Aranykorona
Az aranykorona értékek szinte községenként mások és mások. Vannak úgynevezett községi mintaterek, amelyekkel össze lehet hasonlítani egy adott terület földértékét. Ezt a földhivatalok mezőgazdászai végzik. Ez alapján kapja meg a besorolását.
A becslőjárások egyes művelési ágainak minőségi osztályaihoz külön-külön eltérő Ak/ha értékek tartoznak, illetve régen az Ak/kh tiszta jövedelmi értékek (fokozatok) tartoztak. Ezek az Ak/ha értékek állandók. Ezekkel kell megszorozni a minőségi osztályokhoz tartozó területeket.
Az adott területre érvényes besorolások (aranykorona értékek) a földhivatalban vannak nyilvántartva, és az ingatlan tulajdoni lapján is feltüntetésre kerülnek. Az értékek hektárra (10 000 m2) vannak megadva, ezek tört értékek, mert a kerek, eredeti aranykorona értékek 1 holdra voltak számítva, azaz 400*400 öl= 1600 négyszögöl (5765 m2) területre. Ott ezek egész számok, 14 Ak/hold = 24,28 Ak/ha, de ez területenként más és más lehet, nincs országos érték.
Mivel az aranykorona értéket tartalmazza a tulajdoni lap, tehát azon látható, hogy az adott földrészlet milyen alrészletekből áll, azon belül pedig milyen minőségi osztályok vannak, és azoknak mennyi az aranykorona értéke. Ha pl. egy földrészlet minőségi osztálya Sz 5 (szántó művelési ág, 5-ös minőségi osztály és aranykorona értéke 9,40 Ak/ha), aminek a területe 27,4873 ha, akkor 27,4873 * 9,40 = 258,38062, vagyis a földrészlet tulajdoni lapján szereplő Ak érték: 258,38.
A tulajdoni lapon az aranykorona érték két tizedesjegy pontossággal kerül feltüntetésre, vagyis a kerekítés szabályainak alkalmazásával. Forrás: földhivatali portál
Nagyot drágult a termőföld! - Nézze meg, hol éri a legtöbbet! (+Videó)
Sőt az értéke folyamatosan növekszik, bár van ahol még mindig egymillió forint alatti a hektáronkénti átlagár.
Eljárt az idő az aranykorona földértékelési rendszer fölött
A termőföldek minőségének meghatározására a több mint 100 évvel ezelőtt bevezetett rendszert használják.
Termelői vélemények a KWS kukorica hibridjeiről - KASSIUS, KWS 9361 (x)
A KWS ezúttal a termelőket kérte, mondják el véleményüket a KASSIUS, valamint a KWS 9361 hibridekről.
20 év után megoldást találtunk... (x)
26 éve foglalkozom szántóföldi növénytermesztéssel. Kezdetben 2000 ha szántó művelését vezettem, míg ma a saját és az irányításom alatt művelt szántó terület 1000 ha körül alakul.
Miért a DEKALB repcehibridek a legnépszerűbbek? Aratás előtti tapasztalatok...
Papp László vagyok, az ifjabbik. Édesapámmal közösen gazdálkodunk 1000 ha területen Agárdon , Fejér megye jó adottságú részén. Repce mindig szerepelt a vetésforgóban, jelenleg is 180 ha van, melynek 35 %-a DK Exquisite.
Fórum hozzászólások
Talajközpontú művelés »
Válasz #9649 hozzászólásra http://www.kepfeltoltes.hu/121215/aranykorona_orsz_gos_t_rk_p_www.kepfeltoltes.hu_.png
Talajközpontú művelés »
Válasz #10904 hozzászólásra én annyira nem félnék tőle. Ha gyepes, akkor vagy napra (semmi képp sem Clearfield-es, hanem Express-rezisztens Pio!), vagy Duo-System-es kukorica, amit permetezhetsz egyszíkűírtóval! (mint EZ ) Pihent föld, ha ügyesen magágyat csinálsz, meg ügyesen kitakarítod akkor már első évben termésed van, ha hasznod nem is sok, de kifizeti a terület művelésbe fordítását. Ha egy évig csak költessz rá a második- harmadik év sem lesz plussz-os... Amúgy a 13 aranykorona nem kevés, csak néhányan azt hiszik, hogy a 30 AK-s löszháton kívűl csak a kecske legelhet...
Búza és árpa vetőmagok a gyakorlatban »
Válasz #594 hozzászólásra van itt egy fajta ajánlás "A búza esetében a külföldi fajták győzedelmeskednek, míg a hazaiak inkább csak közepesek. Raskó György elmondta, hogy a Békés nevű búzafajta 5,5 tonnát hozott átlagban, míg a francia Euclide fajta hozama viszont 8 és 10 tonna/hektár között szóródik, de lesz olyan tábla is ami 12 tonnát. A Győzelem Kft - korábban téesz - Enying környékén 750 hektáron termel búzát - de az itteni földek a magyar átlagnál jobbak, 30 aranykorona körüliek."http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/nagyot_kaszalnak_a_magyar_nagybirtokosok.583934.html
Galériák
Valkon-Krone gépbemutató Székesfehérváron
Május 4-én Székesfehérváron, az Aranykorona Zrt. területén tartott gépbemutatót a Valkon 2007. Kft. A „Szenázs, és széna készítés Krone technológiával” rendezvényen a cég újdonságait mutatták be a gyakorlatban.
Pályázat NFA földekre »
Ángyán újabb jelentése: Zsíros falatok Fidesz-közelieknek Hatvanadik születésnapjára, azaz szeptember 20-ra időzítette az elmúlt hónapokban összesített, az állami földterületek bérbeadásának anomáliájáról szóló jelentésének nyilvánosságra hozatalát Ángyán József, a földművelésügyi minisztérium volt államtitkára, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője. A lapunknak eljuttatott elemzésből kiderül: Baranya, Borsod és Fejér megyében a helyben élő pályázók alig több mint egynegyede jutott hozzá a gazdálkodásához alapvetően szükséges földterülethez, ám zömmel ők is elaprózódott hektárokat kaptak, egyfajta koncként, illetve – miként Ángyán fogalmaz – azért, hogy javítsák a statisztikai átlagot. Így ugyanis azzal érvelhetnek a döntéshozók, hogy milyen sokan jutottak hozzá állami földterületekhez. Ám a zsíros falatok – vagyis az egybefüggő, nagyobb kiterjedésű területek, több száz hektáros birtokok – zöme néhány Fidesz-közelinek mondott érdekeltséghez került: így lett földbirtokos a Borsod megyei közgyűlési elnök hajdani kampányfőnöke a dél-borsodi mezőségi területeken vagy épp Orbán Viktor feleségének tulajdonostársa, illetve a felcsúti polgármester Fejér megyében. – A vizsgálatom három megyére terjedt ki, s a 2012. július 15-én fennálló állapotokat tükrözi. Eddig az időpontig a földművelésügyi miniszter közlése szerint 18 300 hektár területet adtak bérbe 840 bérleti szerződéssel – olvasható a legújabb Ángyán-jelentésben. A földügyeket feltáró volt államtitkár 264 nyertes pályázatot vett górcső alá, s vizsgált meg apró részletességgel, felderítve a mögöttük megbújó gazdasági érdekeltségeket, esetleges személyi összefonódásokat. Elemzése 10 283 hektárnyi földterületre terjedt ki, ez az összes bérbe adott terület több mint fele. Legfőbb megállapítása: a földek túlnyomó többségét, csaknem nyolcvan százalékát 25 érdekeltség (az „olimpiai bajnokok” – miként ő nevezi a száz hektáron felüli nyerteseket) negyvennyolc pályázója szerezte meg. HIRDETÉS Az összes nyertes alig 21,2 százaléka szerezte meg a földterületek majd nyolcvan százalékát s az aranykorona-értékek 81,7 százalékát. Vagyis: kevés kiválasztott osztozhatott hatalmas területeken, miközben a maradék kicsi, elaprózott területeket sokak között „dobták szét”. Utóbbiakról így ír Ángyán József: „A skála másik végén a 20 hektár alatti, ťátlagjavító érdekeltségekŤ szerepelnek. Itt hatvannégy nyertes pályázó összesen mind össze 430 hektárnyi, 7755 aranykorona-értékű területhez jutott. A nyertes pályázók fele tehát a területek alig 4,2 százalékán s ugyanekkora arányú aranykorona-értéken volt kénytelen osztozkodni.” Érdekes végignézni azt is, mekkora a helyben lakó gazdák aránya a nyertes pályázatok között. Itt azt látjuk, hogy mindössze egyharmaduk – 29,9 százalékuk – helyben lakó, az úgynevezett győztesek kétharmada pedig nem az. Ennél is rosszabb az arány, ha az elnyert földterület arányában vizsgáljuk meg ezt a mutatót: itt a helybelieknek az összes földterületnek csak 25,4 százaléka jutott. Ángyán József egy „ranglistát” is felállított, így pontosan látható, hogy a három megye összesített rangsorában kik jutottak a legnagyobb területhez. A névsort a Csákvári Mezőgazdasági Zrt.-hez köthető csoport vezeti, amely együttesen 1830 hektárnyi állami földterületet birtokolhat Fejér megyében. Ebből 716 hektárt Antalffy György és családtagjai nyertek el, akik közvetett tulajdonosként és tisztségviselőként is jelen vannak a cégben. A társaságot vezető Zimmermann Istvánnak és családtagjainak 658 hektár jutott, 192 hektár Tarjányi Antalnak, a vállalat cégjegyzésre jogosult alkalmazottjának, 263 hektár pedig a társaság fővadászának, Makra Róbertnek. Az Ángyán-jelentés szerint e kör Csákvár, Vértesacsa, Magyaralmás és Vereb települések valamennyi meghirdetett földjét, Óbarokon pedig azok egyharmadát megszerezte. Az Ángyán-féle összesítés ezüstérmese szintén Fejér megyei: Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Puskás Akadémia elnöke és köre összességében 1327 hektárnyi birtokhoz jutott Alcsútdoboz, Kajászó, Óbarok és Vál térségében. A Fejér megyei földterületek ráadásul jóval értékesebbek is, mint a hasonló nagyságrendű borsodi birtokok: a ranglista első és második helyezettje által elnyert 3156 hektárnyi terület aranykorona-értéke meghaladja a 70 ezret. Borsod megyében senki sem jutott hozzá a Fejér megyeihez hasonló arányú birtoktesthez: itt a legtöbbet – 466 hektárt – a Start 2003 Bt. nyerte el Mezőnagymihályon, s ezzel az abszolút ranglista harmadik helyét foglalja el. A cég tulajdonosa – mint korábban megírtuk – Kanyok Attila, aki szintén nem helybeli, hanem tiszaújvárosi lakos, s 2010-ben Tiszaújváros fideszes polgármesterjelöltje, továbbá Mengyi Roland ország gyűlési képviselőnek, a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnökének a választási kampányfőnöke volt. Cége székhelyét 2012 januárjában – néhány nappal a földbérleti pályázatra kiírt határidő lejárta előtt helyezte át Oszlárról Mezőcsátra, egy romos, lelakatolt családi házba, hogy megfeleljen a pályázati feltételekben megszabott húsz kilométeres körzethatárnak. A sorrendben utána következő, Geter-Farm Kft. 465 hektár állami föld bérleti jogát nyerte el: a céget 2012 januárjában, néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt alapították – állapította meg Ángyán egy korábbi jelentésében. Tulajdonosa a nem helyben, hanem Gelejen élő Demeter Péter, akinek a felesége Tállai András belügyminisztériumi államtitkár feleségének az unokatestvére. Az előkelő ötödik helyen szerepel a listán a mezőkövesdi Hagyacki József, aki magánszemélyként és Puszta Agro 2010. Kft. nevű cégével is pályázott, s 400 hektár állami föld bérleti jogát nyerte el: ő több mint tíz éve Tállai Andrással közösen elnökli a Mezőkövesdi Zsóry Sportegyesületet. Tanúként hallgatták meg a képviselőt Tanúként hallgatták meg tegnap Egerben a borsodi mezőségi földek ügyében tett feljelentés kapcsán Ángyán Józsefet. A szocialisták egy korábbi cikkünk nyomán hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt tettek feljelentést, mondván: feltételezhető, hogy az állami földek bérbeadásáért felelős döntéshozók jogtalanul okoztak hátrányt azoknak a gazdáknak, akik a pályázati szempontrendszer ismeretében szabályosan igényeltek földterületet, egyúttal jogosulatlan előnyhöz juttattak egy előre kiválasztott üzleti kört. Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista elnöke tegnap tudósítónknak azt mondta: a hűtlen kezelés ügyében végül nem indult nyomozás, a hivatali visszaélés gyanúja miatt azonban vizsgálódnak a hatóságok. Az LMP is feljelentést tett az ügyészségen, hogy a hatóságok vizsgálják ki: történt-e visszaélés a földbérleti pályázatok kapcsán. Ebben az ügyben is tart még az eljárás