Monsanto

Szabi.

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #1141 hozzászólásra http://www.monsanto.hu/pdf/dk291_2.pdf

Pintér Zoltán

2024. június 25., szerda 12:03

Argentína évi 200 millió liter glifozátot fogyaszt... Elgondolkodtató...... A Monsanto véleménye pedig : (1974-ben került kereskedelmi forgalomba, s azóta 119 országban, több mint 100 felhasználási területen engedélyezték, több mint 300 gyomfaj ellen, mint nem szelektív, a gyomok kelése után alkalmazható gyomirtó szert. Hatóanyaga gyakorlatilag nem toxikus az emlősökre, madarakra, halakra, rovarokra és a legtöbb baktériumra nézve. Nem halmozódik fel állati szövetekben. Bizonyíthatóan nem rákkeltő. A glifozátnak nincs hatása talajon keresztül. A hatóanyag erősen kötődik a talajszemcsékhez, és emiatt nem mosódik a talajvízbe, és nem hat talajon keresztül. A kezelés után kelő kultúrnövényeket ezért nem károsítja. A glifozátotot a talajban élő mikroorganizmusok természetben előforduló alkotóelemekre (ammónia, foszfát, széndioxid és glioxalátok) bontják. A glifozát hatóanyagának átlagos felezési ideje (ami alatt az alkalmazott hatóanyag fele lebomlik) a talajban 45 nap. Viszonylag gyors lebomlása miatt a szer nem halmozódik fel a talajban. Hat hónapon belül a hatóanyag 90 százaléka átalakul természetes anyagokká. A lebontást végző baktériumokat a szer nem károsítja, ellenkezőleg, foszfor forrást jelent számukra. ) LINK !!!

Vadmalac

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #53 hozzászólásra Nem vitatéma, hogy amire az emberiségnek túl nagy befolyása van, azt elcseszi! És a GMO pont egy ilyen dolog. Ha majd lehull a lila köd, akkor már késő lesz. Persze az előadásokon pl. a Pictorral kezelt napraforgó is zöldebb, mint a kontroll, aztán a saját táblában mégse látszik lóf@sz se! Több éve olvastam valahol, már csak nyomokban emlékszem rá, de valami olyasmiről volt szó, hogy a Monsanto betört valahova GMO-s gyapottal, az igéret az volt, hogy kevesebb növ.védőszer stb. kell, aztán néhány év múlva a termésmennyiség stagnálása mellett a vegyszer költség 3x-osára emelkedett, ami a parasztok felét csődbe, öngyilkosságba vitte. Na ebből én nem kérek. Első néhány évben pl. lehet hogy tök szuper minden (beetetés), aztán a következő szállítmány vetőmag (amiről azt gondolod megegyezik az előzővel) pl. olyan károsítót vonz magához, ami eddig meg se kóstolta a kukoricát. Lehet hogy paranoiás vagyok, de manapság már csak összeesküvés elméleteket lát az ember. Pl. a németországi hasmenésjárvány kórokozóját megvizsgálta egy orosz tudós és azt mondta, hogy olyan mutáció van benne, ami természetes úton egyszerűen nem alakulhatott ki. Viszont hogy-hogynem rögtön jelentkezett 2 nagy gyógyszergyártó, hogy megvan az ellenszer! Csak nem durrant ki a lufi komolyabban hálistennek. Na ebbe a topicba nem írok többet, mert már megint csak felmérgeltem magam ok nélkül. Megyek hallgatok egy kis Kelemen Kabátban-t, hogy jobb legyen a kedvem.

Koresz

2024. június 25., szerda 12:03

Kedves monsanto és az Amcsi kormány lobbizik nálunk hogy vezzesék be a gmo-faszágot.

Pintér Zoltán

2024. június 25., szerda 12:03

A Monsanto mint nyomást gyakorló. http://naturalsociety.com/us-start-trade-wars-with-nations-opposed-to-monsanto-gmo-crops/

Ferror

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #824 hozzászólásra vard ki a veget.

jamo

2020. szeptember 29., szerda 08:31

Válasz #938 hozzászólásra Gondolom már sokan látták ezt. Ha ha valaki még nem, hát lehet elgondolkodni... ha csak a fele igaz akkor is a monsantotol mentsen meg az Isten!

Szabi.

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #6401 hozzászólásra Az 7xség, hogy többet hozzám semmilyen keletről származó hulladékot nem fognak behozni/lerakni a kapun belül !!!!!!!! Ott rohadjon meg a dekalb külföldi szarja ahol épp most van !!!!!! Úgy átbaxtak minket ezekkel a külföldi szemetekkel, mint az állat ! Nálam meg lehet nézni a pio N01-esét HU v.s. RO, illetve a dkc4795 HU v.s. RO fémzárszámú magok szántóföldi állagát ugyan azon földben !!!!!!!! Ezeken a szarokon rágódok már egy hete, mire előtúrtam a tavaszi vetési térképeimet, hogy mettől meddig milyen hibrid és milyen fémzárszám !!! Most már elhiszem, hogy a monsanto-t a nagyvilágban eléggé utálják !

.Feco.

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #53 hozzászólásra Megvan a különbség közte, csak nem ott, ahol az ember gondolná! Mert ugyanis az egész lényege néhány ponton áll: 1, vízmegőrzés. Átlagos évben 150 mm víz marad meg a szántáshoz képest. (Monsanto kutatóközpont mérte) 2, ahhoz, hogy többet teremjen, több kaja is kell. Ez jellemzően itthon nincs meg 3, jobb lesz a talajstruktúrád: ezakkor látszik, ha vagy direkvetésről állsz át, vagy 3-4 évig következetesen csinálod! 4, könnyebb a művelés: ezt nem tudod kimutatni, csak sokezer hektáron, de attól még van! Legfeljebb nem látod, csak tudod! 5, A tápanyagok ott vannak készen, de ehhez precízen kell odarakni! Erre a Kite által ajánlott mechanikus doboz alkalmatlan!

SzFefe

2014. október 15., csütörtök 11:43

Igazából eszem ágában sincs a véleményemet bárkire ráerőszakolni, de: Aratási díj miért is nincs? 50000 nettóért 7,5 órát ment nálam a jaguár, vagyis, nem kicsit került többe, mint ha valóban betakarítottam volna. A szállítás(ez valóban csak az én példám, de gondolom nem vagyok egyedül) nálam saját géppel baráti segítséggel stb megoldva. Ezt így szoktuk. Igen, marad a szárítás, ez jogos. Ha a kormány átlagot számol, én is azt teszem. Jó ideje termesztek kukoricát, és valóban voltak szélsőségek, de annyiban megegyezhetünk, hogy ez a fajta 400+áfából leszárítható (sokszor volt kevesebb) ez ugye kb 7 víz%-nak felel meg a nálunk kialakult szárítási árakat figyelembe véve. Summa summárum, elhiszem hogy van aki örül ennek a pénznek, de higyjétek el, van aki nem. És ami a lényeg: Ha az állam annyira biztos abban, hogy megnyeri ezt a pert, akkor gondoljatok bele, miért kezd el átlagozni, meg több éves átlagárral számolni? Olyan érzésem van, mintha minimalizálni akarná a veszteségét. És még valami: Megígérem, amint lesz konkrét eredménye a tárgyalásomnak, a Monsanto-val, ha nem is lesz publikus, mail címemet beírom, és aki érintett annak segítek. Egy biztos, még ütöm a vasat mindkét félnél, a vetőmagos jobb ajánlatot tett, eddig igaz hogy csak szóban. Majd jelzek. Még valami: Azért bízom benne, hogy a gazdakörök is megmozdulnak majd, nem hiszem, hogy ez a megoldás mindenkinek jó, a határidőről nem is beszélve.

szanberg

2014. október 15., csütörtök 11:42

Ma körüljártam az összes kukoricánkat. Közös együttműködési program "fut" a rendőrséggel (=gestapó) aztán időnként körbekell járni együtt karöltve hogy ismerjék a táblákat lássuk a károkat a lopakodókat a kár okozókat... kiszámoltam, levontam a veszteségeket, vízfoltokat kb 110hektárt tudunk majd learatni. Persze a vadkárokat még nem tudom csak ami edig látszik, lesz elég sok, és most mindenképpen kiharcoljuk a társaságoktól, még tavalyi sem lett egyenlítve, az idei évben meg nem bírja el senki, hogy plusz veszteségeket éljen meg szerintem. Egyébként jól néznek ki eléggé, a gyengébbek a nagyonrossz meredek veresnyirok talajokon van 6-7tonnákat várok így szemre, bár kicsit beljebbmentem egyikbe és a sorok között meglepően jó csövek voltak, több is növényenként gyakran, szóval még akár jobbnak is alakúlhat. Aztán van egy nagy táblánk közvetlen mellette meg egyik termelő kolegáé. Nekünk Pioneer N54 van vetve, a kolegának pedig Dekalb azthiszem 440-es de a franc tudja sosem vetettünk ilyeneket... Azt tudom,hogy ők hamarabb vetették 1 héttel kb, és amikor én húztam a sajátot akkor beszélgettem vele, azonos FAO számú a kettő anyag. Szóval törtem csöveket és összemértük őket. Tök ugyan akkorák, vizük is kb ugyan az. Holnap meg is mérek 5-5 véletlenül kiválasztott csövet lemorzsolva pontosan vízre is meg magsúlyra is. Szerintem 25körüli vizük van harapásra, fogásra, holnap megmérem. Én fogom aratni is a kolegáét, majd meglátjuk melyik termett jobban. Mindkettő őszi szántásba került, és kb ugyanannyi műtrágyát kaptak. Elég jó kontroll lesz. pioneer vs. monsanto

007

2014. október 15., csütörtök 11:40

Kedves Termelő Kollégák! A vetés végeztével megkezdődött a növénytermesztési feladatok legizgalmasabb része, az állományok megfigyelése. Az elmúlt pár hétben megfigyelhető legszembetűnőbb reakciója a kukorica növénynek a gyökérváltás utáni antociános elszíneződés a levélen, mellyel talán mindenki találkozott és a rutinosabbakat már nem lepi meg a ’tünet’. Azonban az idei év is tartogat meglepetéseket az előzőhöz képest. Az érkező hideg frontokkal igen erős szél is érkezett az ország több területére. A helyenként 60km/h szél a múlt heti melegek hatására lecserepesedett, kiszáradt talajok tetejéről elhordta a felső porréteget. A kukorica növények többsége jelenleg a legkiszolgáltatottabb 3-6 leveles állapotban van, éppen a gyökérváltás után. A szél által lehordott felső földréteg aprószemcséi nagy sebességgel ütköznek neki a növények zöld felületének, és felsértik a sejteket. Porfelhő átvonulása a kukoricatábla fölött (Felsőkörtvélyes 2012.05.16.) A növényen a sérült sejtek, szövetek elhalása fokozatosan következik be, így a vihar után nehéz megállapítani a kár mértékét. A teljes zöldfelület vesztés megállapításához a közvetlen fizikai hatás után 3-4 nappal érdemes újra kimenni, és ne keseredjünk el, ha drasztikus látvány fogad minket. „Homokverést” szenvedett tábla (Szenta, 2012.05.15) Azon növények, melyek első 4-5 levele teljesen elszáradt a „homokverés” hatására - bár igen rossz képet mutatnak- teljesen életképesek. Ha megvizsgáljuk a gyökérrendszert, vagy a növényt eltörjük a föld felett, megfigyelhetjük, hogy a növény csak külső felületi sérüléseket szenvedett, de a belső szövetek zöldek és a tenyészőcsúcsot sem érte olyan fizikai hatás, mely a növény további fejlődési folyamatait gátolná. Fontos, hogy bár a homokos területeken tud nagyobb kárt okozni a jelenség, megfigyelhető olyan területeken is, ahol a talaj kötöttebb szerkezetű, hiszen a felső poros talajréteget a szél ebben az esetben is felkapja. Homokverést szenvedett növények (Enying, 2012.05.16) Mit tegyünk? Amit biztosan állíthatunk, hogy semmilyen körülmények között nem kell újravetni a táblát, ha a károk csak a „homokverés” hatására keletkeztek. A „homokverés” könnyen felismerhető, ha a tábla mélyebb pontjain, illetve szélárnyékos részein nincs megfigyelhető kártétel. A növény újabb levelei pár héten belül előbújnak, és a tábla képe is jelentősen javul majd. Az elveszített első pár levél a termésre nem lesz nagy hatással, hiszen a csőkezdemény képződése majd a 6-8 leveles korban kezdődik meg. Fungicid kijuttatása későbbi fertőzések megelőzésére alkalmas lehet, de hazánkban nem gyakorlat a kukorica kultúrák fungicides kezelése, így a használható szerekről érdemes előtte tájékozódni. Fehérvári Sándor Monsanto Fejlesztés Vissza a tartalomjegyzékhez A kukorica állományok ’lilulása’ A május eleji szokásos lehűlés idén is esővel, és egy markáns hidegfronttal köszöntött be. A csapadék már nagyon hiányzott a talajból, viszont a hideg idő számos egyéb problémát vethet fel a kikelt kukorica állományokban. Az éjszakai léghőmérséklet gyakran 10°C alá süllyed, és napközben sem kúszik 15-18°C fölé. A lehulló csapadék és a folyamatos felhőtakarás tovább hűtötte a talajokat. Az április második felében elvetett kukoricák a gyökérváltás idejét élik, ebben az időszakban gyakran előfordul a kukorica növények ’lilulása’, a levelek antociános elszíneződése. A lilulás- antociános elszineződés- egyik leggyakrabban előforduló oka a foszforhiány. A talajban található foszfor-források: - Adszorbeált (kötött) formában orto-foszfát vegyületek - Szerves vegyületek humusz-foszfor tartalma - Műtrágyákkal bevitt foszfor vegyületek A foszfor felvehetőségét több tényező befolyásolja. A talaj teljes foszfor tartalmából csak egy rész elérhető a növények számára. A foszfátfixáció során a talaj foszfortartalmának jelentős része lekötődik a talajban, így a növények számára felvehetetlenné válik. A fixáció hatására viszont a foszfor mozgása minimális a talajban, így a tápelem kimosódástól nem kell tartanunk. A talajban található foszfor felvételét számos tényező befolyásolja: - Talajhőmérséklet- alacsony talajhőmérséklet csökkenti a foszfor felvehetőségét, 12-14 °C alatt a foszfor felvétele gátolt, a növények nem képesek felvenni a talajból. - A talaj kémhatása- az ideális kémhatás- pH 6-7,5 (semleges kémhatás). Mindkét szélsőség- túlzottan savas (pH 6 alatt), vagy lúgos talaj (pH 7,5 fölött) jelentősen csökkenti a foszfor felvehetőségét - Tömörödött talaj- az oxidatív viszonyok csökkenésével a foszfor felvétele gátolt, szélsőséges esetekben teljesen megszűnhet. ’Csapó’ esők után, forgókban gyakran figyelhető meg, hogy az állományok lilulnak (vagy jobban lilulnak), mint a jobban levegőzött területeken. Nagy szerepe van az előveteménynek is- érzékenyebb a cukorrépa, búza utáni kukoricavetés. Általában a lilulás a május eleji lehűlés után figyelhető meg, ilyenkor a ’csapó’ esők által letömörödött talaj, és az alacsony talajhőmérséklet együtt hozza létre a tüneteket. A hibridek érzékenysége eltérő. Az érzékeny hibridek esetében a tünetek megjelenése és a termés mennyisége között nincs összefüggés. A foszfor re-utilizálható tápelem, így a növények idősebb leveleiből könnyen átvándorol a fiatalabb részekbe (merisztéma közeli, fiatal levelek), így a lilulás tünete az idősebb leveleken figyelhető meg először. Meg kell azonban említenünk, hogy a kukorica lilulásának egyéb okai is lehetnek, amelyek nem a foszforhiányára vezethetőek vissza. Ilyen ok lehet például a gyökérzetet ért károsodás (pl. talajlakó kártevők kártétele), vagy herbicid maradék is. A lilulás a talaj hőmérsékletének emelkedésével megszűnik, a lila rész a levelek széle felé mozog, majd teljesen eltűnik. Egyes hibrideknél megfigyelhető, hogy az antociános levelek előbb sárgás árnyalatot kapnak (időszakos nitrogén hiány), majd visszazöldülnek. Mit tehetünk a ’lilulás’ ellen? Amennyiben az alacsony hőmérséklet az ok- ebben az esetben: semmit. Várjuk meg a felmelegedést, a tünetek megszűnnek, a kukorica fejlődése újra elindul, a levelek visszazöldülnek. Kémhatás problémák esetén állományban nem tudunk mit tenni, savanyú talajokon meszezéssel, lúgos kémhatású talajoknál gipszel növelhetünk, illetve csökkenthetünk a kémhatást. Starterműtrágyák használatával (könnyen felvehető foszfor) csökkenthető, elkerülhetőek a tünetek. Tüneti kezelésre lombtrágyák használata is megfelelő lehet (ebben az esetben érdemes cink- foszfor lombtrágyákat használni). Szabó Szilárd Fejlesztési Vezető- Monsanto Hungária Kft.

SzFefe

2014. október 15., csütörtök 11:40

Válasz #502 hozzászólásra Valamit rosszul számolsz. Nem 360 ezer + költségek akar fizetni az állam, hanem csak a 360 ezret. És igen, ez egyrészt kevés, másrészt igazságtalan. Az én 3511-esem már főzni se volt jó olyan szépen teltek a szemek. Monsanto is felmérte, kb 62000-es betakarítási töállomány, 105000 körüli 1. és 2.-lagos csövek. Felmérés óta kaptam majd 60mm esőt, az idő is egyre melegebb, aki ért hozzá tudja, hogy ez lazán 12 tonna, ráadásul ez a fajta nekem még 18-asnál nedvesebben nem ment be. Műtrágya komplex vetésnél plusz pétisó minden kapálásnál (simára is és töltögetve is volt), Adengo a preemergens gyomirtóm. Nehogy annyit fizessenek már érte, mint azért amiben a liba is éhen döglött volna. Én döntöttem, amennyiben ez a végleges kártalanítás, úgy én nem írom alá, hanem perlem a monsanto-t külön illetve egyúttal keresetet nyújtok be az állammal szemben is, amennyiben ugye mégis veszítene.

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:40

MGMO-szennyezés miatti kártalanítások: csak 41 termelő fordult az államhoz - A gazdák zömének a vetőmag-forgalmazók fizettek Mindössze 41 termelő nyújtott be állami kárfedező juttatás iránti igényt a november 4-i határidőig a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaihoz amiatt, hogy az idén kárt szenvedett a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok felhasználása nyomán – közölte az agromonitor.hu-val a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). A hivatal összesen 4917 hektár kukorica- és szójavetés megsemmisítését rendelte el, de a beadott kárigények csak 266,44 hektárra szólnak, és ez a teljes érintett terület 6 százalékát teszi ki. A kormány a kártérítésekre eredetileg 4 milliárd forintot különített el, de végül – a 360 ezer forintos megállapított hektáronkénti összeget alapul véve – csak mintegy 96 millió forintot kell folyósítania. Ennek oka, hogy az érintett gazdálkodók zömét a forgalmazók – a Monsanto és a Pioneer – időközben kártalanították. Az állam ugyanakkor végeredményben semmit sem akar fizetni, mivel a két cégen – a Magyar Agrárkamara közreműködésével - a ténylegesen beérkezett kárigényeket is be akarja hajtani. Nem kizárt viszont, hogy később az állammal szemben kártérítési perek indulnak: a Pioneer például a vitatott megsemmisítési MgSzH-határozatok érvénytelenítése érdekében már korábban bírósághoz fordult, az ügy tárgyalása pedig január végén kezdődik meg. A Monsanto tavasszal a megsemmisítési MgSzH-határozatok végrehajtásának felfüggesztésére nyújtott be bírósági keresetet, ezt azonban később visszavonta. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) októberi rendelete szerint a GMO-szennyezés miatt károsult gazdálkodók november 4-ig nyújthatták be állami kárfedező juttatás iránti igényeiket a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaihoz. A kérelmeket az MgSzH november 11-ig összesítette, illetve továbbította a VM-hez. Mint ismert, a hivatal tavasszal számos helyen rendelte el a növényállományok vetés utáni, utólagos megsemmisítését, mert saját vizsgálatai szerint egyes felhasznált vetőmagok GMO-szennyezettek voltak. A hivatal mostani kimutatásaiból kiderül, hogy mindössze 41 termelő élt az állami kártérítési lehetőséggel, holott a károsult gazdák száma jóval nagyobb volt. A benyújtott kárfedező igények csak 266,44 hektárra vonatkoznak, miközben az MgSzH statisztikái szerint a GMO-szennyezéssel összefüggésbe hozott terület 4917 hektárt tesz ki. Ebből a közvetlenül érintett földek 4484 hektárt, az úgynevezett izolációs távolságon belül esők pedig 433 hektárt képviselnek. A közvetlenül érintett területekből a kukorica 4674, a szója 243 hektárral részesedik. (Mint ismert, az MgSzH eleinte jóval nagyobb, 8-8,5 ezer hektáros összterületet mutatott ki, később azonban a kukoricánál a 400 méteres pufferzónát a tizedére, 40 méterre mérsékelte, így a GMO-szennyezéssel érintett terület jelentősen csökkent). A kormány a kármérséklésekre 4 milliárd forintot különített el, egy hektárra pedig 360 ezer forintot állapított meg. Összesen azonban jóval kevesebbet kell fizetnie, mivel a 266,44 hektáros bejelentett területre csak 96 millió forint jut. A szabályozás lényege, hogy a kifizetésekhez a Magyar Agrárkamarának (MA) a termelőkkel november 25-ig úgynevezett engedményezési szerződést kell kötnie. Az MA ezekről december elsejéig a VM számára tételes elszámolást készít, amely alapján a kárfedező juttatást a tárca legkésőbb december 10-ig folyósítja. Az előírt szerződések arról szólnak, hogy a gazdálkodók kárigényüket az agrárkamarára engedményezik, amely aztán követelésérvényesítőként lép fel az érintett vetőmag-forgalmazókkal szemben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az állam a kártérítésekben csak átmenetileg kíván szerepet vállalni, mivel azokat végeredményben be akarja hajtani a károkozással összefüggésbe hozott cégeken. A gazdálkodók állami kártalanításra akkor számíthatnak, ha a károsult területek beazonosításában és megsemmisítésében az MgSzH-val együttműködtek, illetve felmerült kárigényükről nem mondtak le. Nem kaphatnak viszont állami kompenzációt azok, akik kárkövetelésüket időközben más úton érvényesítették, vagyis azt másra „engedményezték” át. Ilyen helyzetnek számít, ha a vetőmag-forgalmazó vállalatokkal kártalanítási megállapodásokat kötöttek, mivel ekkor a cégek közvetlenül kompenzálják a termelők kárait. Az MgSzH-nak nincs információja arról, hogy a kármérséklésből a GMO-szennyezéssel érintett területek bármelyike is kimaradna – közölte az agromonitor.hu-val a hivatal. Ebből viszont az következik, hogy a 41 termelőn kívül a károsultak a vetőmag-fogalmazókkal – a Monsantoval és a Pioneerral - a kártalanításról megegyeztek. Információink szerint a Monsanto a gazdálkodóknak 10-12 millió, a Pioneer mintegy 1,5 millió dollárnak megfelelő összeget fizet, és az egy hektárra eső juttatás több esetben meghaladja a 360 ezer forintos állami mértéket is. A Pioneer például a károkat az október második felében érvényes kukoricapiaci árak alapján ellentételezi, és 9-11 tonnás hektáronkénti elmaradt hozamokat vesz figyelembe. Így – a 42-45 ezer forintos jelenlegi tonnánkénti kukoricaárakból kiindulva – a kifizetések a 360 ezer forintos állami összegnél nagyobbak lehetnek. Ugyanakkor a GMO-viták a mostani kártalanításokkal nem fejeződnek be, mivel a Pioneer továbbra is fenntartja azokat a bírósági kereseteit, amelyeket a megalapozatlannak és ellentmondásosnak tartott MgSzH-s megsemmisítési határozatok miatt nyújtott be. A cég nem fogadja el a hivatal vizsgálati eredményeit, mert saját akkreditált laboratóriumi ellenőrzései a kifogásolt vetőmagtételekben GMO-tartalmat nem mutattak ki. A Pioneer bírósági kereseteiben – amelyek tárgyalása január végén kezdődik meg - az MgSzH-s határozatok érvénytelenítését kéri. Mint ismert, korábban a tavaszi GMO-s események nyomán a Monsanto is bírósághoz fordult, de a társaság nem az MgSzH-s határozatok érvénytelenítését, hanem végrehajtásuk felfüggesztését igyekezett elérni. Később azonban a társaság beadványát visszavonta, így a Monsantonak most nincs jogvitája az állammal. Módosítás dátuma: 2011. november 24. csütörtök, 10:22

.Feco.

2014. október 15., csütörtök 11:38

Válasz #5292 hozzászólásra Most én sem értek veled egyet. Mi az a probléma, amit nem tudsz megoldani GMO nélkül? A kukoricának jobb gyomirtó szerei vannak, mint a Round UP. És nem is sokkal drágábbak. Akkor meg? Még azonos felvásárlási árak mellett is mondjuk elbuksz 4-5 eFt-ot hekinként a gyomirtó miatt, amit kifizetsz a vetőmagra. de a végtermék olcsóbb lenne, ha egy kicsit is kínálati piac lenne, azonnal duszkálnának benne a fevásárlók, hogy letörjék az árakat! És persze az örök kérdés: Most, ha egy földön eldurvul a gyomflóra, és a szelektív szerek csődöt mondanak, akkor vetsz bele kalászost, és legyomirtod tarlóról. Mit csinálnál, ha a Round Up nem hatna? És természetesen az sem mindegy, hogy milyen a farmstruktúra. Amcsiban a kukoricaövezetben 30-50 km-en belül egy-két gazda földjei vannak. És még így is volt cirkusz az átkereszteződésből! (Akár a feldolgozó perelt a GMO szennyezés miatt, akár a Monsanto, hogy biztosan feketén fogta a magot....) Szerinted itt mi lenne? Nem lenne egy-két kistermelő, aki kilopatta a magot a szomszéd TSZ-ből, és aztán beönti a közös szárító magtárába, Ugye? Vagy mi lenne, ha valami vihar az izolációs távolságon túl megfertőzne valami vetőmagfelszaporító vagy csemegekukorica táblát, és aztán rádvernének más tételek kártérítését is? De ha még mindenben megfelelsz is, akkor is milyen jó lenne minden eladott tételt mintavetetni, meg SGS-el vizsgáltatni, hogy GMO-s e, vagy sem? Csak mert van a faluban két vakegér, aki nem 11.000-ért vesz mundjuk adengo-t, hanem 8-ért roundUp-ot.... Én is úgy gondolom, hogy ez az egész GMO arra kell, hogy a Monsanto és a Syngenta (mert ugye ezt általában kifelejtik) piaci előnyhöz jusson a vegyszerpiacon a versenytársakkal szemben, és kapcsoltan adja el a termékeit minél nagyobb területen...