámaian alakíthatók. A N fehérjealkotó, így a fejlődéshez nélkülözhetetlen elem. A növények különösen a hajtásnövekedés, a vegetatív fejlődés szakaszában igénylik a jelenlétét. A megfelelő mennyiségben adagolt nitrogén növeli a hajtástömeget, valamint kedvezően befolyásolja a termést. Hiányát a növény satnya növekedése, fakó-világoszöld színe jelzi, (1. ábra) többlete gabonáink megdőlésében, a betegségek iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint a cukor- és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik. 1. ábra: Nitrogénhiány tünetek a bokrosodó őszi búzán (Patócs, 1989) A nitrogént a növények nitrát- és ammóniumion formában veszik fel a talajból. A két forma felvétele között jelentős különbség nincsen. Az egyes formák kimosódási ütemét vizsgálva azonban megállapítható, hogy a nitrátion kilúgzási veszteségei az ammóniumion-formánál általában nagyobbak. Amennyiben a nitrogént a vegetatív fejlődés elemének tekintettük, úgy a foszfor a generatív fejlődés makroeleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energiaháztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a termésképzés szempontjából alapvető. A hiánya esetén fellépő általános anyagcserezavar következtében lassul a fehérje- és cukorképzés, gyengül a keményítőszintézis. A foszforhiány hatására romlik a növény vízháztartása és az alsó, idősebb levelektől induló vöröses elszíneződés, sárgulás, majd végül elhalás figyelhető meg az állományon (2. ábra). Az elégtelen foszforellátás következtében késleltetetté válik a virágzás és az érés is. Nem csak a foszfor hiánya, hanem annak többlete is káros következményekkel jár. A foszfor túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet. A P – Zn antagonizmusból adódóan foszfortöbblet esetén állományaink relatív Zn, hiányával kell számolnunk, aminek jelentős termésveszteség és minőségromlás lehet a következménye. 2. ábra: Foszforhiányos kukoricanövény Termesztett növényeink közül különösen a kétszikűek érzékenyek a megfelelő kálium ellátásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazságstressztől. Hiánya sokszor nem azonnal jelentkezik az állományon, de jelentős terméscsökkenést eredményezhet. A növények elégtelen kálium ellátottsága következtében csökken az ellenálló képességük, valamint aránytalanul megemelkedik a párologtatásuk, ami levélcsúcsaik, levélszéleik hervadását, elhalását eredményezi (3. ábra). 3. ábra: Káliumhiányos kukoricanövény A negyedik esszenciális makroelemről, a kénről eddig jobbára csak mint az egyik legfontosabb környezetszennyező elemről volt információnk. Az ipari, valamint a közlekedésből származó kénemisszó csökkenésének hatására, valamint a kísérősó-mentes műtrágyák használatának következtében azonban napjainkra már számos területen hiányával kell számolnunk. A kénhiány következtében csökken a növények ellenálló képessége, romlanak a termés minőségi, valamint mennyiségi mutatói. A kén hiányára legerőteljesebben a keresztesek reagálnak (4. ábra). A kénhiány következtében csökken a növények ellenálló képessége és gombás fertőzések jelennek meg az állományban. A repce virágai „kifehérednek”, a megporzás hatékonysága romlik. Az egyértelmű terméscsökkenés mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell. 4. ábra: A kénhiányos repce „virágfehéredése” A kalászosok (őszi búza) kénhiánya eleinte csak nitrogénhiányra utaló foltok formájában jelentkezik a tábla lazább talajú területein (5. ábra). A hiány következtében aszálykárra utaló tünetek jelennek meg a növényeken, majd gombás fertőzések gyengítik tovább az állományt. Az elégtelen kéntáplálás hatására tágul az őszi búza N:S aránya, ami a belőle készült liszt sütőipari tulajdonságainak jelentős romlásához vezet. 5. ábra: Nitrogénhiányra utaló foltok a kénhiányos őszi búza állományban A kijuttatandó műtrágyamennyiség meghatározásánál két alapvető összefüggést kell szem előtt tartanunk. Ezek közül az egyik Liebig „minimum törvénye” (6. ábra), a másik pedig a csökkenő határhozam elve. 6. ábra: Liebig „minimum-hordója” A kijuttatandó tápanyagmennyiség kiszámításához a növény adott terméssel kivont tápelem-szükségletének ismerete mellett elengedhetetlen a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározása is. A terméssel a talajból kivont tápanyagmennyiséget annak ellenére, hogy a különböző tápelemek koncentrációját a növény genetikailag meghatározott tulajdonságain túl a környezeti tényezők is igen jelentős mértékben befolyásolják, a növények fajlagos hatóanyag igényével írhatjuk le (1. táblázat). A fajlagos hatóanyag igényt a várható termés mennyiségével (t ha-1) beszorozva az állomány 1 hektárra vonatkoztatott tápelem-igényét kapjuk. 1. táblázat: Termesztett növényeink fajlagos hatóanyag igénye (kg t-1) (Sarkadi, 1975) Növény Igény kg t-1 Nitrogén Foszfor Kálium Őszi búza 25 10 18 Őszi árpa 27 10 26 Tavaszi árpa 24 10 22 Kukorica 22 9 20 Napraforgó 50 30 150 Repce 50 25 40 Cukorrépa 4 1,5 6 Silókukorica 2,5 1 3,5 Mák 50 50 40 Tarlórépa 2 2,5 4 A tápanyagellátás tervezése során ezt a növény által a talajból kivont tápanyagmennyiséget vetjük össze a talaj kémiai vizsgálatokkal meghatározott tápanyag szolgáltató képességével. A talajok tápanyag szolgáltató képességét számos tényező befolyásolja. A genetikai talajtípus a talaj szerkezetén keresztül alapjaiban meghatározza a talaj víz – levegő – és hő gazdálkodását, illetve ezeken keresztül annak mikrobiológiai aktivitását. A talajok mikrobiológiai tevékenysége pedig a tápanyag feltáródási folyamatok szabályozása által tölt be jelentős szerepet a talaj tápanyag gazdálkodásában. A genetikai talajtípusokat a MÉM-NAK (1979) a talajtermékenységet kialakító, a növénytermesztést és a tápanyag érvényesülését befolyásoló tényezők figyelembe vételével 6 szántóföldi termőhelyi kategóriába soroljuk. Az egyes szántóföldi termőhelyeket és fontosabb jellemzőiket a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat: Szántóföldi termőhelyek (MÉM-NAK, 1979) Szántóföldi termőhely Jellemző tulajdonságai I. Csernozjom talajok Mély termőréteg, jó hő-, víz- és levegőgazdálkodás II. Barna erdőtalajok Jó tápanyag-, víz-, levegő- és hő gazdálkodás III. Kötött réti és glejes erdőtalajok Jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-szolgáltató képesség. Nagy víztartó képesség, kevés CaCO3 IV. Homok- és laza talajok Könnyű mechanikai összetétel, kevés kolloid, kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség V. Szikes talajok Szántóföldi művelés alatt állnak, kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságok, rossz tápanyag-hasznosító képesség, rossz vízgazdálkodás VI. Sekély termőrétegű, vagy erősen erodált lejtős talajok 50 cm-nél vékonyabb termőrétegű talajok. Tárolt víztartalmunk csekély Mivel a különböző szántóföldi termőhelyekhez tartozó tápanyag ellátottsági kategóriák sok esetben jelentős különbséget mutatnak, a szántóföldi termőhely ismerete a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározásánál elengedhetetlen. Általánosságban szántóföldi termőhelytől függetlenül talajaink tápanyag szolgáltató képességét a következő oldható hatóanyag tartalmaktól tekinthetjük kedvezőnek (3. táblázat): 3. táblázat: Iránymutató talajaink tápanyag ellátottságának megítélésére Tápelem Megfelelő ellátottság CaCO3 2,5-15 % Humusz 2,5 % - tól AL-P2O5 120 mg kg-1 AL-K2O 180 mg kg-1 nKCl-Mg 90-120 mg kg-1 EDTA-Zn 2,5 mg kg-1- tól EDTA-Cu 2,5 mg kg-1- tól EDTA-Mn 30 mg kg-1- tól A talaj tápanyag szolgáltató képességének, valamint a termesztett növény tápanyagigényének ismerete alapján nyílik módunk a kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiség meghatározására. A gyakorlatban számos módszer és modell áll rendelkezésünkre a konkrét adagok minél pontosabban történő meghatározására. Ezek közül az 1980-as években használt MÉM-NAK, valamint az 1990-es évek végén elkészült MTA-TAKI – MTA-GKI tápanyag ellátási szaktanácsadási rendszer az amely kísérleti eredményekkel a leginkább alátámasztott. A két rendszer közötti különbség lényegében az, hogy míg a MÉM-NAK a növények tápanyagigényének kielégítse mellett a talaj tápanyagtőkéjének gyors emelését célozza meg, addig az MTA-TAKI – MTA-GKI rendszer az elmúlt időszak kutatási eredményei alapján többnyire kisebb műtrágyaadagok kijuttatásával biztosítja a gazdaságos termésszintek elérését. A két rendszer közötti különbséget a 4. táblázat mutatja be. 4. táblázat: Az intenzív tápanyagellátást biztosító, illetve a hosszú távon fenntartható tápanyag ellátási szaktanácsadási rendszerek filozófiájának összehasonlítása (Csathó – Árendás – Németh, 1998) Intenzív tápanyagellátás (MÉM-NAK Kék füzet) Hosszú távon fenntartható, környezetkímélő trágyázási rendszer irányelvei (MTA TAKI – MTA-MGKI) Maximális termésszintre való törekvés Gazdaságos termésszintre való törekvés A talaj trágyázása a cél A növény trágyázása a cél Jó-igen jó talaj P,K ellátottság elérése, majd fenntartása a cél Közepes talaj P,K ellátottság elérése, majd fenntartása a cél Gyors talaj P,K feltöltés Lassú talaj P,K feltöltés Minden évben P,K trágyázás A vetésforgó P,K trágyázása (periodikus P,K trágyázás, GATE KI Kompolt) P,K trágyázás minden talaj P,K ellátottsági szinten P,K trágyázás csak közepes és annál gyengébb talaj P,K ellátottsági szinteken Nagyobb talaj tápelem ellátottsági határértékek Kisebb talaj tápelem ellátottsági határértékek Egységes talaj tápelem ellátottsági határértékek Növénycsoporttól függő talaj tápelem ellátottsági határértékek Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak Kisebb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak A két rendszer különbségei alapján hazai körülmények között a gazdálkodók többségének anyagi helyzetét is figyelembe véve a talaj tápelem készletének feltöltése helyett a növények tápelem-igényének kielégítésére kell törekednünk. Erre az MTA-TAKI – MTA-GKI rendszer kiválóan alkalmas. A rendszer célja a növény N-igényének minél pontosabban történő kielégítése mellett a talajok foszfor és kálium szolgáltató képességének a megőrzése. A kijuttatandó tápanyag mennyiségek nem a maximális termést, hanem a legnagyobb nettó jövedelmet elérő termésszint elérését célozzák meg. A fenti eljárásokkal meghatározott műtrágya hatóanyag igényt azonban bizonyos esetekben korrigálnunk szükséges. A leggyakoribb korrekciós tényezőket az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat: Korrekciós tényezők a tápanyagellátás tervezése során Nitrogén (kg ha-1) Foszfor (kg ha-1) Kálium (kg ha-1) 10 t közepes minőségű almos istállótrágya 1. évben 20 20 40 10 t közepes minőségű almos istállótrágya 2. évben 15 15 20 Egyéves pillangós 30 - - Évelő pillangós 1. évben 50 - - Lucerna után a 2. évben további 30 - - Kukoricaszár (t szemtermésre) - - 5-10 Gabonaszalma (t szemtermésre) - - 5-10 Napraforgó (t kaszattermésre) - - 20-30 A kijuttatandó műtrágya mennyiségének meghatározásánál tartsuk szem előtt, hogy az új tudományos eredmények alapján nem törvényszerű a három makro tápelem (N ,P, K) azonos évben történő kijuttatása az állomány alá! A kijuttatandó hatóanyag mennyiségének meghatározása mellett a megfelelő műtrágyaforma megválasztása is alapvető jelentőséggel bír a tápanyagellátás tervezése során. Környezetvédelmi szempontból is jelentős annak az ismerete, hogy a különböző hatóanyag-formák hatásmechanizmusa, kimosódási veszteségei nagy eltérést mutatnak. A műtrágyák oldékonysága, savanyító hatása, kísérőelemei így alapjaiban meghatározzák azok alkalmazásának feltételeit az egyes kultúrák különböző fenológiai szakaszaiban. A műtrágya-forma megválasztásánál a hatóanyag tartalom, valamint az ár viszonya mellett a szórásegyenletesség szempontjából fontos kiszerelésre, valamint a különböző műtrágyák keverhetőségére is figyeljünk oda! Az összetett műtrágyák helyett használjunk inkább egy hatóanyagú műtrágyákat, mivel segítségükkel könnyebben biztosíthatjuk termesztett növényeink arányos tápanyagellátását. Harmonikus növénytáplálást csak az adott területre jellemző talaj- és növényvizsgálati eredményekre alapozott átgondolt műtrágyázással érhetünk el. A műtrágyaforma megválasztásánál a következő fontosabb ismereteket tartsuk szem előtt: - Alaptrágyának inkább NH4+-iont tartalmazó műtrágyákat használjunk - Savanyú talajokon a lúgosan ható műtrágyák alkalmazását helyezzük előtérbe - Meszes, bázikus területeken a savanyúan ható műtrágyaféleségek használata lehet a célravezető (a különböző kémhatású talajokra javasolt műtrágyaformákat a 6. táblázat mutatja be) 6 táblázat: Különböző kémhatású talajokra javasolt műtrágyaformák (Pusztai – Molnár, 1984) Műtrágya megnevezése Hatóanyag-tartalom (%) Elsősorban javasolt területek pH KCl tartománya N P2O5 K2O CaO MgO Ammóniumszulfát 20,5 - - - - 7,6 felett Mészammon-salétrom 25-28 - - 17-20 2 * Dolomitammon-salétrom 25-28 - - 10 - * Ammónium-nitrát 34 - - - - 6,5 felett Karbamid 45-46 - - - - 5,0-8,0 Nitrosol-28 28 - - - - 5,6 felett Hidronit-80 30 - - - - 5,6 felett Szuperfoszfát (gran) - 18 - 25-30 - 5,0 felett Szuperfoszfát (por) - 18 - 25-30 - 6,0 felett Magnézium-szuperfoszfát - 18 - 25-30 2,5 5,0 felett Triplefoszfát - 46 - 10 - * Hiperfoszfát - 29 - 48 1 5,5 alatt Lágy nyersfoszfát - 29-32 - 42-50 - 5,5 alatt Kálium-klorid - - 40 - 2 5,0 felett Kálium-klorid - - 50 - 1 5,0 felett Kálium-klorid - - 60 - - 5,0 felett Káli-kamex - - 40 - 4 6,0 alatt Kálium-szulfát - - 50 - 1 5,0 felett *=bármilyen kémhatású talajon - A nitrogéntrágyát megosztva juttassuk ki a növényállomány alá - A foszfor, valamint a kálium trágyákat ősszel, alaptrágyázáskor dolgozzuk a talajba - A nitrogéntrágyát kijuttatás után lehetőleg azonnal, sekélyen dolgozzuk be a talajba - Fejtrágyának NE használjunk karbamidot! - Répa alá kálisó; szőlő, burgonya alá kálium-szulfát formájában pótoljuk a káliumot - A foszfor-, valamint a kálium pótlására a vegetációs időben jól oldódó, komplex műtrágyákat alkalmazzunk - Mikroelem hiány esetén használjunk mikroelem tartalmú műtrágyákat - A vegetációs időben, különösen aszály esetén lombtrágyázzuk állományainkat, hiszen a megfelelő időben elvégzett lombtrágyázás kiemelkedő hatást eredményezhet! A kijuttatandó műtrágyamennyiség, valamint a műtrágyaforma meghatározása mellett a kijuttatás idejének megválasztása is alapvető tényezője a sikeres tápanyagellátásnak. A trágyázás idejének meghatározásakor a növény tápanyag felvételi dinamikájának és a trágyaanyagok talajban történő átalakulási, kimosódási, megkötődési folyamatainak ismeretében arra törekedjünk, hogy a kijuttatott tápanyag minél nagyobb hányada hasznosuljon a növény fejlődése során. A környezetvédelmi előírásokat is szem előtt tartva a kijuttatás idejének megválasztásakor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe: - Igyekezzünk a kimosódási veszteségeket a minimálisra csökkenteni - Csökkentsük a nem harmonikus táplálásból adódó veszteségeket - A számított foszfor, valamint a kálium hatóanyag teljes mennyiségét ősszel juttassuk ki a területre - A nitrogén kimosódási veszteségeinek csökkentése érdekében a számított nitrogén hatóanyag igénynek csupán 30-40 %-át juttassuk ki ősszel, a többit tavasszal (1-3 menetben) - Fagyott területre trágyát kijuttatni tilos! - Hóval borított területre trágyát kijuttatni tilos! - Belvizes területre trágyát kijuttatni tilos! - A foszfor, valamint a kálium műtrágyákat igyekezzünk egyből a gyökérzóna mélységébe juttatni - A nitrogén műtrágyákat ne dolgozzuk be a talajba túl mélyen - A jobb feltáródás érdekében korán lekerülő elővetemények után célszerű lehet a tarlóhántással egy időben történő foszfor-, valamint kálium műtrágyázás is - Megkésett alaptrágyázás esetén tavasszal könnyen oldódó komplex műtrágyákat juttassunk ki a területre - Mikroelem hiány esetén termesztett növényeink kiegyensúlyozott tápanyagellátásának biztosítása érdekében a talaj- és a lombtrágyázás együttes alkalmazása javasolt - A fejtrágyázást igyekezzünk közvetlen eső előtt elvégezni - Tartsuk szem előtt, hogy jobb lesz a fejtrágyázás hatékonysága, ha a kijuttatott műtrágyát sekélyen a talajba dolgozzuk. Hazánk legnagyobb volumenben termesztett növényének, az őszi búzának a tápanyagellátását a 7. ábra segítségével foglaljuk össze. A talajvizsgálati eredmények alapján meghatározott foszfor, valamint a kálium műtrágya teljes mennyiségét ősszel, alaptrágyázás formájában juttassuk ki a területre. Laza talajon a kimosódás veszteségeinek csökkentése érdekében a kálium 70 : 30%-os megosztott kijuttatása is indokolt lehet az őszi : tavaszi időszakban. A foszfor és a kálium teljes mennyiségének az őszi alapműveléssel egy időben történő kijuttatásától csak intenzív termesztés esetén térjünk el! Ebben az esetben ugyanis – amennyiben azt a rendelkezésre álló géppark lehetővé teszi - szóba jöhet a foszfor, valamint a kálium egy részének tavaszi, könnyen oldódó komplex formában történő kijuttatása is. 7. ábra: Az őszi búza tápanyagellátásának sémája Az őszi nitrogén kijuttatásával bánjunk óvatosan! Általános irányelv, hogy a talajok fizikai féleségétől, minőségétől függően a nitrogén mintegy 30-60%-a, de maximum 50 kg juttatható ki ősszel, alaptrágyaként. A fennmaradó nitrogén mennyiséget tavasszal, fejtrágya formájában célszerű kiadni az állomány alá. Környezetvédelmi és növénytermesztési megfontolásból jó humusz ellátottságú talajokon tekintsünk el az őszi nitrogéntrágyázástól és a szükséges mennyiséget tavasszal, több menetben végzett fejtrágyázással pótoljuk! A fejtrágyázási megoldások sokfélék lehetnek (szilárd, folyékony, szuszpenziós). Közös céljuk azonban a búza dinamikus tápanyagigényének a kielégítése a növény gyökérzetén keresztül. Fejtrágyázásra leginkább a gyors hatású (NH4+, valamint NO3-) iont tartalmazó műtrágyák alkalmasak. Ezek közül is a gyors hatás eléréséhez a nitrát-forma használata javasolható (ammónium-nitrát, kalcium-nitrát). Az ammónium-szulfát nitrogéntartalma lassabban válik a talajban a növények számára felvehetővé. Folyamatos feltáródása révén inkább az alaptrágyázás műtrágyája. Könnyen felvehető kéntartalmánál fogva azonban a növények kénigényének fedezésére kitűnően alkalmas ez a trágyaféleség. A fejtrágyázásnál kerüljük a karbamid alkalmazását! A talaj felszínére juttatott és nem bedolgozott karbamid ugyanis a levegő páratartalmával, valamint a csapadékkal reagálva bomlik és N-tartalmának jelentős része ammónia formájában a légkörbe illanva hasznosítatlanul elvész. A fejtrágyázás idejével, számával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Általános érvényű megállapításként azonban fogadjuk el, hogy az első fejtrágyázás ideje az őszi búzánál a bokrosodás időpontjában aktuális. Ez az időszak tél végére, kora tavaszra esik. A kijuttatásnál vegyük figyelembe, hogy hóra, fagyott területre ne juttassunk ki műtrágyát, valamint a talajtaposást igyekezzünk a minimálisra csökkenteni! A második fejtrágyázás ideje a búza szárba indulásának időpontjára tehető, a harmadik fejtrágyázás elvégzése a virágzás kezdetén indokolt. A két-három részletben (20-40 kg ha-1 kezelésenként) adott nitrogénnel nagyon jól lehet igazodni a búza tápanyagigényéhez, mely a termés növekedése mellett annak sütőipari paramétereiben is szignifikáns pozitív változásokat eredményez. A többszöri kijuttatás azonban többletköltséget jelent a gazdálkodó számára, melyet a várható árbevétel nem minden esetben képes kompenzálni. Számos esetben a harmadik fejtrágyázás nem hozza a várt eredményt, mivel szárazságra hajló éghajlatunkon (kellő bemosó csapadék hiányában) a fejtrágya érvényesülése bizonytalan. Fenti megfontolások alapján a három részletben megosztott fejtrágyázás elsősorban a következő terülteteken javasolható: - laza talajú területeken, - nitrogénnel gyengén ellátott területeken, - csapadékos időjárás (klíma) esetén, - intenzív fajtákkal történő, nagy műtrágyaadagokkal végzett intenzív termesztésnél. Minden más esetben a költségek minimalizálása érdekében célszerű lehet harmadik fejtrágyázás elhagyása, illetve az egyéb aktuális növényvédelmi munkákkal való összekapcsolása. A második és a harmadik fejtrágyázás mikroelemekkel gazdagított UAN oldatos levéltrágyázással váltható ki az aktuális növényvédelmi munkákkal kapcsoltan. A levéltrágyázás hatékonysága, különösen aszályos évjáratokban messze meghaladja a talajon keresztül végzett tápanyagellátás sikerét, hiszen a levélen keresztül adott tápanyagokat a növények még nagy szárazság esetén is könnyen felvehetik. Jegyezzük meg azonban, hogy a lombtrágyázás csak a technológiai utasítások betartása esetén lehet valóban eredményes! A nem megfelelő módon és időben végzett beavatkozásnak az állomány jelentős mértékű károsodása lehet a következménye! Az egyes kezelések pontos adagjainak meghatározásában a műtrágyázási terv keretszámai csak tájékozató jellegűek. Intenzív gazdálkodás esetén mindenképpen javasolható a szóban forgó fenológiai szakaszokban kiegészítő talaj-, valamint növényvizsgálatok elvégzése is. Gyakorlati oldalról a jó alkalmazkodóképességű, maximum 5 t ha-1 körüli teljesítményre képes fajta esetén, jó N-szolgáltató, magas humusztartalmú talajokon elégedjünk meg a bokrosodáskor elvégzett fejtrágyázással! Ennek során az általánosan alkalmazott pétisó formájában kijuttatott nitrogén NH4+-ionjainak az agyagkolloidok felületén történő megkötődése egyúttal tartós nitrogénforrást is jelent a búza későbbi fenológiai szakaszai számára. A szántóföldön termesztett növények közül a kukorica tápanyagszükséglete a legnagyobb. Tápanyagellátását a 8. ábra mutatja be. A kukorica nagy tápanyagigénye nem teszi lehetővé az alaptrágyázás elhagyását. Az őszi alaptrágyázás alkalmával juttatjuk ki a számított foszfor, valamint kálium igényének teljes mennyiségét. Figyelembe véve, hogy a foszfor a talajban ott marad, ahová azt kijuttattuk, célszerű azt mélyműtrágyázással közvetlenül a gyökérzónába juttatni. A foszfor adagok meghatározásakor ne feledjük, hogy a talaj kedvezőtlen kémhatása esetén (pH 5,5 alatt, illetve 7,0 felett) a foszfátok oldékonysága korlátozott! Az őszi alaptrágyázás során a kimosódási veszteségek csökkentése érdekében kerüljük a nitrogén kijuttatását! 8. ábra: A kukorica tápanyagellátásának sémája A kukorica nitrogén trágyázását legkorábban tavasszal, közvetlenül a vetés előtt kezdjük csak el! A tavaszi kijuttatás egyfelől csökkenti a kimosódásból származó veszteségeket, másfelől javítja a növényzet nitrogénhasznosítását. A kukorica nitrogén táplálása során vegyük figyelembe, hogy a növény nitrogén felvétele későn kezdődik meg. A kukorica teljes nitrogén igényének csak mintegy 15%-át veszi fel júniusig, a növény 8 leveles állapotáig. Ez az időszak egyben a talajok mineralizációs tevékenységének maximumával esik egybe, és így különösen jó humusz ellátottságú területeken a talajok természetes N-szolgáltató képessége sokszor teljes egészében képes fedezni a fiatal növény igényét. Amennyiben lehetőségeink engedik, a jó humusz ellátottságú, kedvező tulajdonságú talajokon vetés előtt, illetve startertrágyaként csak annyi nitrogént juttassunk ki a területre, amennyi a fiatal növény fejlődéséhez éppen szükséges. Ez a mennyiség gyakorlatilag 40-50 kg ha-1 hatóanyagnak felel meg. A kukorica késői magas nitrogénigénye a számított nitrogén mennyiség megosztását kívánja. A fennmaradó nitrogénmennyiségek kijuttatása így fejtrágyázással javasolható. A fejtrágyázás során vegyük figyelembe, hogy az egyszerre kijuttatott nitrogén mennyiség ne haladja meg a 80 kg ha-1 értéket. Amennyiben aszályos évjárat várható, és a fejtrágyaként kijuttatott nitrogén műtrágya hatékonysága korlátozott, a tavaszi, egy menetben történő alaptrágyázás célravezető lehet. Ennek során a talaj becsült nitrogén szolgáltató képességét is figyelembe véve helyezzük előtérbe a lassan ható műtrágyaformák felhasználását. A kukorica harmonikus tápelem ellátását a fenti megoldások mellett különösen mikroelem hiány esetén levéltrágyázással célszerű biztosítanunk. A levéltrágya szerek kijuttatása a növénytermesztési technológiától függően összeköthető a kukorica növényvédelmi, valamint egyéb kezeléseivel. A növényeket először 6-8 leveles állapotban, majd 2-3 hét elteltével 1-2 alkalommal célszerű permetezni. Jegyezzük meg, hogy erőteljes tápelem hiány esetén a levéltrágyázás önmagában nem elegendő a probléma megszűntetésére! A kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére startertrágyázás javasolható. A startertrágyázás elsősorban a kedvezőtlenebb vízgazdálkodású, lassan felmelegedő és alacsony tápelem tartalmú talajokon ajánlható. Alkalmazásával biztosítható a gyenge, felszíni gyökerekkel rendelkező növényke N, P, K tápelemekkel való harmonikus ellátása. A startertrágyázás tervezése során a talajvizsgálati eredményeket is figyelembe véve, könnyen oldódó, komplex műtrágyák használata javasolt. A startertrágyázás során a a műtrágyát külön adagoló szerkezettel és csoroszlyával juttatjuk ki a sorba. A gépet úgy állítsuk be, hogy a csírakárosodás elkerülése érdekében a műtrágya a kivetett kukoricaszemek alá és mellé 5-5 cm-re kerüljön! A cukorrépa sok és könnyen felvehető tápanyagot igényel a fejlődése során. Nitrogénigénye különösen a kezdeti fejlődés fázisaiban magas. A legnagyobb nitrogénfelvétel a növény tenyészidejének 60-80. napja körül várható. Ezt követően a növény relatív nitrogénfelvétele csökken és a tenyészidő végéig alacsony marad. A cukorrépa foszfor és kálium felvétele a nitrogénnél egyenletesebben alakul. A cukorrépa egy tonna terméssel kivont tápelem tartalma N: 3,5 kg; P2O5 : 1,5 kg, K2O : 5,5 kg, MgO : 1,5 kg. Tápanyagellátásának sémáját a 9. ábra mutatja be. A megbízható cukorrépa termések elérésének alapfeltétele megfelelő talajszerkezeten alapuló talajélet fenntartása. Ez az elővetemény szakszerűen elvégzett istállótrágyázásával (30-50 t ha-1) biztosítható a legjobban. 9. ábra: A cukorrépa tápanyagellátásának sémája A cukorrépa nitrogéntrágyázásának alapja az ősszel, valamint tavasszal elvégzett talajvizsgálatokon alapul (Nmin). A kijuttatás tervezésénél azonban tartsuk szem előtt, hogy a répa számított nitrogénigényének csak maximum 30-40%-át juttassuk ki az őszi alaptrágyázással, a fennmaradó nitrogén mennyiségeket tavaszi starterkért, valamint fejtrágya formájában adjuk ki az állomány alá. Kis nitrogénigény esetén az őszi nitrogéntrágyázástól el is tekinthetünk. Ügyeljünk rá, hogy a túlzott nitrogéntáplálás jelentősen rontja a cukorrépa minőségi mutatóinak alakulását! A cukorrépánál különösen igaz a mondás: „ Jóból is megárt a sok”. A cukorrépa foszfor, valamint kálium igényének fedezésére a számított hatóanyag mennyiség őszi alaptrágyaként való kijuttatása javasolható. Laza talajokon, a kálium kimosódási veszteségeinek minimalizálására indokolt lehet a kálium őszi : tavaszi 70 : 30 arányú megosztott alkalmazása. Kerüljük a kálium nagy mennyiségben történő tavaszi kijuttatását, mivel a KCl (kálisó) műtrágyák jelentős klórtartalma csírakárosító hatású! A cukorrépa tápanyagellátásánál a három legfontosabb makroelemen kívül ne feledkezzünk meg a Ca, Mg, S, valamint a B, Zn, és a Cu esetleges pótlásáról sem! A lombtrágyázás tervezése során tartsuk szem előtt, hogy a növény késői vegetációs periódusaiban (augusztus) a levélen keresztül történő tápanyagpótlás hatékonysága jelentősen romlik. A repce tápanyagellátását a 10. ábra szemlélteti. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés alapfeltétele az okszerűen végzett őszi alaptrágyázás. Ősszel juttassuk ki a repce alá a talajvizsgálati eredmények alapján meghatározott foszfor, valamint kálium hatóanyag teljes mennyiségét, illetve a repce számított nitrogén igényének 30-40%-át, de maximum 30-40 kg-ot! A nitrogén túladagolását kerüljük, hiszen az az állomány „túlnövéséhez”, a tőlevélrózsa stádium elhagyásához vezethet, aminek jelentős téli kiritkulás lehet a következménye. A három ismert makroelemmel végzett trágyázáson túl ne feledjük, hogy a repce kénigényes növény! A repce által 1 hektárról évente kivont kénmennyiség mintegy 40-70 kg, melynek pótlása már hazai körülmények között is indokolt lehet. 10 . ábra: A repce tápanyagellátásának sémája A repce tápanyagellátása során keressük a műtrágyagyárak által a keresztesek alá már széles körben ajánlott kéntartalmú műtrágyákat! A repce fejtrágyázását megosztva célszerű elvégezni. A számított hatóanyag mennyiség (N) 50-60%-át március elején, a fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotánál juttassuk ki a területre. Alacsony tervezett termés, vagy hiányos állomány esetén a második fejtrágyázástól környezetvédelmi, illetve gazdaságossági okokból tekintsünk el! Aszályos évjáratban különösen megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett (N, P, K, S, Mg, B, Zn, Cu,) lombtrágyázás igen hatékony és olcsó eszköze szárazságra hajló éghajlatunknak, ezért használjuk ki az általa adott lehetőségeket!

P 20

2014. október 15., csütörtök 11:42

Válasz #47 hozzászólásra Én sekély termőrétegű földet nyugaton nem láttam,kövest igen,de nem az volt a jellemző a szántóterületeken.A sekély termőrétegű földeken legeltetenek,mert ott sem az égből hullik a pénz,hogy hobbiból műveljék a határföl alatti földeket.Én ezt láttam. A vetőgépes műtrágyaszórást elvileg a starter kiszórásához találták ki,nem N alaptrágyázásra.Azért írtam azt ,hogy talaja is válogathatja,mert egy kötöttebb területen szórva jobb,mert a gyökér sem hatol olyan mélyre,mint a lazábban.A laza talajon azért nem annyira kohser a szórt műtrágyakijuttatás,mert mire a(pl kukorica) gyökere elérné,addigra kimosódik.Ezt a jelenséget úgy kell elképzelni,mint a csepegtető öntözés vízbemosódási-nedvesítési képét.Homokon mélyebbre hamarabb,kötött talajon lassabban húzódik a műtrágya. Szerintem még az is lehet,hogy mindenkinek igaza van ezt illetően,mert mindenütt más lehet a talaj és így a kijuttatás módja is itt így ,ott úgy vált be.

novenyszerviz

2014. október 15., csütörtök 11:28

Válasz #697 hozzászólásra A klórra érzékeny növényeknél (hagymafélék, fejes saláta, burgonya, bab, borsó, uborka, spenót, karfiol, brokkoli) kerülni kell a nagy klórtartalmú műtrágyákat, például a kálisót. A klór mozgékony elem a talajban, ezért alaptrágyázáskor időnként a klórérzékeny növényeknél is alkalmazzák a kálisót. Megfelelő mennyiségű téli csapadék ugyanis a gyökérzónából kimoshatja a klórt, indítótrágyázásnál ugyanakkor erre már nem számíthatunk.

tm155

2014. október 15., csütörtök 11:24

Válasz #48 hozzászólásra Nekem egy amazone zam 1500 as van plusz ezres magasítóval,alaptrágyázásnál 30 m re szórok vele,lehetne még magasítani 500 litert de komplexből igy is belemegy 28-29 mázsa.Szerintem jó massziv tartós gép ez is,minőségi festéssel ,egyszerűen kitakarítható,géptámogatással nekem 850 be van nettó,annyit szerintem megért.

Devyd

2014. október 15., csütörtök 11:24

Válasz #873 hozzászólásra Nem! Nyilván fontos az őszi alaptrágyázás is! A kukorica szereti a nitrogént, ha elég anyag van alatta, a föld is jó, jobban bírja az aszályt. Igaz mi általában nem rakunk kuki, napra alá alaptrágyát ősszel. De a búza, repce, esetleg ha van tavaszi árpa az kap. Főleg MAP-ot és Kálisót, néha Timac-ot. Kukorica tavaly úgy ment, hogy 100kg Corn Starter +15 kg Pannon, előtte 400kg péti szórva. bedolgozva... + simitózás elött lehet kap egy mázsa Kálisót. Idén is hasonló lesz gondolom... Az aszály miatt nem volt kiemelkedő termés...

Modi

2014. október 15., csütörtök 11:20

Lajos Mihály, az Agrofil Kft. ügyvezetőjének levelét tenném közzé a tengelici rendezvénnyel kapcsolatban. Tisztelt Gazdálkodó! Nagy örömömre szolgált hogy a tengelici rendezvényen alkalmunk volt találkozni. Külön köszönöm, hogy fáradságos munkánkgyümölcsét összefoglaló előadást türelemmel, érdeklődően végighallgatták. Emlékeztetőül jónak látom, hogy néhány dolgot megjegyezzenek a régi újszerű tápanyag-gazdálkodási stratégia alkalmazása során. A tartamkísérletek eredményei a mi olvasatunkban rámutattak arra, hogy a magyarországi talajok –talajképződési sajátosságuk miatt- jól tűrik az alkalmi zsarolásokat. Az ilyen típusú talajokra jól lehet alkalmazni a vetésforgóba rendezett tápanyag-utánpótlási stratégiát, és nem indokolt a vetésforgó minden elemében minden növény alaptrágyázása (PK). Amikor talajaink hosszabb-rövidebb idejű ”zsarolása” mellett döntünk, mindig meg kell vizsgálni a talaj aktuális állapotát, tápanyag-szolgáltató képességét. Alacsony tápanyag-szolgáltató képességű talajon (PK), kis humusztartalomnál, vékony termőrétegnél nagyon körültekintőnek kell lennünk, hogy milyen növényben, milyen hosszan alkalmazzuk –szélsőséges esetben- alkalmazzuk-e az alaptrágyázás szüneteltetését. Feltöltött talajokon néhány nagyon fontos vezérlő elv ismerete mellett bátran alkalmazható, vagy szűkebb esztendőkben hitelt vehetünk fel talajainktól nehézségeink áthidalására. Aki nem tegnap kezdett gazdálkodni az biztosan átélhetett már hasonló „kényszerpihenőket” Az előadásom lényeges mondanivalója, hogy bátran lehet szakítani a rögzített arányú komplex műtrágyákkal (ha szükséges) monoműtrágyákkal az igény kielégíthető. Nem kell mindig, minden évben mindkét (PK) hatóanyagot alkalmazni, sőt az eredményekből láthattuk gyakran egyiket sem, hogy a várt termést elérjük Fő mondani való a következő volt: ki lehet szállni a 120:60:60 fojtogató, már-már zaklatás szintjéig fajuló kommunikációs nyomása alól! Élő példák vannak rá, de tegyük ezt szakmai alapokon és körültekintően. A kukorica N ellátását pedig el kell kezdeni átértékelni. Nagyságrendje több, mint 1 millió ha; ehhez több kísérlet kell, mint amit mi el tudunk végezni. Mi megtettük az első lépéseket és megtesszük a másodikat is de, követők kellenek. Nagyon sok direkt és indirekt információ mutat abba az irányba, hogy a kukorica nem extrém N igényes növény, azt kell tudni, hogy hol vannak ennek a határai. Ha nincs meg a kellő ismeret, vagy bátorság ezen elmélet (szerintem gyakorlat) alkalmazásához, küldjék el nekünk tábláik talajvizsgálati-eredményeit engedjék meg, hogy az AGROFIL-es „varázsgömbön” keresztül mi is megvizsgálhassuk és adhassunk javaslatot egy pénztárca és környezetkímélő tápanyag-utánpótlási stratégia megalkotásához. Eredményes gazdálkodást és számolgatást kívánva, maradok tisztelettel: Lajos Mihály ügyvezető igazgató Ui.: Nagy hiányossága volt előadásomnak, hogy a hallgatóság előtt nem köszöntem meg munkatársaim áldozatos munkáját, mely lehetővé tette, hogy egy tartalmas előadással tiszteljem meg Önöket. Köszönöm!

Mf-es

2014. október 15., csütörtök 10:06

Ezekről tud valaki konkrét árakat? EUROFERTIL Plus 35 NPK N/P/K/S/Ca/MESCALŽ/PHYSIO+Ž Tökéletes gabona alaptrágya ez a foszfortúlsúlyos termék. Magas foszfor és kalcium hatóanyaga biztosítja a gyökérzet kialakulásához szükséges tápelemeket. A PHYSIO+Ž tartalom pedig jelentős biológiai segítség a gyökeresedésben. Kálium tartalma elegendő hatóanyagot biztosít a búza szükségleteinek fedezésére. EUROFERTIL Plus 37 NPK + 0,2 B + 0,2 Zn N/P/K/S/Ca/Mg/B/Zn/MESCALŽ/PHYSIO+Ž A legszélesebb hatóanyagskálával rendelkező termékünk. Magas makro -és mikroelem tartalma miatt kedvelt alaptrágya a repce és napraforgó termesztésben, valamint kertészetekben. Magas kálium, magnézium, kalcium, bór és cink tartalma hamar népszerűsítette a burgonyatermesztők körében is. EUROFERTIL Plus 38 NPK + 0,2 B + 0,2 Zn N/P/K/S/Ca/B/Zn/MESCALŽ/PHYSIO+Ž A kiegyenlített foszfor és kálium hatóanyaga miatt, ezt a műtrágyát kukorica alaptrágyázására ajánljuk. A kukorica cinkigényének fedezésére a terméket magas cinktartalommal állítjuk elő. Különösen alkalmas az intenzív technológiát igénylő csemegekukorica kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlására.

szanberg

2014. június 10., szerda 19:26

Nekünk az IH V-tárcsára a trágaszóró kerekei agyai vannak feltéve, kb 20éve nincs baj, egy külső fáradt el időközben, úgy rávolt gyógyúlva a felnire, hogy oxigénnel égettem le róla marha hosszú időn keresztűl. Ezt ajánlom mindenkinek, mármint ezt a megoldást, agy kemény kerekek ezek a 7,2-IH-ra is ez kellne nem a 4 kis kerek... azokkal sok a gond tényleg