Osztatlan közös tulajdon

Pityu73

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #80 hozzászólásra Na, akkor az történt, amire gondoltam. Nem lesz két darabban a földetek. Rossz hír viszont, hogy alighanem nem ott lesz kimérve, ahol eddig műveltétek. Jó lenne tudni a tulajdoni arányokat, mert ha a neppernek 50%+1 részaránytulajdona van a táblán belül, akkor meghatározhatja az osztás irányát és sorrendjét. Ha ez nincs meg neki és nincs semmilyen tényállás, ami részére elő jogosultságot biztosít, akkor - megegyezés hiányában - általában a Földhivatal dönti el sorsolással. Erről viszont értesítést kellett volna kapnotok és ti - vagy a törvényes képviselőtök - részt vehettetek volna rajta. A megint más kérdés, hogy nem művelhetné még a földet, mert nem hiszem, hogy jogerőre emelkedett volna a megosztási kérelem: 5) A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének jogerőre emelkedése után az új földrészleteket ki kell tűzni és be kell mutatni. A bemutatás időpontjáról az eredeti földrészlet összes tulajdonosát igazolható módon értesíteni kell azzal, hogy a távollét nem akadályozza meg a bemutatás lefolytatását, illetve, hogy a távolmaradás esetén igazolásnak helye nincs. A bemutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a földhivatali iratokhoz kell csatolni. Itt vannak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályai: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500063.KOR

SAPSifüles

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #3033 hozzászólásra Nem a területalapú támogatások miatt lesz az ellenőrzés (földhasználat összevetése a nyilvántartással), de nyilván arra is kihathat. Én arra tippelek, hogy elsősorban az osztatlan közös tulajdonok ügyének rendezését szolgálja. Határszemle ellenőrzések

karmosbéka

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #7472 hozzászólásra Így igaz. Rengetegen nem kaptak semmit és nagyon sok gazdálkodót például a földhasználati lapok miatt alaposan szívatnak. Sok őstermelő gazdálkodó házaspárt most éppen csődbe akarnak juttatni. A házaspárok esetén osztatlan közös tulajdonban lévő földeknél, ha nem annak a házastársnak a nevén van a földhasználati lap aki az adott területre a támogatást igényelte akkor jól kicsesznek velük. Lényegtelen, hogy nincs túligénylés, mert a házaspár másik tagja nem igényelt semmit. Lényegtelen, hogy évekig minden helyszíni és adminisztratív ellenőrzésnek megfeleltek. Lényegtelen, hogy ezt a problémát se az MVH igénylési rendszere, se az őstermelőit hosszabbító falugazdász, se a vízügyi igazgatóság, se a természetvédelmi hivatal, se egyetlen hatóság nem vette észre ( SAPS-NATURA legelő). Lényegtelen, hogy egy rakat hatóságtól kell komoly illeték befizetése mellett mindenféle engedélyt kellett beszerezni. Minden lényegtelen, mert egyedül a hülye parasztnak kell elvinni a balhét ... a törvénygyár mossa kezeit !!! Ezek a házaspárok támogatásra méltatlan és büntetni való büdös, tolvaj stb. jogtalanul támogatást igénylő akárkit ... Gratulálok a családbarát törvényükhöz és intézkedéseikhez !!! Elmehetnek melegebb éghajlatra ...

moly

2014. október 15., csütörtök 11:43

Kiválás az osztatlan közös földtulajdonból Tisztelt Partnereink! A Polgári Törvénykönyv által is nevesített közös tulajdon megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha valamennyi tulajdonostársnak ez a szándéka, és a felek meg is egyeznek abban, hogy kinek hol legyen a kimérés után a tulajdona. Ez a módszer azonban a részarány-földkiadásnál a sok tulajdonos miatt nem minősült hatékonynak, ezért lehetőség van arra is, hogy a külterületi termőföldeken úgymond kényszer következtében kialakult közös tulajdonok megszüntetése az illetékes hatóságok közreműködésével megtörténhessen. Ezek szerint a külterületi termőföldben tulajdonos magánszemély „hatósági segítséggel” kiválhat a közösből és önálló földrészletként nyilvántartott ingatlan tulajdonosa lehet. A közös tulajdon megszüntetését a termőföld fekvése szerint illetékes körzeti földhivataltól kell kérni. A kérelem benyújtásának határideje az adott év március 1. napja! A kérelem benyújtásával a hatóságnak eljárási kötelezettsége keletkezik, tehát előbb-utóbb sor kerül a közös tulajdon megszüntetésére. A beérkezett kérelmek először egy „szűrőn” futnak át, amely szűrésnél kiválogatják azokat az igényeket, amelyek a jogszabályi előírások miatt nem teljesíthetők. Nem ad lehetőséget a hatályos jogszabályi előírás a közös tulajdon megszüntetésére az alábbi esetekben: amennyiben a kérelemmel érintett földrészletet erdő művelési ágban tartják nyilván; amennyiben a földrészlet kiinduló területe, illetőleg a közös tulajdon megszüntetésének eredményeképpen kialakuló földrészletek területe a 3.000 m2-t nem éri el; az osztatlan közös tulajdon nem részarány-földkiadási eljárás eredményeképpen keletkezett; az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével érintett földrészlet útról nem közelíthető meg. Az önálló földrészletté alakítás során az újonnan kialakuló földrészletek megközelíthetőségét úttal kell biztosítani. Ehhez a leendő út helyét az adott település településrendezési tervében foglaltak figyelembe vételével kell tervezni és az út helyének a véglegesítéséhez helyszíni szemlét kell lefolytatni. Meg kell továbbá határozni a megosztás kezdő helyét, valamint az osztásirányt is. Az osztásirány kialakításánál figyelembe vett szempontok többek között: földrészletek táblán belüli kialakítása - különösen az erózió által erősen veszélyeztetett, illetve szélsőséges talajadottságú területeken - tegye lehetővé a közel vízszintes művelési irányban művelhető parcellák kialakítását; a parcellákról elfolyó víz károsítás mentes elvezetése biztosított legyen; törekedni kell a szabályos alakú földrészletek kialakítására a megosztás során. Az előkészítő munkálatokat követően a hatóság kitűzi a sorsolás időpontját, melyről minden érintettet legalább 30 nappal korábban értesít. A sorsolás megkezdése előtt az érintett személyeknek lehetősége van egyezség megkötésére (ennek célja általában a már kialakult használati viszonyok további fenntartása), mely esetben a közös tulajdon megszüntetése az egyezségben foglaltaknak megfelelően történik meg. Egyezség hiányában sor kerül a sorsolás lefolytatására és a közös tulajdon a sorsolási eljárás eredményeképpen szűnik meg. A sorsolás magában hordozza annak veszélyét, hogy a helyszínen kialakult használati viszonyok „átrendeződnek”. A közös tulajdon megszüntetésének eljárása akár évekig is elhúzódhat, mivel az eljárás lefolytatását csak akkor kezdheti meg a hatóság, ha az ehhez szükséges költségeket a központi költségvetésből számára folyósították. Azonban minden földtulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a megfelelő anyagi források megléte esetén ún. „előfinanszírozás” keretében segítse az ügye előmenetelét. Ha a közös tulajdon megszüntetési kérelmet beadó személy vállalja, hogy megelőlegezi ennek az eljárásnak a költségét, akkor a hatóság ezen kérelmek alapján köteles az eljárását lefolytatni. Az előfinanszírozott eljárás rendje megegyezik a klasszikus eljárási renddel, azonban időben óriási előnyhöz jut vele az érintett személy és az általa megelőlegezett összeget is visszakapja. A befizetett összegről számlát állítanak ki, ezen számla alapján az eljárás lefolytatását követő évben a befizetett összeget visszatérítik a költségek viselője részére. A körzeti földhivatal által kiszámított költségeket a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni csekken vagy átutalással. A megyei földhivatal a befizetésekről nyilvántartást vezet, és a megelőlegezett költség beérkezését követő tizenöt napon belül igazolást küld a befizető részére. A megelőlegezett költségek visszatérítése a tárgyévet követő év január 1-től történik oly módon, hogy azt a jogosultak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál igényelhetik vissza a számla és a befizetésről kapott igazolás alapján. Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték, azok a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a szaktanacsadas@eurofarm.hu e-mail címen! Korábbi híreinket megtekinthetik honlapunkon a VIP hírszolgáltatás – SZHSZ menüpont alatt.

Karaj30

2014. október 15., csütörtök 11:16

Kérdeznék: tegyük fel hogy van egy terület ami osztatlan közös tulajdonban van, van benne nádas, rét és jó része szántó. Helyi gazdáké az összes terület, a KÉRDÉS: ha egy külsős emberke vesz benne földet, mert van még benne egy kis nádas ami szabadon van fölboríthatja e az eddigi földhasználatot az emberke azzal a céllal hogy neki a megvásárolt szabad aranykorona értékében szántó kell és nem pedig a nádas! Tehát kérheti a megfelelő szervtől akár a terület kimérését vagy vagy a földhasználat újraosztását?