Káposzta
A fejes vagy édes káposzta, latin nevén Brassica oleracea convar. capitata var. alba a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy nemesített változata. Hazánban főképp az alföldi megyékben elterjedt, de országszerte termesztik. Értékesítik közvetleül és a Nagybani Piacon is.
Hiány alakulhat ki ebből a zöldségféléből
Régen nem látott magasságokba emelkedhet az ára.
Nagyon egyszerű! Így lesz a legfinomabb a savanyú káposzta!
Oldd meg a káposzta termesztését és a savanyítását is a kerítéseden belül!
Magas a vércukorszinted? Itt a segítség!
Edd magad egészségesre, cukorbetegség esetén is. Egyszerűbb, mint gondolnád!
Nagy kár, hogy ennek a zöldségnek a piacán leszeletelődünk!
Pedig szinte egész évben lehetne hazai termék a piacon.
Piactér
Tisztelt Gazdálkodó! Cégünk részt vesz az ÁTK pályázatban! Örömmel értesítjük, hogy az AKPIL, Metal-Fach és Metal-Technik, Meprozet és Zuptor gépeink mostantól...
Tisztelt Gazdálkodó! Kiváló minőségű KRUKOWIAK gyártmányú profi, 4 soros palántázó eladó! Kiválóan alkalmas 6-20 cm-es palánták (káposzta, zeller, paradicsom,...
Tisztelt Gazdálkodó! Műszaki adatok: KRUKOWIAK PLANTA S240/1: Sorok száma:2 Munkaszélesség [mm]:1,20 m Sortávolság [mm]:500-1150 Palánták távol. a sorban...
Fórum hozzászólások
Káposzta termesztés »
Válasz #713 hozzászólásra
A nagybanin láttam már karfiol termelőt
http://www.farmit.hu/sites/default/files/AF-0807-KAPPEL.pdf
Íme
A céklám viszont egész nyáron alig nőtt valamit.
Most őszre megnőtt.
Méhészet »
Üdv Mindenkinek. Nem tudom kinek hogy, de mivel akác minimális lett. de kárpótolt mindezért a vegyes, az bőven lett. Ettől függetlenül viszont, úgy gondolom hogy ha nehezen is de el kell hogy férjen egymás mellett a méhészet és a produktív földművelés, eddig is , évszázadok alatt ez működött,akkor ma is kell működjön. Tessék egy kis olvasnivaló: "Növényvédelem és a méhek A növényvédelem és a méhészet célja jórészt azonos: a minőségi termelés biztosítása. A méhek a rendszeres, megbízható pollen-átvitellel elősegítik a magkezdemények kifejlődését, a növényvédelem pedig igyekszik megvédeni a termést a termelők és fogyasztók javára. Az azonos irányú törekvés teljes összhangot feltételez, ám, sajnos ez a kívánatos harmónia nem valósul meg mindig. Ennek oka, hogy a növényvédő szakemberek olykor nincsenek tekintettel a méhekre, másrészt előfordul, hogy a méhészek sem ismerik fel a méheket, méhészeti termékeket károsító veszélyeket. Általános az a vélemény, hogy a méhészkedésre csak a rovarölő szerek lehetnek veszélyesek. Ez általában igaz, de a riasztó hatású inszekticideket elkerülhetik a méhek, mert már olyan hígításban megérzik, ami még nem mérgező, és akkor elmenekülnek a permetezett területről. Ez a hatás megfigyelhető volt háti permetezőgéppel kijuttatott nikotin esetében, viszont a levegőből permetezett piretroidokat még ha van is riasztó képességük, a méhek ne tudják elkerülni. Általános az a vélemény is, hogy bizonyos alacsony töménységben kijuttatott inszekticid vegyszer nem árt a méheknek. Ez az önmegnyugtató nézet félrevezető, mert a méhek számára nem halálosnak (szubletálisnak) mutatkozó hígítás a káros rovarokra sem lesz hatással. Másrészt ha egy nagymértékben hígított rovarölőszert más típusú méreggel kevernek – összegző hatásra – bekövetkezik a méhelhullás. Franciaországban végzett permetezés alkalmával 0,125 g/ha dózisban használtak deltametrint (inszekticid). Ez a szubletális adag 96 óra alatt nem is okozott szignifikánsabb, magasabb elhullást (mortalitást), mint a permetezetlen területen tapasztalt elhullás. Amikor viszont 25 g/ha pochlorázt (fungicid) a deltametrinnel kombinálva juttattak ki, az első 24 órában 73,2%-ra nőtt a méhek elhullása. A növényvédő szerek nem csupán a méheket pusztítják, hanem közvetlenül szennyezik a virágokat is. Amikor egy kísérletben csak 210 ml malathiont permeteztek ki hektáronként (ULV módszer) a káposztatáblára, akkor 1 km-ig 1-43%-os méhpusztulást mértek, de ugyanakkor a malathion kimutatható volt a káposzta virágporcsapdába került pollenjében és a kinyílt virágokban a permetezést követő 12 órában. Ám nehogy azt gondolják, hogy csak a rovarölőszerek, vagy a velük együtt kijuttatott gombaölőszerek lehetnek károsak a méhészetre. Lengyel kutatók alaposan megvizsgálták a herbicidek hatását. A kijuttatást követő 9. napon elemezték a glifozate, a fluszitop és az MCPA hatását a méhek pusztulására. A kapott mortalitási arány sorban 11,06; 8,7 és 3,3%-os volt. Az MCPA (belsőleg hat) mutatkozott az eredeti töménységben a legkedvezőbbnek, de amikor töménységét 1,0%-ig emelték, akkor az általa okozott pusztulás ötszörösére fokozódott. Kanadai tudósok egy tábla takarmánylucernát 4 éven át minden tavasszal gyomirtóztak (Metribuzin nevű herbiciddel). Megállapították, hogy a lucerna szignifikánsan kevesebb nektárt termelt és benne csökkent a cukortartalom. Lehetséges, hogy más növény, vagy más gyomirtószer ettől eltérő eredményt adna. Az biztos, hogy a konkurensek hiánya pozitív hatású, a gyomok ellen védekezni kell, de egyáltalán nem mindegy, hogy azt hogyan tesszük. A műtrágyák is okozhatnak méhpusztulást. Lengyelországban (Wroclaw) urea és ammonium-szulfát műtrágyázást követően határozott méhpusztulást észleltek. A harmatban, a kerékvágások vizében oldott műtrágyák felszívása okoz „akcidentális” mérgezést. Természetesen előnyös a tápanyagpótlás, de ebben a vonatkozásban sem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk. A világ bonyolult. A növényvédelem és a méhészkedés sem egyszerű. Egy Angliában végzett felmérés szerint ott 30-féle növényvédelmi hatóanyag szokott méhmérgezést előidézni. A teljesség kedvéért rá kell mutatnunk arra, hogy a méhek nem egészen védtelenek az őket ért mérgezésekkel szemben. A peszticid-támadásra ők detoxikáló enzimek termelésével válaszolnak. Ezeket összefoglalóan MFO (mixed function oxidases) jelzéssel illetjük. Ennek mennyisége a méh testében tájékoztat a környezet szennyezettségéről. Így is, de egyszerű megfigyeléssel is megállapíthatjuk a terület vegyi tisztaságát, méhészkedésre való alkalmasságát. Valójában a méh kitűnő környezeti indikátor. A szelíd, az ökologikus növényvédelem hatásos, és emellett kíméli a méheket. Ezért harmonikus a viszony a biokertészek és a bioméhészek között. dr. Szalay László" Forrás: http://goo.gl/pmPbgJ
Káposzta termesztés »
Ki volt ott a Syngenta káposzta napján? A káposztaféléket sem kímélték a növénybetegségek idén
Új földtörvény »
Válasz #1859 hozzászólásra Tény hogy van lengyel és macedón káposzta , azért van magyar is , van magyar savanyítós is , sőt még .... is bár sváb nevet használ cég névnek . Amúgy neked is most mi bajod van velünk németekkel , meg sértődtél mert az ottani egyik tvben kiröhögték Viktor királyt ? Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:45:27
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
AKG támogatás »
Válasz #1404 hozzászólásra Ha jól emlékszem kukoricát, dohányt lehet, mást nem. Kivéve az évelőt. http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?t=421 Jól emlékszem "HozzászólásElküldve: 11. 7. 30. Szomb. 13:19 Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével Vetésváltásról: a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ) vetésváltásra vonatkozó előírásai. önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye; egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék; egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica; egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica; minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után. "