Eketalp
Az eketalp az ekének azon részegysége, amely az ekét függőleges irányban tartja és támasztja, haladását a barázda fenekén biztosítja. A megfelelően kiképzett eketalp által elvégzett talajművelő munka segítheti a talaj szellőzését és vízelvezetését. Az eketalpak különböző méretűek és formájúak lehetnek az eke kialakításának megfelelően, az optimális eketalp tulajdonságait a talajtípus is befolyásolja.
A kifejezéshez kapcsolódóan ismert az úgynevezett eketalp-betegség is, amelyet a köznyelvben időnként csak eketalpként emlegetnek. Az évek folyamán azonos mélységben és irányban forgatott talajban a barázda fenekén egy kemény, tömött réteg, úgynevezett „eketalp” alakul ki. A jelenség a talaj számára azért káros, mivel gátolja annak kielégítő anyagcseréjét, a megfelelő hő-, a levegő- és a vízgazdálkodást.
Az eketalp-betegség elkerülése érdekében célszerű a szántás mélységét évente változtatni, ill. a már létrejött tömörített talajréteget altalajlazító eszközzel feltörni.
Őrizzük meg télen a talaj nedvességtartalmát!
Fontos a megfelelő talajállapot kialakítása.
Töltse le az AXIÁL új Mezőgazdasági Híradóját! (x)
A cikkünkből is letöltheti az új AXIÁL magazint, a Mezőgazdasági Híradót!
Errefelé minden egy kicsit hamarabb megtörténik (x)
A Poly-Fruct Kft. ügyvezetőjével, Polyák Imrével beszélgettünk a Homokhátságon való gazdálkodásról.
A forgatás nélküli technológia nemcsak lehetőség, hanem kényszer is (x)
Sokszor, sokféle formában olvashattuk már hazánk klímájáról azt, hogy „aszályra hajló”, amit az elmúlt 10 év évjáratainak ismeretében inkább úgy lenne érdemes pontosítani, hogy „szélsőségekre hajló”. 2001 óta mindössze három olyan év volt, melynek időjárása növénytermesztési szempontból optimálisnak mondható, míg a többi harmadában, felében vagy olykor egészében kedvezőtlennek számított, szélsőségekkel volt jellemezhető.
Alkalmazkodó és klímakár csökkentő talajművelés (x)
„A Contivo™ program szakmai céljai közül meghatározó a talaj védelme, szerkezetének megóvása, a vízmegőrző képességének javítása. A program a megfelelő gépi háttér kialakítása mellett nagy fi gyelmet fordít a talajművelési szemlélet váltására, talajaink alapos ismeretére, mert ennek hiányában a várt siker elmarad. A következő két cikkben is ezekre szeretnénk felhívni a fi gyelmet szakértőink, stratégiai parnereink segítségével.” Heicz Péter, Syngenta
Új fejlesztésű SOKORÓ gépek – talajművelés a jövőbe tekintve (x)
Szántóföldi talajművelő eszközcsaládjainkat, valamint új fejlesztésű gépeinket Bábolnán kedvezményekkel vásárolhatják meg!
Szakszerű teendők belvízkárok idején (is) (x)
Az aszály sújtotta táblák látványa is elszomorító, de még szívbemarkolóbb, ha megáradt folyóvíz önti el a termőföldet. Vízelöntések a vízfolyásoktól távolabb is kialakulhatnak, miként ebben az évben is: a máskor aranyat érő májusi eső nem várt mennyiségben és erővel zúdult a talajra.
Az őszi kalászosok talajelőkészítési és vetési munkálatai
A jövő évben termő őszi vetésű kalászos gabonafélék hozamait éppen ebben az időszakban alapozzuk meg. Jó munkát kell végezni, mert ha az alapok rosszak, vagy „gyenge lábakon” állnak, induláskor eldől, hogy nem számíthatunk jó terméseredményekre!
Fórum hozzászólások
Altalajlazitó házilag »
Válasz #698 hozzászólásra Ekére maximum talajlazító tüskét tudsz csak tenni, és annak segítségével nem lesz eketalp betegsége a talajodnak szántás után. Most hirtelen a Vogel-Noot ekére való lazítótüskéről találtam képet. Erre kattints
Videók »
Ennél a szántásnál az eketalp betegség kialakulása kisebb lehet, mintha a traktor is a barázda alját taposná.
Grubberekről »
Válasz #1183 hozzászólásra
Értelek! és ezt szeretem benned! ilyenkor elfogadom a külföldi példákat, mert ez nem politika
A 4 soro csak azért érdekel, mert a cimborám ilyet húz ugyanazzal a géppel ami nekünk van, bár azon 15 lóerővel erősebb a program, de szerintem nem ennyi múlna a "siker", 3méter szélesen elkéne vinni emennek is simán úgy gondolom.
Viszont ha nem szükséges felárat nem fizet érte az ember mert minek!?!
A Terracult azért teccik,mert nem spirálrugós, valamiért ezt a 40x40-es rugós kapaszárat jobbnak vélem, legalábbis addig amíg ki nem próbálom
Mint írtam a sok kotnyeleskedés és kérdezésből már felállt egy elfogadható technológia.
Eleve nekem a lazító búza után repce elé menne, tehát repce alá a mély altalaj művelést kell elvégeznie, semmi többet, így a talaj vízvesztesége sem csökkenne, mivel a feltalaj nem forog át nem megy fel rög, kicsit megcsíkozódik, de a henger meg lenyomja utána azt is.
Ez persze hanntott tarlón menne, majd amikor végiglazítjuk a kívánt területet, nemsokára jön a vetés, ami alá pedig kultivátoroznék!
Nem mélyre, 10-15centire. Szerintem elég, magágynak, kezdeti gyökérfejlősédnek ez a lazított porhanyított réteg, aztán lefelé meg a lazító rendezkedett már szóval van útja a gyökérnek.
Így a vízmegőrzés is elég jól hangzik, ha nem sárba csináljuk ezt akkor a talaj is zsír utána, nem rögbe kell vetni, és nincs tárcsa-eketalp sem.
és időben is kiadja szépen, nemkell egyszerre többféle munkát végezni, egyfolytában átakasztgatni, összevissza szervezni a munkát, semmitsem, és még gázolajból sem kér nagyon sokat.
Szerinted???
Nagy szármaradvány nincsen, leszecskázott, vagy felbálázott tarlóra menne ez a művelet sor, tehát a nem alakulna ki levegős zárványos magágy sem.
Főleg mert általában ha tudunk kezdeni idejében aratni nem is elég egy tarlóhanntás ,szokott kérni mégegy sort tarlóápolás képpen.
Talajközpontú művelés »
Válasz #10209 hozzászólásra 2011-ben kértem kölcsön ismerősöm lazítóját, homokos terület 7-10 AK között, és az arany féle kötöttsége talajvizsgálati eredménynél 25 jött ki, szóval elég laza szerkezetű földről van szó, ennek ellenére olyan eketalp réteg volt 25-30 centin, mintha beton lenne. Egy egyszerű gömbvasból csinálsz talajszondát, és nézegeted, meddig megy le könnyedén a pálca, és az alá kell a lazító 5-10 centire, legalábbis Birkás Tanár Nő így tanította az órán! Szóval 2011 augusztusában lazítottam kb 35-40 centin, hogy felszaggassam az eketalpréteget, majd kapott egy tárcsázást, tavasszal ismét sekélyen rövid tárcsa, és ment bele a kuki, ami tavaly a szárazság ellenére én azt mondom jól sikerült. Búza nem tudom mennyire hálálja meg a mély művelést, mert a gyökere nem megy le olyan mélyre, a vízháztartás jobb lesz, de nem biztos, hogy a búza gyökérzónájában, de javítsatok ki ha tévednék!
Japán kistraktorok »
Válasz #14543 hozzászólásra A szántás a földművelés, azon belül a talajjavítás egyik legfontosabb művelete, amelynek során a termőföld felszínét megmozgatják, előkészítik a vetésre. Legfontosabb eszköze az eke, amely meghatározza a szántás módját, a parcella alakját.A szántás alapvetően forgatáson alapuló művelet, ahol a barázdaszelet kivágása után lazítás, porhanyítás és kisebb mértékű keverés mellett a barázda-keresztmetszetnek megfelelő szeletet átfordítjuk. Az eke művelőeszköze, az ekefej, úgy van kialakítva, hogy egy függőleges és egy vízszintes vágással a talaj felszínéből egy, a barázdaszelet keresztmetszetének megfelelő részt kihasít, majd a barázdaszelet sarka környékén elhelyezkedő elméleti forgáspont körül átfordítja (39. ábra). E folyamat során a talaj eddigi szerkezete megváltozik: fellazul, aprítódik és keveredik.A talajmaró a magágykészítés gépe munkamélysége korlátozott a szántás kiváltására nem alkalmas.A gyakran csak talajmaróval művelt területeken a művelt rész alatt kialakul egy összetömörödött réteg ami nehezíti a víz lejutását illetve később növények általi felvételét.Ez as tömörödött réteg természetesen szántáskor is kialakul ezt nevezzük eketalpnak , ezt mélylazítással szokták áttörni de kiskertekben ez nem kivitelezhető. Remélem kimerítő választ adtam.
Talajközpontú művelés »
Válasz #11057 hozzászólásra Természetesen igazad van hogy a bedolgozott talaj alja mennyire egyenetlen lazító után. Nekem a lazítással nem csak az eketalp megtörése a célom, hanem hogy a partos területeken minél több vizet tudjon befogadni a talaj, és hogy ne csurogjon csak el, természetesen a vízerózió elkerülése. Januárban nálunk elég hirtelen eső jött a nem megfagyott búzaföldekre. Nálam úgymond egy vízcsepp se csurgott el, holott kissebb lejtéseken mint ami nekem van patakokban dőlt a víz a tárcsával elkészített búzavetéseken. Nemtudom valaki belegondolt e abba, ha egy 15 ha-os búzaparcelláról nagyobb eső után elfolyó víz mondjuk 20 köbméter mennyi terméstöbletet csinálna ha a földben maradna és nem folyna el?
Talajközpontú művelés »
Válasz #5395 hozzászólásra Sokhelyen sekély a termőréteg, csak éppen ha ez 30 centin van, és kb eddig vagy madnem eddig szántassz alatta az eketalp az a tömörödött háborgatlan réteg kialakúl. Ezt mindenképpen átkell törni! Rendesen a sok lazíttatlan év alatt egy folyamatos és az egész tábla alatt végigfutó tömörödött kéreg jön létre, ami a víz útját gátolja mind fl, mind le. 2009-ben akasztottunk először lazítót, hihetetlen mennyit javúlt a repce utána! Plusz idén is azok a kukoricák voltak a jobbak melyek alá nem szántottunk, hanem lazító aztán az őszön még jó időkben esők-sarak előtt nehéztárcsával meghúztuk agyig, hogy legyen miből tavasszal magágyat hinteni. Rövidtárcsával leszaladtuk ezeket egy sorral, majd vetettük folyamatosan a táblákat. Az altalaj művelés/lazítás nem véletlen szükséges, az AKG-keretei között is 5 évente megkell lazítani a területet, ha jóltudom be is kell jelenteni 8napon belül ezt.
Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? »
...egyébként arra van ez a fórum is, hogy segítsünk egymásnak. Bár volna annyi víz a talajban, hogy félni kellene az eketalptól.
Massey Ferguson traktorok »
Válasz #12738 hozzászólásra Lazítottam mámma is koma! Teljesen orrakell buktatni a lazítót, hogy a behatolási szög nagy legyen demég ígyis van vele baj olyan kemény felszikkadt az eketalp a fődön. Ígymeg elég nehéz húzni mert az első kés mélyebbre fut ugye előrrébb van mint a másik kettő és buktatva előre az kb 10centivel lejjeb fut. Az oldalsók jó erős 40centin futnak a közepső meg 50 alatt. A szárnyak így nem siklanak a főd alatt hanem végig tolatom velük a fődet, de viszi azért. 9-ben 1800körüli fordúlaton 6,5-ökkel húzom. Viszi még 10-11-ben is de akkor a hirtelen görcsök akkorát rángatnak a gépen mint az állat, nemkéne szétszakítani semmit, így kicsit lasabban de nem veszi fel annyira ezeket a hirtelen ellenerőket, nemlesz nagy sebességkülönbség sem hirtelen. Aztán abbahagytam időelőtt, mert a résolajcső valahol elereszt a porlasztóknál aztán eddig csak ködölt, most meg már hugyozott is. Elvileg holnap megkapom rá az új sort. Meg észrevettem hogyha felkapcsoltam rajta az összes lámpát meg ventillátort meg minden elektromos műszert akkor pislogott a töltésjelző lámpa. Így hazajöttem levettem a generátort is és holnap elviszem miskolcra rendbetetetem egyik cégnél ahol szoktam ezeket javíttatni. Meg levettem a szíjjfeszítő konzolt. A feszítőgörgő kitűnő állapotban van de a vezetőgörgő csapágya kicsit száraz. Nem kottyan de száraz úgyhogy eztis átcsapágyazom holnap, meg leveszem a viszkóventillátor bakját csapágyházát is megnézem az mit mutat nem e lóg nem e száraz. Ha már megvan bontva félig jól nem rakom össze. Kispénzes dolgok ezek de nagy galibát tudnak okozni. Sajnos ezen a traktoron nemvolt jó traktoros mert ilyeneket nem figyeltek rajta. Gondolom nagy cégnél dolgozott és kész hagy szóljon. Csavarok meglazúlva ittott, olajszivárgások kardánból kiesett zsírzógombok rossz gázteleszkópok a gépháztetőnyitásnál laza bilincsek ittottamott rajta vízcsöveken ésatöbbi sok kis apróság volt vele. Szóval már végigértem rajta de ezeket amit ma levettem még rendberakom, illetve majd télen lehet lekapom az adagolóját, egyik cimborám is visz majd böszörménybe ugyanilyet valmetról és átnézetem, finomhangoltatom. Nincsen baja, annyit vettem észre hogy 1500-as meg 2100-as fordúlat körül kicsit "belüktet", cseppet szabályzós lesz. Ígyvan ez a Valmeten is évekóta cimborának, bajt nemcsinál de azért ránézetek.
Aratás »
óóóóó hát ez csak egy volt ettől jobban is megmerűlt. A táblán mindenhol dombalján dombtetőn igaz nem nagy part de akkoris mindenhol víz van. Egyetlen egy nyomon tudtam kijönni a táblából közben jól széttúrtuk a felét. Volt itt vagy 100mm az utóbbi kéthétben, ott Ermikeéknél még több. Szlovákok egy dombbal arrébb igaz 20-30méterrel magasabban arattak egy ugyanolyan 38-as FErgával mint enyém, meg vagy két JD kombínóval mellette. Egyébként megkéne lazítani látszik hogy az eketalp alul tiszta kemény csak szappanos azért kapart a gép de nem szakadt alá. KEresztbe hosszába megkéne húzni az az igazság. Mellette viszont gyönyörű kukoricák vannak nem is értem miért nem azt vetett bele a nagyokos, félt a vadaktól jövőre csak neki lesz akkor mindet letarolják most megoszlott volna szomszédéval szlovákokéval együtt a kár. Egyébként a tábla végénél már szlovákia van, meg is látszott a 3kombájn egytáblában nagytraktorok tandem tridem pótokkal
Talajközpontú művelés »
Válasz #9036 hozzászólásra MO-n 80cm a fagyhatár. Valamelyik éven lehet tavaly volt az, hogy panaszkodtak a vízügyesek egész télen csőtörésük volt illetve elfagyás pedig megfelelő mélyen futnak a vezetékek. Lefagyott az bitangúl kuuva mélyen adott az mindennek. De az eketalp az eketalp hiába fagy meg, ott lent felfagyni már annyira nem tud, illetve utána újra tömörödik szerintem. Lazítani meg kell ezeket pár évente és hiba nincs.
Talajközpontú művelés »
Válasz #9797 hozzászólásra Na figyelj lehet xartak rá de akkoris egy újszerű gépen maikor a fele munkahenger már úgy folyik hogy mennyiségek mennek el akkor mivan!? azt nem lehet szétverni hozzá nem értésből érted de mindegyis. Ha a solo nem működne jól akkor angliában csakis topdown-t húznának. Errefel Simbából van egész anglia. Ahol mindig esik és mindig víz van és mégsem áll meg víz. Mitől állt meg nálatok a solo után? mert eketalpas föld volt és erre ráhúzták 20centin a solo-t. Pedig lehet 35centin is talp alá húzni... Ez nem szíjjaz nem gyúr fődet csak emel lazít repeszt semmi talpalása nincsen és nagyon jól megmozgatott majd visszazárt talajt hagy maga után. A víz nem azért állt ott mert solo-val húzták nem tigerrel, ez nem azért van ott hiddel.
Japán kistraktorok »
Válasz #9965 hozzászólásra Meliorációnak nevezik ezt. A talaj felső rétege tőzeges, egy idő után eliszaposodik, az eketalp miatt a víz sem tud leszivárogni a mélyebb rétegekbe. Azért forgatják fel ilyen mélyen, hogy áttörjék az eketalpat és keveredjen a tőzeg a homokkal. Sokkal jobb lesz a talaj víztározó képessége és művelhetősége is.
Japán kistraktorok »
Válasz #9967 hozzászólásra Egyszerűen az erdőnek, vagy gyümölcsösnek is alászántanak így, hogy a felső termékeny talajréteg a felnőtt fák gyökérzónájába kerüljön. Az eketalpnak és a víznek ott a mélylazító vakonddal, bár az igaz nem forgat.
Ferde kukorica »
Most nem keresem elő az altalalazításról szóló topicot, de ezen művelet elsajnálásával is súlyos ezer forintocskákat szórunk ki a földekre, mert ugye függetlenül, hogy szárazság van, vagy állandósult eső, a lazitott talajokon mindig otthonosabban, jól érzik magukat a kulturnövények. Nagyobb lesz a terméshányad, könnyebben elvégezhetők az alapmüvelési munkák. Mi az ami megkülönbözteti az altalajmüvelést a mélylazítástól? "Az altalajmüvelő a müvelt talajszerkezet alsó rétegeiben végzi a munkát, megemelve azt , a felsö réteget nem keveri fel, csak kilazítja azt. A pengék függőleges munkája során a talajrétegben hullámmozgást idéz elő, megrepesztik a talajt, anélkül, hogy megszakitaná annak egységét. A repedések iránya függőleges, igy a gyökérzet sokkal könnyebben hatol a mélyebb rétegekbe A betömörödött réteget felapritja, igy elősegítve a víz és levegő gazdálkodását a talajnak minden irányba. Ugyanakkor a talaj vizmegörző és vizszolgáltató tulajdonságai javulnak. Ajánlható mind szántóföldi, szőlészeti, gyümölcsös, erdészeti sorközművelésére, tájvédelmi területek, rétek, vagy akár futballpályák karbantartására is, mert a felületi füves részt nem sérti fel nem hagy maradandó nyomot. Rétek, gyepek, füvesitett sportpályák müveléséhez ajánljuk hozzá a tárcsás csoroszlyát, gumikerekes tömöritőhengert, illetve a hengerhez kapcsolható súlykészletet. Művelési mélység : 30 - 50 cm Más altalajművelőkhöz képest 20 - 30 %-al kevesebb energia szükséges a müködtetésükhöz. Ajánlott modellek: Agromaster Bull 2, 3 PP ,SPP( 40 - 70 kW) , 4, 5, 6 SPP ( 80 - 140 kW) A vázszerkezet nagy szakitószilárdságú zártszelvényből és szerkezetacélból készül. A vázra csavarpántos konzolok segitségével kapcsolódnak a kések, kő és gyökérvédelmük nyirócsavarok segitségével megoldott. A pengék szupervékonyak, ugyanakkor szupererős és kopástűrőségű acélból készülnek. A talaj lezárásához pálcás , vagy tüskés rögtörő hengereket, vagy gumikerekes tömöritő hengereket ajánlunk ( Agromaster Roll Press Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, amely az ülepedett, eketalpbetegségben szenvedő , tömörödött talajrétegeket minden irányban repesztve szétválasztja. A sorozatosan azonos mélységben történt talajművelése (szántás) során a betömörödött talajréteg meggátolja a víz és a növény gyökérzetének mélyebb talajrétegbe jutását. Ez a réteg alakítja ki a földeken belvíz és nagy eső utáni " úszómedence szindrómát" . Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy mennyi eső esett és ezzel milyen jól gazdálkodik a növényzet, holott az eső utáni napsütés azonnal felszippantja ezt a csapadék mennyiséget, majd a talaj felülete összerepedezik és a gyökérzónáig kiszárad. Ilyenkor alakulnak ki az aszályos területek, amelyek menthetetlenül a növényzet kisüléséhez vezet . Az altalajlazítás jelentősége abban rejlik, hogy a talaj térfogattömege csökken, és nő hézagtérfogata, ezen belül a gravitációs pórusok aránya, ill. a levegő térfogat %-a. Csak a talaj kisebb nedvesség tartalma mellett hatékony a lazítás ( ne legyen csont száraz és ne legyen úgynevezett kenhető- előzőnél még jobban kiszárad a talaj + rongálja a művelő eszközt, -utóbbinál nem jön létre a repesztő hatás, a talajban csak egy mélyre húzott rés lesz látható, később ha szárad a talaj ezen keresztül pedig kiszáradhat). A lazítás energiaszükségletét befolyásoló tényezők: - a talaj tömörödöttsége, - és a talaj tulajdonsága. A középmély lazítás száraz talajállapot mellett gazdaságosabb mint a mélyszántásé. A talajművelés hatékonyságát növeli a lazítózás 2 - 4 évenként kereszt irányos műveléssel. A lazítók nem alkalmasak gyomirtásra , az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére. A lazítás mélységét különböző eszközök segítségével lehet elérni: -kultivátorok : < 15cm, -nehéz kultivátorok: 10-30cm, -középmélylazítók : 30-50cm -mélylazítók : >50cm művelési mélységgel. A középmély és mély lazítók kései különböző kialakításúak lehetnek: - ívelt késű (QUIVOGNE, RAU, Kverneland) - egyenes késű( Agromaster Bull SD, SDD, Kühne,Kverneland, IH,Lemken,Hatzenbichler) nagy vonóerő átvitelére alkalmasak, robusztus vázszerkezetre vannak felerősítve . Kő és gyökérvédelmük: - nyíró csavaros, rugós, hidro akkumulátoros kivitelben van megoldva. A lazítókések végére különböző alakú lazítószerszámokat lehet felépíteni : - bontó orr, - oldalsó szárnyak , - vakond drénező . A lazító kések akkor vannak jól elosztva a vázszerkezeten, ha a lazított mélység közel egyenesen arányos a kések közötti távolsággal, ekkor képes a lazító 45 fokos szögben repeszteni , és ekkor emelkedik meg a művelt talaj a lazító gerincvonala mellett. Hasznos ha a lazítóval együtt használunk pálcás hengerboronát, rögtörő hengert, mert a művelet során a lazított terület könnyen kiszáradhat, ha nem végzünk utána pl.: szántást. A talajerő utánpótlásra ajánljuk a szárnyas mélylazítóval összeépitett mütrágyaadagolós rendszert. (Agromaster Bull SD, SDD /WIND-SPR) Sokan vallják azt a nézetet , hogy drága művelet a mélylazítás, de a mai száraz viszonyok mellett elengedhetetlen . Eddigi felmérések alapján az egyenes-ferde gerinclemezű lazítókkal gazdaságosabb a művelés, (2késes középmély:60-80LE-ig,3késes középmély 80-120LE-ig 2késes mély 80-100LE-ig, 3késes mély 100-150LE-ig),mint az ívelt késűekkel. A lazítók művelési mélység állításában segítenek a (akár a 2-3 késes modellektől) a mélység állító kerekek , ugyan akkor a hengerboronás kiviteleknél a rögtörő-tömörítő hengerrel beállítható a művelési mélység. A nagyobb kopástűrés elérésében pl a DURO-TECH technológiával készített orrbetétek, szárnyak és a lazítószár élvédelme segít. Vannak ekére szerelhető lazítókések is, ezekkel a művelő elemekkel szerelt talajművelőgépek energia igénye nagyobb , mint az alapgépeké, ugyanakkor nincs velük olyan tökéletes lazítás mint a normál lazítóknál. Jó lehet egy műveletté lehet sűríteni a két munkafolyamatot, ugyanakkor jobban terhelik az ekefejeket, ekeszárat, vázszerkezetet, és az ebből adódó felesleges kopások ,károk terhelhetik a használó pénztárcáját. "
Mtz-hez lazító,de milyen? »
Válasz #1 hozzászólásra Altalajlazítókból felénk ( 45 - től 55 kötöttségig ) 2 vagy 1 késes változatot használnak, 50cm mélységig- Altalajművelők esetében 3 vagy 2 késest ajánlunk 30-40 cm müvelési mélységig. Fontos, hogy tudd, hogy az altalajművelés nagyban különbözik az altalajlazítástól. Infó: Altalajművelés Mi az ami megkülönbözteti az altalajmüvelést a mélylazítástól? Az altalajmüvelő a müvelt talajszerkezet alsó rétegeiben végzi a munkát, megemelve azt , a felsö réteget nem keveri fel, csak kilazítja azt. A pengék függőleges munkája során a talajrétegben hullámmozgást idéz elő, megrepesztik a talajt, anélkül, hogy megszakitaná annak egységét. A repedések iránya függőleges, igy a gyökérzet sokkal könnyebben hatol a mélyebb rétegekbe A betömörödött réteget felapritja, igy elősegítve a víz és levegő gazdálkodását a talajnak minden irányba. Ugyanakkor a talaj vizmegörző és vizszolgáltató tulajdonságai javulnak. Ajánlható mind szántóföldi, szőlészeti, gyümölcsös, erdészeti sorközművelésére, tájvédelmi területek, rétek, vagy akár futballpályák karbantartására is, mert a felületi füves részt nem sérti fel nem hagy maradandó nyomot. Rétek, gyepek, füvesitett sportpályák müveléséhez ajánljuk hozzá a tárcsás csoroszlyát, gumikerekes tömöritőhengert, illetve a hengerhez kapcsolható súlykészletet. Művelési mélység : 30 - 50 cm Más altalajművelőkhöz képest 20 - 30 %-al kevesebb energia szükséges a müködtetésükhöz. Ajánlott modellek: Agromaster Bull 2, 3 PP ,SPP( 40 - 70 kW) , 4, 5, 6 SPP ( 80 - 140 kW) A vázszerkezet nagy szakitószilárdságú zártszelvényből és szerkezetacélból készül. A vázra csavarpántos konzolok segitségével kapcsolódnak a kések, kő és gyökérvédelmük nyirócsavarok segitségével megoldott. A pengék szupervékonyak, ugyanakkor szupererős és kopástűrőségű acélból készülnek. A talaj lezárásához pálcás , vagy tüskés rögtörő hengereket, vagy gumikerekes tömöritő hengereket ajánlunk ( Agromaster Roll Press ) Altalajlazítás Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, amely az ülepedett, eketalpbetegségben szenvedő , tömörödött talajrétegeket minden irányban repesztve szétválasztja. A sorozatosan azonos mélységben történt talajművelése (szántás) során a betömörödött talajréteg meggátolja a víz és a növény gyökérzetének mélyebb talajrétegbe jutását. Ez a réteg alakítja ki a földeken belvíz és nagy eső utáni " úszómedence szindrómát" . Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy mennyi eső esett és ezzel milyen jól gazdálkodik a növényzet, holott az eső utáni napsütés azonnal felszippantja ezt a csapadék mennyiséget, majd a talaj felülete összerepedezik és a gyökérzónáig kiszárad. Ilyenkor alakulnak ki az aszályos területek, amelyek menthetetlenül a növényzet kisüléséhez vezet . Az altalajlazítás jelentősége abban rejlik, hogy a talaj térfogattömege csökken, és nő hézagtérfogata, ezen belül a gravitációs pórusok aránya, ill. a levegő térfogat %-a. Csak a talaj kisebb nedvesség tartalma mellett hatékony a lazítás ( ne legyen csont száraz és ne legyen úgynevezett kenhető- előzőnél még jobban kiszárad a talaj + rongálja a művelő eszközt, -utóbbinál nem jön létre a repesztő hatás, a talajban csak egy mélyre húzott rés lesz látható, később ha szárad a talaj ezen keresztül pedig kiszáradhat). A lazítás energiaszükségletét befolyásoló tényezők: - a talaj tömörödöttsége, - és a talaj tulajdonsága. A középmély lazítás száraz talajállapot mellett gazdaságosabb mint a mélyszántásé. A talajművelés hatékonyságát növeli a lazítózás 2 - 4 évenként kereszt irányos műveléssel. A lazítók nem alkalmasak gyomirtásra , az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére. A lazítás mélységét különböző eszközök segítségével lehet elérni: -kultivátorok : < 15cm, -nehéz kultivátorok: 10-30cm, -középmélylazítók : 30-50cm -mélylazítók : >50cm művelési mélységgel. A középmély és mély lazítók kései különböző kialakításúak lehetnek: - ívelt késű (QUIVOGNE, RAU, Kverneland) - egyenes késű( Agromaster Bull SD, SDD, Kühne,Kverneland, IH,Lemken,Hatzenbichler) nagy vonóerő átvitelére alkalmasak, robusztus vázszerkezetre vannak felerősítve . Kő és gyökérvédelmük: - nyíró csavaros, rugós, hidro akkumulátoros kivitelben van megoldva. A lazítókések végére különböző alakú lazítószerszámokat lehet felépíteni : - bontó orr, - oldalsó szárnyak , - vakond drénező . A lazító kések akkor vannak jól elosztva a vázszerkezeten, ha a lazított mélység közel egyenesen arányos a kések közötti távolsággal, ekkor képes a lazító 45 fokos szögben repeszteni , és ekkor emelkedik meg a művelt talaj a lazító gerincvonala mellett. Hasznos ha a lazítóval együtt használunk pálcás hengerboronát, rögtörő hengert, mert a művelet során a lazított terület könnyen kiszáradhat, ha nem végzünk utána pl.: szántást. A talajerő utánpótlásra ajánljuk a szárnyas mélylazítóval összeépitett mütrágyaadagolós rendszert. (Agromaster Bull SD, SDD /WIND-SPR) Sokan vallják azt a nézetet , hogy drága művelet a mélylazítás, de a mai száraz viszonyok mellett elengedhetetlen . Eddigi felmérések alapján az egyenes-ferde gerinclemezű lazítókkal gazdaságosabb a művelés, (2késes középmély:60-80LE-ig,3késes középmély 80-120LE-ig 2késes mély 80-100LE-ig, 3késes mély 100-150LE-ig),mint az ívelt késűekkel. A lazítók művelési mélység állításában segítenek a (akár a 2-3 késes modellektől) a mélység állító kerekek , ugyan akkor a hengerboronás kiviteleknél a rögtörő-tömörítő hengerrel beállítható a művelési mélység. A nagyobb kopástűrés elérésében pl a DURO-TECH technológiával készített orrbetétek, szárnyak és a lazítószár élvédelme segít. Vannak ekére szerelhető lazítókések is, ezekkel a művelő elemekkel szerelt talajművelőgépek energia igénye nagyobb , mint az alapgépeké, ugyanakkor nincs velük olyan tökéletes lazítás mint a normál lazítóknál. Jó lehet egy műveletté lehet sűríteni a két munkafolyamatot, ugyanakkor jobban terhelik az ekefejeket, ekeszárat, vázszerkezetet, és az ebből adódó felesleges kopások ,károk terhelhetik a használó pénztárcáját.
Érdemesebb-e nyugati traktort venni/80-100LE/ mint MTZ-t? »
Válasz #65 hozzászólásra Jajj most jön a reklám helye ( tudom, h sokan már unják ) de elmondom újból, mert Te még bizonyára nem olvastad. Nos a lazítóinkat ugy alakitottuk ki, hogy 2 késessel már 82-essel lehessen dolgozni. Altalajművelés Mi az ami megkülönbözteti az altalajmüvelést a mélylazítástól? Az altalajmüvelő a müvelt talajszerkezet alsó rétegeiben végzi a munkát, megemelve azt , a felsö réteget nem keveri fel, csak kilazítja azt. A pengék függőleges munkája során a talajrétegben hullámmozgást idéz elő, megrepesztik a talajt, anélkül, hogy megszakitaná annak egységét. A repedések iránya függőleges, igy a gyökérzet sokkal könnyebben hatol a mélyebb rétegekbe A betömörödött réteget felapritja, igy elősegítve a víz és levegő gazdálkodását a talajnak minden irányba. Ugyanakkor a talaj vizmegörző és vizszolgáltató tulajdonságai javulnak. Ajánlható mind szántóföldi, szőlészeti, gyümölcsös, erdészeti sorközművelésére, tájvédelmi területek, rétek, vagy akár futballpályák karbantartására is, mert a felületi füves részt nem sérti fel nem hagy maradandó nyomot. Rétek, gyepek, füvesitett sportpályák müveléséhez ajánljuk hozzá a tárcsás csoroszlyát, gumikerekes tömöritőhengert, illetve a hengerhez kapcsolható súlykészletet. Művelési mélység : 30 - 50 cm Más altalajművelőkhöz képest 20 - 30 %-al kevesebb energia szükséges a müködtetésükhöz. Ajánlott modellek: Agromaster Bull 2, 3 PP ,SPP( 40 - 70 kW) , 4, 5, 6 SPP ( 80 - 140 kW) A vázszerkezet nagy szakitószilárdságú zártszelvényből és szerkezetacélból készül. A vázra csavarpántos konzolok segitségével kapcsolódnak a kések, kő és gyökérvédelmük nyirócsavarok segitségével megoldott. A pengék szupervékonyak, ugyanakkor szupererős és kopástűrőségű acélból készülnek. A talaj lezárásához pálcás , vagy tüskés rögtörő hengereket, vagy gumikerekes tömöritő hengereket ajánlunk ( Agromaster Roll Press ) Altalajlazítás Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, amely az ülepedett, eketalpbetegségben szenvedő , tömörödött talajrétegeket minden irányban repesztve szétválasztja. A sorozatosan azonos mélységben történt talajművelése (szántás) során a betömörödött talajréteg meggátolja a víz és a növény gyökérzetének mélyebb talajrétegbe jutását. Ez a réteg alakítja ki a földeken belvíz és nagy eső utáni " úszómedence szindrómát" . Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy mennyi eső esett és ezzel milyen jól gazdálkodik a növényzet, holott az eső utáni napsütés azonnal felszippantja ezt a csapadék mennyiséget, majd a talaj felülete összerepedezik és a gyökérzónáig kiszárad. Ilyenkor alakulnak ki az aszályos területek, amelyek menthetetlenül a növényzet kisüléséhez vezet . Az altalajlazítás jelentősége abban rejlik, hogy a talaj térfogattömege csökken, és nő hézagtérfogata, ezen belül a gravitációs pórusok aránya, ill. a levegő térfogat %-a. Csak a talaj kisebb nedvesség tartalma mellett hatékony a lazítás ( ne legyen csont száraz és ne legyen úgynevezett kenhető- előzőnél még jobban kiszárad a talaj + rongálja a művelő eszközt, -utóbbinál nem jön létre a repesztő hatás, a talajban csak egy mélyre húzott rés lesz látható, később ha szárad a talaj ezen keresztül pedig kiszáradhat). A lazítás energiaszükségletét befolyásoló tényezők: - a talaj tömörödöttsége, - és a talaj tulajdonsága. A középmély lazítás száraz talajállapot mellett gazdaságosabb mint a mélyszántásé. A talajművelés hatékonyságát növeli a lazítózás 2 - 4 évenként kereszt irányos műveléssel. A lazítók nem alkalmasak gyomirtásra , az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére. A lazítás mélységét különböző eszközök segítségével lehet elérni: -kultivátorok : < 15cm, -nehéz kultivátorok: 10-30cm, -középmélylazítók : 30-50cm -mélylazítók : >50cm művelési mélységgel. A középmély és mély lazítók kései különböző kialakításúak lehetnek: - ívelt késű (QUIVOGNE, RAU, Kverneland) - egyenes késű( Agromaster Bull SD, SDD, Kühne,Kverneland, IH,Lemken,Hatzenbichler) nagy vonóerő átvitelére alkalmasak, robusztus vázszerkezetre vannak felerősítve . Kő és gyökérvédelmük: - nyíró csavaros, rugós, hidro akkumulátoros kivitelben van megoldva. A lazítókések végére különböző alakú lazítószerszámokat lehet felépíteni : - bontó orr, - oldalsó szárnyak , - vakond drénező . A lazító kések akkor vannak jól elosztva a vázszerkezeten, ha a lazított mélység közel egyenesen arányos a kések közötti távolsággal, ekkor képes a lazító 45 fokos szögben repeszteni , és ekkor emelkedik meg a művelt talaj a lazító gerincvonala mellett. Hasznos ha a lazítóval együtt használunk pálcás hengerboronát, rögtörő hengert, mert a művelet során a lazított terület könnyen kiszáradhat, ha nem végzünk utána pl.: szántást. A talajerő utánpótlásra ajánljuk a szárnyas mélylazítóval összeépitett mütrágyaadagolós rendszert. (Agromaster Bull SD, SDD /WIND-SPR) Sokan vallják azt a nézetet , hogy drága művelet a mélylazítás, de a mai száraz viszonyok mellett elengedhetetlen . Eddigi felmérések alapján az egyenes-ferde gerinclemezű lazítókkal gazdaságosabb a művelés, (2késes középmély:60-80LE-ig,3késes középmély 80-120LE-ig 2késes mély 80-100LE-ig, 3késes mély 100-150LE-ig),mint az ívelt késűekkel. A lazítók művelési mélység állításában segítenek a (akár a 2-3 késes modellektől) a mélység állító kerekek , ugyan akkor a hengerboronás kiviteleknél a rögtörő-tömörítő hengerrel beállítható a művelési mélység. A nagyobb kopástűrés elérésében pl a DURO-TECH technológiával készített orrbetétek, szárnyak és a lazítószár élvédelme segít. Vannak ekére szerelhető lazítókések is, ezekkel a művelő elemekkel szerelt talajművelőgépek energia igénye nagyobb , mint az alapgépeké, ugyanakkor nincs velük olyan tökéletes lazítás mint a normál lazítóknál. Jó lehet egy műveletté lehet sűríteni a két munkafolyamatot, ugyanakkor jobban terhelik az ekefejeket, ekeszárat, vázszerkezetet, és az ebből adódó felesleges kopások ,károk terhelhetik a használó pénztárcáját. Ennyi a kis törpténet. Remélem, h érthetően és kereken fogalmaztam :-))))
A 2009-es év »
Válasz #40 hozzászólásra "ha 2 héttel hamarabb megy el a víz már bőven megérné. " Ez lehet, hogy máshol így van, de nálunk a fekete agyagon 1 már megállt akkor annak vége. Úgy össze ll, mint a bitumen. És nem az eketalp miatt alakul ki, hanem attól, hogy más a talajszerkezet.
Talajközpontú művelés »
Válasz #1210 hozzászólásra jó, akkor megfogalmazom. Az eketalp meg szerintem azért akadályozza, mert mélyebb rétegekből jön fel a kapillárisokon a víz, de a talp ezt megakadályozza, Úgy mint a a lezárt tarlóhántás a nagy elpárolgást.
Talajközpontú művelés »
Válasz #1212 hozzászólásra Szia! Nem csak a viz közlekedését gátolja az eketalp, hanem nem képes a növényzet gyökérzete áttörni rajta. A növényzet gyökere több méterre is képes lehatolni a vizért, de az eketalp egy olyan tömörödött réteg mint egy úszómedence kicsempézett alja. Végülis nincs más dolga a növénynek, hogy mindkét irányba fejlődjön. Víznekül mindkét irány ki van lőve.
Talajközpontú művelés »
Válasz #1227 hozzászólásra Mondok 1 példát: Tavaly előtt az aszályba felénk is sültek felfele rendesen a kukoricák, kivéve ahol a talajban dréncsövek vannak a csatornák között, amelyekben kb 0.7-1m mélyen van a víz szint. Ezekbe a táblákba még csak nem is pipált a kukorica, pedig a víz jóval az eketalp alatt volt.
Talajközpontú művelés »
Válasz #1228 hozzászólásra Akkor lehet h ott tényleg nem volt ott eketalp, mert azon, ha tényleg kemény nem nagyon megy át lefele a gyökér, és alig jön fel a víz. Bár tavaly a sok csapadék hatására átmehetett a gyökér a talpon. Nemtom.
Altalajművelés vagy Altalajlazítás? Melyik a hatékonyabb? »
Sziasztok! Már leirtam egy párszor, h mi a különbség köztük. Altalajművelés Mi az ami megkülönbözteti az altalajmüvelést a mélylazítástól? Az altalajmüvelő a müvelt talajszerkezet alsó rétegeiben végzi a munkát, megemelve azt , a felsö réteget nem keveri fel, csak kilazítja azt. A pengék függőleges munkája során a talajrétegben hullámmozgást idéz elő, megrepesztik a talajt, anélkül, hogy megszakitaná annak egységét. A repedések iránya függőleges, igy a gyökérzet sokkal könnyebben hatol a mélyebb rétegekbe A betömörödött réteget felapritja, igy elősegítve a víz és levegő gazdálkodását a talajnak minden irányba. Ugyanakkor a talaj vizmegörző és vizszolgáltató tulajdonságai javulnak. Ajánlható mind szántóföldi, szőlészeti, gyümölcsös, erdészeti sorközművelésére, tájvédelmi területek, rétek, vagy akár futballpályák karbantartására is, mert a felületi füves részt nem sérti fel nem hagy maradandó nyomot. Rétek, gyepek, füvesitett sportpályák müveléséhez ajánljuk hozzá a tárcsás csoroszlyát, gumikerekes tömöritőhengert, illetve a hengerhez kapcsolható súlykészletet. Művelési mélység : 30 - 50 cm Más altalajművelőkhöz képest 20 - 30 %-al kevesebb energia szükséges a müködtetésükhöz. Altalajlazítás Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, amely az ülepedett, eketalpbetegségben szenvedő , tömörödött talajrétegeket minden irányban repesztve szétválasztja. A sorozatosan azonos mélységben történt talajművelése (szántás) során a betömörödött talajréteg meggátolja a víz és a növény gyökérzetének mélyebb talajrétegbe jutását. Ez a réteg alakítja ki a földeken belvíz és nagy eső utáni " úszómedence szindrómát" . Sokan azt hiszik ilyenkor, hogy mennyi eső esett és ezzel milyen jól gazdálkodik a növényzet, holott az eső utáni napsütés azonnal felszippantja ezt a csapadék mennyiséget, majd a talaj felülete összerepedezik és a gyökérzónáig kiszárad. Ilyenkor alakulnak ki az aszályos területek, amelyek menthetetlenül a növényzet kisüléséhez vezet . Az altalajlazítás jelentősége abban rejlik, hogy a talaj térfogattömege csökken, és nő hézagtérfogata, ezen belül a gravitációs pórusok aránya, ill. a levegő térfogat %-a. Csak a talaj kisebb nedvesség tartalma mellett hatékony a lazítás ( ne legyen csont száraz és ne legyen úgynevezett kenhető- előzőnél még jobban kiszárad a talaj + rongálja a művelő eszközt, -utóbbinál nem jön létre a repesztő hatás, a talajban csak egy mélyre húzott rés lesz látható, később ha szárad a talaj ezen keresztül pedig kiszáradhat). A lazítás energiaszükségletét befolyásoló tényezők: - a talaj tömörödöttsége, - és a talaj tulajdonsága. A középmély lazítás száraz talajállapot mellett gazdaságosabb mint a mélyszántásé. A talajművelés hatékonyságát növeli a lazítózás 2 - 4 évenként kereszt irányos műveléssel. A lazítók nem alkalmasak gyomirtásra , az élő tarló élettevékenységének megszüntetésére. A lazítás mélységét különböző eszközök segítségével lehet elérni: -kultivátorok : < 15cm, -nehéz kultivátorok: 10-30cm, -középmélylazítók : 30-50cm -mélylazítók : >50cm művelési mélységgel. A középmély és mély lazítók kései különböző kialakításúak lehetnek: - ívelt késű (QUIVOGNE, RAU, Kverneland) - egyenes késű( Agromaster Bull SD, SDD, Kühne,Kverneland, IH,Lemken,Hatzenbichler) nagy vonóerő átvitelére alkalmasak, robusztus vázszerkezetre vannak felerősítve . Kő és gyökérvédelmük: - nyíró csavaros, rugós, hidro akkumulátoros kivitelben van megoldva. A lazítókések végére különböző alakú lazítószerszámokat lehet felépíteni : - bontó orr, - oldalsó szárnyak , - vakond drénező . A lazító kések akkor vannak jól elosztva a vázszerkezeten, ha a lazított mélység közel egyenesen arányos a kések közötti távolsággal, ekkor képes a lazító 45 fokos szögben repeszteni , és ekkor emelkedik meg a művelt talaj a lazító gerincvonala mellett. Hasznos ha a lazítóval együtt használunk pálcás hengerboronát, rögtörő hengert, mert a művelet során a lazított terület könnyen kiszáradhat, ha nem végzünk utána pl.: szántást.
Mtz-hez lazító,de milyen? »
Azt mondta Birkás Márta h. az eketalpat kell felszakítani.A 60-80 cm-en lévő vizzáró rétegről(amit mi valaha tanultunk lásd:Vibrolaz)Ő nem tudott semmit.Szerinte a vízzáró 6 méteren van.Lehet mostanára szégyenében odáig sülyedt.
Budapest időjárása
_fill_540x300_0.jpg)
Videók
Lemken munkagépválaszték a kiállítási forgatagban - AGROmashExpo 2015.
Váltvaforgató ekék, rövidtárcsák, magágyelőkészítő kombinátorok - és sok más eszköz... Érdemes megnézni a legújabb videónkat!
Ekére szerelt lazító »