Biotechnológia

Valodi

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #48 hozzászólásra A lepusztult, terméketlen sivatag nem termőföld... Olvasd el dr. Kádár Imre tanulmányait. Egyikből idézek: "A talajpusztulás globálisan egy-két nagyságrenddel haladja meg a talajképződés ütemét, melyet geológiai skálán mérünk. Természetes körülmények között évezredek alatt alakul ki a talaj mint természeti test, 1-2 évszázad alatt 1-2 cm feltalaj képződhet (Alexander 1988, Brown 1981). A talaj nemcsak a termőképesség funkciójával rendelkezik. A víz, hő, energia és a növényi tápanyagok raktára, az élővilág primer tápanyagforrása, a természet szűrő és detoxikáló rendszere, a bioszféra génrezervoárja és a biodiverzitás fenntartója. A társadalom közös öröksége és kincse. Az Európa Tanács 1990. évi állásfoglalása szerint a talaj ökológiai funkcióinak megőrzését kell elsődlegesnek tekinteni használata során. Mi a hazai helyzet? A termőföldnek nincs értéke. A rendszerváltás óta kormányaink egymást túllicitálva büszkélkedtek a zöldmezős beruházásokkal. A legjobb talajaink sok ezer hektárja pusztul évente, miközben egyik-másik globális óriáscég néhány év múlva, amikor már itt adóznia kellene, továbbvándorol. Maga után hagyva a jóvátehetetlen kárt. A rendszerváltás óta Magyarországon 500 ezer ha-al csökkent a termőterület. Ebből mintegy 80 ezer ha-t véglegesen kivontunk a mezőgazdasági termelésből. Elnyelte az ipar, városiasodás, autópályák, stb. Az agrártámogatások zöme mindenütt (Egyesült Államok, Európa vagy nem kevésbé Magyarország) a nagy árutermelő monokultúrás gazdaságoknak jut, melyek környezet/talajpusztítók és kevés embernek adnak munkát. A valós költségek alapján nem volna előnyük a családi gazdaságokkal szemben. Az eróziót olajjal váltja ki a nagyüzem, főként műtrágyákkal. A talajpusztulás okozta termékenység-csökkenés ellensúlyozása ugyanis több műtrágyát igényel. A műtrágyák előállítása viszont rendkívül energiaigényes. Ellenállóvá, fenntarthatóvá a fajgazdagság, a diverzitás tehet, mely monokultúrában szintén nem valósulhat meg. A biotechnológia, a GM növények a globális cégek monokultúrás gazdálkodását szolgálják. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) vizsgálatai szerint pl. a peszticidek használata nem csökkent a GM növénytermesztésben, bár hirdetői éppen arra hivatkoztak, hogy e növények ellenállóak. A növények termőképessége sem nőtt érdemben, sőt a GM szójavetőmag több mint 8000 szabadföldi kísérlet eredményei alapján kevesebbet termett."

Valodi

2014. október 15., csütörtök 10:29

A föld ügyekben történtek (ld. VI. Ángyán jelentés), Kishantos tönkretétele mind arra utal, hogy a zárt ajtók mögött folyó EU-USA tárgyalások eredményeképpen 2017 környékén új rend köszönt Európára, az amerikai mezőgazdasági modell számára készítik elő a terepet. Ha valaki nem hiszi, olvassa el figyelmesen az alábbi hírt, melyben az Ángyán jelentés ürügyén Raskó éppen az amerikai mezőgazdaságnak kampányol. http://rd.hirkereso.hu/rd/18872772?url=http://www.eco.hu/videos/angyan-multimilliardosok-es-nagytokesek-kezeben-az-allami-foldek-70-szazaleka/ Ezért van az is, hogy a Nemzeti Agrárkamara egész magyar mezőgazdaságért felelős (!) alelnöke (Zászlós Tibor) egy 9000 hektáros cég vezérigazgatója. Az állami földeket használó cég (Mezőfalvai Zrt.) külföldi érdekeltségű tulajdonos cégének (Mezőfalva Invest Zrt) a biotechnológiai kutatás, fejlesztés szerepel a tevékenységi körében... Ezért nem nyerhetnek az állami föld pályázatokon a helyi gazdák azokban a körzetekben, ahol a legjobb termőföldek vannak... Útban lennének a nagy latifundiumoknak. Elárultak, eladtak minket, és hosszú távra terveznek... Talán soha nem volt Magyarország ilyen veszélyben mint, most. Senkit ne tévesszen meg, hogy nem lőnek... A régi típusú hadviselés fáradságos és költséges. Ma már sokkal kifinomultabb módszerek vannak arra, hogy megszerezzék az országunkat úgy, hogy észre sem vesszük, esetleg még kezet is csókolunk érte. Erre próbálja az Élőlánc és a www.kielegyenafold.hu honlap felhívni a figyelmet. Üdv. Ács Sándorné Kishantos

Pintér Zoltán

2014. június 10., szerda 19:23

A szója döntő része génmanipulált vetőmagból származik 2011.07.25. Az elmúlt napok GMO-botrányának hatására már 5 ezer hektár kukorica esik a kitárcsázás áldozatául – 3500 hektárnyi vetés és az ezzel szomszédos 1500 hektár pufferterület – írja az mfor.hu. Az, hogy a kárt szenvedett gazdákat, hogyan és milyen mértékben fogják kártalanítani, még a jövő zenéje. Miközben a szaktárca a génmanipulált kukorica miatt háborog, szóját, melynek döntő része genetikailag módosított vetőmagból származik, rendszeresen eszik a magyar lakosság. Jelenleg is folynak a csatározások a Vidékfejlesztési Minisztérium és a két érintett vetőmagforgalmazó, a Pioneer és a Monsato Hungary Kft. között, miután a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal egy július 4-i vizsgálata GMO szennyeződést talált egy kukoricahibrid fajta vetőmagjában. A szaktárca ragaszkodik a szigorú fellépéshez, és ellentmondást nem tűrve szólítja fel a gazdákat a kukorica megsemmisítésére az érintett területeken, ezzel szemben a vetőmagforgalmazók türelmi időt szeretnének kapni, így megkímélve a gazdákat a felesleges kellemetlenségektől. Mindkét oldal állítását laboratóriumi vizsgálatok támasztják alá: a magyar szaktárca szigorú belső vizsgálat eredményeivel igazolja a szennyezettséget, a vetőmagforgalmazók pedig egy független francia labor vizsgálati eredményeivel cáfolnak. Az ázsiai országok eredetileg takarmányozási célokra termesztették a szóját, csak később jöttek rá, hogy bizonyos kezelési eljárások után élelmezési célokra is felhasználható. Érdekesség, hogy a nyugati világ szójafogyasztása meghaladja Kína, vagy Japán fogyasztását. Holott a vegetáriánusok kedvelt húspótlójaként emlegetik, Indiában, ahol a lakosság nagy része nem eszik húst, mégis elenyésző a szójafogyasztás. A hazai és az uniós szabályozás nagyon egyszerű. Az, hogy itthon a génmanipulált növények termesztése és felhasználás tiltott, annak köszönhető, hogy az unió az egyes országokra bízza a döntést ebben a kérdésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármit lehet termeszteni. Jelenleg csak a MON 810 kukorica és az Amflora burgonya termesztése engedélyezett. Európa mezőgazdasági területeinek alig 0,06 százalékán termelnek GM növényeket – Németországban, Spanyolországban, Csehországban és Svédországban. Felhasználásuk azonban csakis takarmányként, vagy ipari céllal történhet. A tiltás ellenére azonban mégis fogyaszthatunk GM növényből készült élelmiszert, ugyanis megeshet, hogy a feldolgozott termék címkéjéről lemarad ez az információ. A világ legnagyobb fehérjeforrása, a szója például döntő százalékban génmanipulált magból termesztett, ez kerül feldolgozásra, takarmányozásra, még a GMO-mentes országokban is. Tavaly a világon összesen 148 millió hektáron termesztettek biotech növényeket, elsősorban kukoricát, szóját és gyapotot, az előállított mennyiség legnagyobb részét pedig az Egyesült Államok állítja elő 66,8 millió hektáron, ahol élelmezési célú felhasználása is történhet a módosított növényeknek. Az ázsiai országok szintén támogatják a génmanipulált növények termesztését, hiszen itt ilyen módon próbálják a növekvő lakosság miatt emelkedő keresletet fedezni. A jövőben ezért mindenképpen számolni kell Kína térhódításával, ahol a búza, szójabab, burgonya, káposzta és dinnye manipulált változatát termesztik. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának jelentése szerint a fenti ok miatt is 2015-ig újabb 15 ország csatlakozására kell számolni. A növények és az állatok mellett akár az élelmiszeriparban (sör- és tejipar) használt mikrobák (gombák, vírusok, baktériumok) géntechnológiai fejlődésen esnek át. A GM baktériumoknak köszönhető például a gyógyászati hasznú emberi fehérjék olcsó és biztonságos tömeggyártása is. Például inzulin, véralvadási faktorok, vagy növekedési hormonok. Szerepük és alkalmazásuk az elmúlt években rendkívül felértékelődött a módszer biztonsága miatt. Nemcsak az unió, de a szakértők sem tudnak egységes álláspontra helyezkedni a GMO-kérdést illetően. Az egyik oldal szerint az egyre fokozódó élelmiszerhiány és az éhezés hatékony megoldása lehet. Ezzel csak az a probléma, hogy nem az alacsony hozamok okolhatók az éhezésért, ugyanis a jelenleg megtermelt élelmiszermennyiség fedezné a világ lakosságának igényét. A luxusélelmiszerek fogyasztásának visszafogása, a munkahelyteremtés és a földreform nagyobb eredménnyel járhatna a kérdésben. Ezzel szemben az ellenzők úgy vélik, nem szabad beleavatkozni a természet rendjébe, pláne úgy, hogy azzal az egészégre káros terméket hozunk létre. A valóság azonban az, hogy egyelőre nincs olyan tudományos kutatási eredmény, ami egyértelműen alátámasztaná az egészségre veszélyes hatásukat. Mindössze prognózisok vannak a várható negatív hatásokat illetően. A világ technológiai fejlődése rohamléptekkel halad előre, ami alól a génmanipuláció sem kivétel. A kérdés azonban az, hogy vajon melyik ország jár jobban? Aki halad a korral, és felveszi a lépést az élenjárókkal. Vagy az, aki az országa adottságait kihasználva a természetes, minőségi termékek előállítása mellett kötelezi el magát, ezzel vállalva talán a gazdasági lemaradás lehetőségét – írja az mfor.hu. Forrás: Trade Magazin

Pintér Zoltán

2014. június 10., szerda 19:19

Forrás: www.madosz.hu Copyright (ˆ) Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége. Minden jog fenntartva. 2011.09.26. A Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (a géntechnológiai ágazat szemléletformálással is foglalkozó hazai lobbiszervezete) jogi szakvéleményt kért egy ügyvédi irodától a GMO-mentes mezőgazdaság alaptörvénybe foglalásáról. A Hetényi ügyvédi irodánál készített, az internetre is felkerült dokumentum szerint a korlátozás nemcsak az alaptörvény más passzusaival, hanem a vonatkozó EU-joggal is ellentétes (a konkrét fajták egyértelmű kitiltását az EU a WHO nyomására protekcionista magatartásként kezeli). Ennek ellenére kevéssé valószínű, hogy a média és az Alkotmánybíróság kormány általi megregulázását elnéző uniós döntéshozók éppen a Brüsszelben is ellentmondásos megítélésű génkezelt haszonnövények miatt íratnák át a magyar alkotmányt. Az új alaptörvény a testi és lelki egészséghez való alapjogból vezeti le a GMO-mentességet. „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. „A jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő” – fogalmaz a legmagasabb rendű jogszabály. Ugyanakkor más helyen az alaptörvény azt is kimondja, hogy a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, a tudományos kutatások értékelése kizárólag a tudomány művelőinek hatásköre. Márpedig a génkezelt élelmiszernövények egészségügyi hatásairól még nem született világos tudományos álláspont. Az Index értesülései szerint a fentiek miatt korábban Pálinkás József, az MTA közismerten Fideszhez közel álló elnöke is interveniált a miniszterelnöknél (a jelek szerint eredménytelenül). A véleménykülönbség tükröződik a tudománypolitikában is: például abban, hogy az MTA intézethálózatának finanszírozási vonzatokkal is bíró átszervezése során a nemzetközileg is kétségtelenül top-tudományterületnek számító géntechnológia két nagy magyarországi centruma kiemelt státuszt kapott, miközben a hagyományos növénynemesítéssel foglalkozó intézeteknek be kellett sorolniuk nagyobb „holdingok” ernyője alá. Tény, hogy a kormányon belül többféle nézet létezik a GMO-kkal kapcsolatban. A vidékfejlesztési tárca államtitkára, a vidékstratégia fő teoretikusa, Ángyán József egyértelműen a GMO-ellenes vonalat képviseli, az ellenoldalnak állítólag Semjén Zsolt az egyik előretolt embere. Az alkotmányban is tükröződő miniszterelnöki álláspont végül arra az érvre támaszkodva alakult ki, hogy az exportorientált magyar mezőgazdaságnak versenyhátrányt jelentene a GMO-k beengedése (illetve jelenleg versenyelőnyt biztosít a GMO-mentesség). A parlament egyébként a napokban tárgyalt volna arról a határozati javaslatról, amelynek alapján Magyarország csatlakozna a határokon átnyúló Alpok–Adria GMO-mentes övezethez. Mivel a tiltás kérdéskörében az uniós szabályozás nem egyértelmű, a hasonló övezetek a megyék és más kisebb földrajzi egységek, illetve a gazdálkodók önkéntes vállalásai alapján, a szubszidiaritás elvét követve szerveződnek, amibe eddig semmilyen uniós fórum nem tudott belekötni. A tervezet vitája végül a parlament illetékes bizottsági elnökének külföldi útja miatt maradt el. Forrás: Greeninfó

Pitasala

2014. június 10., szerda 18:13

Feri! Lemaradtam ,de téged hogyan néztek hülyének Biotechnológiai készítményekkel kapcsolatban?