Fejes káposzta
A fejes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata) a káposztafélék családjába tartozó, sűrűn zárt, tömött levelekből álló, kerek vagy lapított fejjel rendelkező zöldség. Gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, és már az ókorban is jelentős szerepet játszott az európai konyhákban. Nálunk frissen salátaként, főzve levesekben, főzelékekben, valamint savanyítva is elterjedt, a savanyú káposzta pedig egyik kulcsfontosságú téli vitaminforrásunk. A fejes káposzta Termesztése során igényli a rendszeres öntözést és tápanyag-ellátást, valamint védelmet a káposztalégy és a hernyók ellen. Változatai közé tartozik a zöld, a vörös és a kelkáposzta, valamint az őszi-téli és a kora tavaszi fajták.
Fórum hozzászólások
Káposzta termesztés »
Válasz #713 hozzászólásra
A nagybanin láttam már karfiol termelőt
http://www.farmit.hu/sites/default/files/AF-0807-KAPPEL.pdf
Íme
A céklám viszont egész nyáron alig nőtt valamit.
Most őszre megnőtt.
Méhészet »
Üdv Mindenkinek. Nem tudom kinek hogy, de mivel akác minimális lett. de kárpótolt mindezért a vegyes, az bőven lett. Ettől függetlenül viszont, úgy gondolom hogy ha nehezen is de el kell hogy férjen egymás mellett a méhészet és a produktív földművelés, eddig is , évszázadok alatt ez működött,akkor ma is kell működjön. Tessék egy kis olvasnivaló: "Növényvédelem és a méhek A növényvédelem és a méhészet célja jórészt azonos: a minőségi termelés biztosítása. A méhek a rendszeres, megbízható pollen-átvitellel elősegítik a magkezdemények kifejlődését, a növényvédelem pedig igyekszik megvédeni a termést a termelők és fogyasztók javára. Az azonos irányú törekvés teljes összhangot feltételez, ám, sajnos ez a kívánatos harmónia nem valósul meg mindig. Ennek oka, hogy a növényvédő szakemberek olykor nincsenek tekintettel a méhekre, másrészt előfordul, hogy a méhészek sem ismerik fel a méheket, méhészeti termékeket károsító veszélyeket. Általános az a vélemény, hogy a méhészkedésre csak a rovarölő szerek lehetnek veszélyesek. Ez általában igaz, de a riasztó hatású inszekticideket elkerülhetik a méhek, mert már olyan hígításban megérzik, ami még nem mérgező, és akkor elmenekülnek a permetezett területről. Ez a hatás megfigyelhető volt háti permetezőgéppel kijuttatott nikotin esetében, viszont a levegőből permetezett piretroidokat még ha van is riasztó képességük, a méhek ne tudják elkerülni. Általános az a vélemény is, hogy bizonyos alacsony töménységben kijuttatott inszekticid vegyszer nem árt a méheknek. Ez az önmegnyugtató nézet félrevezető, mert a méhek számára nem halálosnak (szubletálisnak) mutatkozó hígítás a káros rovarokra sem lesz hatással. Másrészt ha egy nagymértékben hígított rovarölőszert más típusú méreggel kevernek – összegző hatásra – bekövetkezik a méhelhullás. Franciaországban végzett permetezés alkalmával 0,125 g/ha dózisban használtak deltametrint (inszekticid). Ez a szubletális adag 96 óra alatt nem is okozott szignifikánsabb, magasabb elhullást (mortalitást), mint a permetezetlen területen tapasztalt elhullás. Amikor viszont 25 g/ha pochlorázt (fungicid) a deltametrinnel kombinálva juttattak ki, az első 24 órában 73,2%-ra nőtt a méhek elhullása. A növényvédő szerek nem csupán a méheket pusztítják, hanem közvetlenül szennyezik a virágokat is. Amikor egy kísérletben csak 210 ml malathiont permeteztek ki hektáronként (ULV módszer) a káposztatáblára, akkor 1 km-ig 1-43%-os méhpusztulást mértek, de ugyanakkor a malathion kimutatható volt a káposzta virágporcsapdába került pollenjében és a kinyílt virágokban a permetezést követő 12 órában. Ám nehogy azt gondolják, hogy csak a rovarölőszerek, vagy a velük együtt kijuttatott gombaölőszerek lehetnek károsak a méhészetre. Lengyel kutatók alaposan megvizsgálták a herbicidek hatását. A kijuttatást követő 9. napon elemezték a glifozate, a fluszitop és az MCPA hatását a méhek pusztulására. A kapott mortalitási arány sorban 11,06; 8,7 és 3,3%-os volt. Az MCPA (belsőleg hat) mutatkozott az eredeti töménységben a legkedvezőbbnek, de amikor töménységét 1,0%-ig emelték, akkor az általa okozott pusztulás ötszörösére fokozódott. Kanadai tudósok egy tábla takarmánylucernát 4 éven át minden tavasszal gyomirtóztak (Metribuzin nevű herbiciddel). Megállapították, hogy a lucerna szignifikánsan kevesebb nektárt termelt és benne csökkent a cukortartalom. Lehetséges, hogy más növény, vagy más gyomirtószer ettől eltérő eredményt adna. Az biztos, hogy a konkurensek hiánya pozitív hatású, a gyomok ellen védekezni kell, de egyáltalán nem mindegy, hogy azt hogyan tesszük. A műtrágyák is okozhatnak méhpusztulást. Lengyelországban (Wroclaw) urea és ammonium-szulfát műtrágyázást követően határozott méhpusztulást észleltek. A harmatban, a kerékvágások vizében oldott műtrágyák felszívása okoz „akcidentális” mérgezést. Természetesen előnyös a tápanyagpótlás, de ebben a vonatkozásban sem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk. A világ bonyolult. A növényvédelem és a méhészkedés sem egyszerű. Egy Angliában végzett felmérés szerint ott 30-féle növényvédelmi hatóanyag szokott méhmérgezést előidézni. A teljesség kedvéért rá kell mutatnunk arra, hogy a méhek nem egészen védtelenek az őket ért mérgezésekkel szemben. A peszticid-támadásra ők detoxikáló enzimek termelésével válaszolnak. Ezeket összefoglalóan MFO (mixed function oxidases) jelzéssel illetjük. Ennek mennyisége a méh testében tájékoztat a környezet szennyezettségéről. Így is, de egyszerű megfigyeléssel is megállapíthatjuk a terület vegyi tisztaságát, méhészkedésre való alkalmasságát. Valójában a méh kitűnő környezeti indikátor. A szelíd, az ökologikus növényvédelem hatásos, és emellett kíméli a méheket. Ezért harmonikus a viszony a biokertészek és a bioméhészek között. dr. Szalay László" Forrás: http://goo.gl/pmPbgJ
Káposzta termesztés »
Ki volt ott a Syngenta káposzta napján? A káposztaféléket sem kímélték a növénybetegségek idén
Új földtörvény »
Válasz #1859 hozzászólásra Tény hogy van lengyel és macedón káposzta , azért van magyar is , van magyar savanyítós is , sőt még .... is bár sváb nevet használ cég névnek . Amúgy neked is most mi bajod van velünk németekkel , meg sértődtél mert az ottani egyik tvben kiröhögték Viktor királyt ? Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:45:27
_jpg_fill_540x300_0.webp "Erő és rugalmasság egy ajtóban")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Így lehet saját biokerted: merülj el a kerttervezés, a növényvédelem rejtelmeiben")
AKG támogatás »
Válasz #1404 hozzászólásra Ha jól emlékszem kukoricát, dohányt lehet, mást nem. Kivéve az évelőt. http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?t=421 Jól emlékszem "HozzászólásElküldve: 11. 7. 30. Szomb. 13:19 Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével Vetésváltásról: a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ) vetésváltásra vonatkozó előírásai. önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye; egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica; egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után. "