Lombtrágya

Szabi.

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #1041 hozzászólásra Gyökérstimulátor Lombtrágya 1. Lombtrágya 2. Yara zeatrel Lombtrágya 3. Yara gramitrel

drenthe evo

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #1153 hozzászólásra A csirázáskor és a kezdeti fejlődéskor hideg időben előfordulhat relatív foszforhiány. -reggeli fagyok -korlátozott tápanyag felvétel Segítség lehet egy jó erős foszfor tartalmú lombtrágya. Mert azt mondják ez adott esetben igen erős termés depressziót , kiesést is okozhat . Tipp:EZVAGY EZ

phylazonit

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #179 hozzászólásra Szokták a Phylazonitot használni őszi vetésű növények tavaszi, március végi felülkezelésére (és pl. rétek, legelők felülkezelésére is). Leírás hírlevelünkben a tavaszi felülkezelés hatásmechanizmusáról: Tavaszi felülkezelés "A baktériumkezelés ilyenkor művi (szintetikus) úton nem pótolható lombtrágyaként működik. A felülkezelés hatásának biológiai magyarázata, hogy a tél végére elgyengült növények új hajtásainak, leveleinek kutikula rétege ilyenkor vékony, a sztómák nyitottak, nagy a növényen a felszívó felület, így a baktériumkészítmény táptalajául szolgáló ásványi anyagok (mikroelemek), vitaminok, növényi növekedést serkentő anyagok könnyedén fel tudnak szívódni. A másik pozitív hatás már a talajon keresztül érvényesül." Semmi értelme nem lenne? Egy ellenpélda: Felülkezelt napraforgó

phylazonit

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #296 hozzászólásra Mindenképpen elgondolkodtató az, hogy amíg rendben voltak a termésátlagok, szinte senkit sem aggasztott az a tény, hogy az intenzív műtrágyázás, a szavaidat használva, tönkre teszi a talaj élővilágát és a kémiáját. Az, hogy megtizedeli az évmilliók során kialakult, és egyensúlyban levő talajélet legfontosabb szereplőinek, a talajbaktériumoknak a számát, hogy elsavanyítja a talajokat. A helytelen talajművelési technikákkal pedig valóban tönkre teszi a talajt. (Emellett, persze, a műtrágyának köszönhetjük, kb., hogy nem halunk éhen, nem is a műtrágya ellen kampányol egyetlen baktériumtrágyát gyártó, forgalmazó cég sem.) És abban a szerencsés(?) helyzetben vagyunk, hogy a műtrágyázás hatásairól már jó ideje egészen pontos képünk van (a már említettek mellékhatásaiként a termésben növekvő nehézfém-koncentrációról, a nyomelemek eltűnéséről, pl. a fuzárium térhódításáról már ne is beszéljünk). Ugyanakkor hiába az évszázados, évtizedes tapasztalat, számos tévhit él (szinte kigyomlálhatatlanul) a termelők fejében a műtrágyáról, és még a szerves trágyákról is. Hogy miért fontos a baktérium-egyedszám, mi a talajbaktériumok szerepe a globális tápanyagkörforgásokban, arról ajánlom, olvassátok el az Őstermelő idei első számában megjelent baktériumtrágyás rovatot, 23 oldal, helyenként egy kicsit száraz, de semmiképp sem nevezném semmitmondónak. A Phylazonit (ha jól tudom) hazai talajokból izolált baktériumtörzseket tartalmaz. Tehát nagy vonalakban az evolúció során kialakult egyedszámot állítja vissza a talajban. Túladagolásról sem igazán lehet beszélni, mert tápanyag híján a baktériumok egyszerűen elpusztulnak (és ezáltal is részt vesznek a tápanyagkörforgásban). A baktériumok szerepe sokrétű, de most egyet kiemelve, az Azotobacter chroococcum például nem a talaj erőforrásait mozgósítja, hanem a légköri nitrogént hozza a növények (és pl. a cellulózbontó baktériumok) számára felvehető formába. Abból pedig elég komoly tartalékaink vannak. (De megkérem a talajos kollégákat, hogy fogalmazzák meg nálam jobban, miért nem fenyeget az a veszély, amiről írsz. Amint megkapom a választ, jelentkezem.) Ami a reklámokat illeti, köszönjük a kritikát, fontos számunkra a visszajelzés. Figyelembe vesszük a jövő évi kampányok alakításában. (Nem akarok mélyre merülni a marketing bugyraiba, ezeknek a reklámoknak is volt egy elsődleges céljuk, amit tulajdonképpen elérni látszanak, ezért is lehet időszerű a továbblépés.

Sanyee

2024. június 25., szerda 12:03

Scorpio lombtrágya Ha tényleg ilyen termést lehetne vele produkálni, akkor csak 2 hektár krumplit csinálnék minden évben.