Öntözőrendszer

Johnnyka

2024. június 25., szerda 12:03

Tóth Árpád: A XXI. század öntözőrendszerei pdf / 175 oldal http://www.aquarex.hu/PDF/TOTH_ARPAD_XXIszazad_ontozo2.pdf

Nebuló

2014. október 15., csütörtök 11:43

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni én is egy iskolai feladathoz. Leegyszerűsítve arról lenne szó, hogy bekell mutatni egy átlagos magyarországi családi gazdaságot. A családi gazdaság jogállás nem feltétel. Tehát lehet Kft. vagy bármi. Az a fontos, hogy egy család tulajdonában és irányításában legyen. Valamint a mezőgazdaság legyen a fő bevételi forrásuk. Leginkább a gazdaság gépparkjára van itt kiélezve a dolog, hogy az a géppark milyen viszonyban van a mai kor technológiaival, elvárásaival. Csak ugye milyen géppark számít ma Magyarországon átlagosnak egy családi gazdaságban? Voltam tegnap egy ismerős gazdálkodónál, aki volt szíves megmutatni a komplett gépparkját. Ami így nézz ki: John Deere 6330 Premium (traktor) John Deere 6930 Premium (traktor) - 2db John Deere 8330 (traktor) John Deere 8530 (traktor) Claas Lexion 540 (kombájn) Manitou MLT 633 LS Turbo (teleszkópos rakodó) Lemken Solitair 9/600 KA (pneumatikus gabonavetőgép) Lemken Zirkon 10/600 KA (forgóborona) Lemken VarioPack 110 FEP K 600-90 (fronthenger) Lemken VariDiamant 10 (váltvaforgató eke) Lemken Karat 9/600 KA (kultivátor) Lemken Rubin 9/600 KUA (rövidtárcsa) Lemken System-Kompaktor Gigant 10/1000 (kompaktor) Vaderstad TopDown 500 (kultivátor) Vaderstad Carrier 820 (rövidtárcsa) Vaderstad NZ Aggressive 1000 (kombinátor) Vaderstad Rexius 1020 (cambridge henger) Vaderstad Rapid A 600S (pneumatikus gabonavetőgép) Vaderstad Rollex 620 (henger) Vogel & Noot MasterDisc AXR 600 (nehéztárcsa) Vogel & Noot TerraDig XXS/9 (altalajlazító) Vogel & Noot TerraDig XS/7 (altalajlazító) Vogel & Noot TST 250 (szárzúzó) Monosem NG Plus 6 (szemenkénti vetőgép) Monosem SCD 6 (sorközművelő kultivátor) Berthoud Tracker 3200/24 (permetező) Sulky X44 (műtrágyaszóró) Saphir Perfekt 600 W4 Hydro (rétborona) Krone EasyCut 3200 CRi (kasza) Krone Swadro 900 (rendképző) Krone KWT 8.82/8 (rendterítő) Krone Comprima F 155 XC (körbálázó) Krone Titan R54 GL (rendfelszedő kocsi) Fliegl DPW 180B (bálaszállító pótkocsi) Fliegl DK 140-88 (kéttengelyes billenő pótkocsi) Bauer V 100 (vízszállító pótkocsi) Tebbe DS 160 (trágyaszóró) - 2db Krampe Big Body 650 Premium (teknősplatós tandem pótkocsi) - 2db Ezeken kivül rendelkeznek Mecmar gyártmányú szárító rendszerrel. Valamint nagyon komoly Bauer gyártmányú öntöződobos és lineár típusú öntözőrendszerrel. 625ha szántón és 82ha legelőn gazdálkodnak. 45-50db Charolais marhát és még néhány háztáji állatot tartanak. Abszolút családi gazdaság. A tulajdonos és 3 felnőtt fia művelik a földeket. 1-2 beugrós munkaerőt alkalmazva aratáskor. A tulajdonos felesége és menye pedig végzik a papírmunkát. Úgy látom, hogy ez a gazdaság igen modern. Szerintem magasan a Magyar átlag felett van a fejlettsége. Vagy mit gondoltok belehetne ezt a gazdaságot úgy mutatni mint egy "átlagos Magyar családi gazdaságot"? Vagy ha nem szerintetek mégis milyen egy tényleg átlagos gazdaság gépesítettsége? Esetleg írna valaki egy gyakorlati példát, hogy szerinte milyen gépek találhatóak átlagosan meg egy gazdaságban? Előre is köszönöm annak aki megpróbál egy kicsit útbaigazítani!

getdizzy

2014. október 15., csütörtök 11:43

Érdeklődnék illetve segítséget kérnék: jövőre öntözőrendszer szeretnék kialakítani körülbelül 0.5/ha-ra van egy gémeskút és kettő fúrt kút aminek sajnos a vízhozamát nem tudom. egyik fúrt kút kb 100méterre van a legtávolabbi ponttól a másik pedig kb 60méterre http://tip-shop.hu/product.php?id_product=93 egy ilyen benzinmotoros szivattyúval gondoltam az öntözést de nem tudom azt sem egyáltalán hogy jó úton szeretnék e elindulni. nem tudom hogy a kutak bírnának e adni elegendő vizet, illetve jobban megérni egy árkot illetve egy ilyen "vizesmedencét" kialakítani és onnan hozni a vizet (bár azt nem tudom hogy hogy tölteném utána folyamatosan mert villany nincs a helyen. szóval arra gondoltam hogy a kútra ráakasztanám a motort és csövekkel kivezetném a területre és ott szórnám a földet, pontosabban fűszerpaprikát. előre is köszönöm bármiféle segítséget észrevételt elfogadok hogy mégis hogy kellene megoldani

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

Elsorvadt az öntözéses termelés 2012.07.30. Idén az aszály akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat a mezőgazdaságnak. A termőföldek, kertészetek intenzívebb öntözésével ez a veszteség csökkenthető lenne, a termelés biztonsága pedig nőne. A teljes termőterületnek azonban csak töredékén építettek ki öntözőrendszert, s ahol van, ott is nehézkesen működik. A szaktárca ráadásul kifejezetten megtiltotta az öntözést. Alig tíz év alatt - 2003 és 2007 után - immár a harmadik rendkívüli aszályos évet kénytelen elkönyvelni a hazai agrárium. Még nincsenek végleges adatok, hiszen például a kukorica betakarítására még várni kell, de becslések szerint idén a rendkívüli szárazság akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat. Magyarország mezőgazdasági termőterülete 5,93 millió hektár. Ebből szántó 4,8 millió hektár, gyep 1,1 millió hektár, gyümölcsös pedig 0,3 millió. Ennek a hatalmas területnek mindössze 2 százalékát öntözik. A rendszerváltás előtti években a jelenlegi 100-120 ezer hektár szántó, zöldség-gyümölcs kertészet helyett csak a gabonaföldeken 300 hektárra szállította a csatornahálózat az életet adó vizet. Raskó György agrárközgazdász-mezőgazdasági termelő szerint azonban ma legfeljebb 60 ezer hektáron öntözik a gabonát. A szakember úgy véli, legalább a még meglévő öntözőrendszerek fejlesztésére kellene kidolgozni terveket. Ez pedig kormányzati feladat, akárcsak a karbantartás, üzemeltetés. Lapunk érdeklődésére rámutatott: a Vásárhelyi-tervben szereplő víztározóknak csak egy-egy eleme épült meg, ám ezek is csak egy működő öntözőrendszer esetén lehetnének hatékonyak. Addig több víz hagyja el Magyarországot, mint amennyi bejön - tette hozzá Raskó. Hangsúlyozta: a második Orbán-kormány teljesen szétverte a profi vízgazdálkodási háttér-intézményrendszert, a VITUKI-t, a megyei szervezeteket és tömegével távolította el a vízügyi szakembereket. Vízjogi engedélyhez jutni ma legalább féléves tortúrát jelent, milliós költséggel, ráadásul 2012-ben még öntözési tervet is kell készíttetni, amit a hatósággal engedélyeztetni kell, ami további többszázezer forintos költséget jelent. Számításai szerint a családi gazdaság tervezett felső határát jelentő 500 hektáros birtok korszerű öntözési rendszerének kiépítése nagyjából 150 millió forintos egyszeri beruházást követelne. Az éves vízdíj ugyan 30 millió forintra rúgna, de 70 millió forint többlet- bevételt hozhatna, mert hektáronként aszálykor nem 3, hanem 14 tonna kukoricát takaríthatnának be a gazdálkodók. Azonban évek óta nem hirdettek és jelenleg sincs semmilyen öntözést támogató pályázat. Magyarországnak a 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszak tárgyalásain az egyik agrárprioritásnak az öntözést kellene tekintenie - vélte Raskó György. Felháborítónak nevezte, hogy az Agrár Környezet-gazdálkodási Programban kifejezetten tiltja a szaktárca az öntözést. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára lapunknak szintén megerősítette, hogy az öntözőrendszer kiépítése roppant költséges, a vízdíj pedig drága. Így néhány kultúrát kivéve a megtérülés csak hosszú távon képzelhető el, ám megérné a befektetés, hiszen a termelési biztonság nőne. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a légköri aszállyal súlyosbított szárazság esetén, mint amilyen az idei is, még az öntözés sem jelent teljes védelmet. Tóth úgy vélte, komplex vízgazdálkodási tervre lenne szükség, de ennek még a nyomait sem látni. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) érdeklődésünkre közölte, hogy többször, legutóbb 2011 nyarán írtak ki pályázatot belvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés és melioráció (talajjavítás) fejlesztésére, összesen 2 milliárd forintos kerettel. Támogatási kérelmet önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági termelők, nonprofit gazdasági társaságok nyújthattak be. Kiemelt figyelmet fordítottak a kis (legfeljebb 20 hektáros) területen gazdálkodókra, akik a támogatási kérelmek elbírálásakor többletpontot kaptak. Az öntözés visszaesésének fő oka a tárca szerint az, hogy annak költségeit nem lehet kellő eredménnyel érvényesíteni a megtermelt termények árában, illetve a hazai termelők elsősorban az aszálykár megelőzése miatt öntöznek, és nem az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei szerint. Forrás: MNO

Gabesz89

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #413 hozzászólásra Hát a közelben semmi ilyen vizes dolog nincs, de a talajban víznek kell lennie mert már mások is fúrtak a környéken kisebb nagyobb sikerrel, és a terület pedig a domb alján oldalában található, elektromos hálózat nem probléma, mert a környéken építik kifelé a rendszert, fúrás sem probléma, mert van 30 as fúróm 20 m szárral, csak maga, hogy egy ilyen terület csemegekukorica mennyi vizet igényel, milyen teljesítményű szivattyú kell, egyáltalán szivattyúval érdemes-e öntözni vagy ásatni a kút mellé ilyen kisebb víztározót, és onnan öntözni, szóval ilyenek, meg hol érdemes ilyen öntözőrendszerek után érdeklődni kik forgalmaznak.