Sps

Sza-bolcs

2024. június 25., szerda 12:03

Ezt láttátok ?????????????? SPS

grün-dy

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #13308 hozzászólásra ehun 1

Joske

2024. június 25., szerda 12:03

Az Európai Unióban 2014-től új, hétéves költségvetési időszak kezdődik, amelynek tervezése során a tagállamok és az uniós intézmények meghatározzák a rendelkezésre álló források elosztását, melynek egyik kiemelt és jelentős szelete az agrárium. A tervek szerint 2014-től 2020-ig évente mintegy 60 milliárd euró, vagyis közel 18 ezer milliárd forint körül alakul az agrárszektor támogatottsági szintje, ami Magyarország számára, két pilléren keresztül, hozzávetőlegesen mintegy évi 1300 millió eurót jelent. Komoly változások lesznek a területalapú támogatásban is. http://http://www.portfolio.hu/vallalatok/agrar/mennyi_jut_magyarorszagnak_a_60_milliard_eurobol_valtozik_a_kap.169579.html A tervek szerint a jövőben a kistermelők egyszerűsített rendszerben juthatnak a közvetlen támogatásokhoz. Ösztönözni kívánják a fiatal agrártermelőket. Hangsúlyos szerepet kap a "zöld" elem, melyhez a kifizetések mintegy 30% kötődik majd. Kiemelkedően fontos a "zöld" komponens a támogatások elosztásában, hiszen a közvetlen kifizetések 30%-a kötődik majd ehhez. Ennek feltételei, hogy gazdálkodó diverzifikáljon, vagyis legalább három különböző növényt termesszen, továbbá állandó legelőt tartson fenn (gazdálkodási szinten), valamint ökológia célterületet is, ami a mezőgazdasági terület min. 7%-a. Megszűnik a SPS és a SAPS. Mint az ismeretes, a jelenlegi egységes területalapú támogatási rendszerben a magyar gazdák 2013-ban 230 eurót vehetnek igénybe hektáronként. 2014-től a közvetlen kifizetéseken belül az alaptámogatás kb. 143 euró/ha-ra csökken. Ehhez hozzá lehet venni a "zöld" kiegészítő komponenst is, ami hozzávetőleg 81 euró/ha, így a támogatás mértéke 224 euró/ha-t jelenthet.

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

Hektáronkénti alaptámogatás járna az új KAP-ban - A "bázisév" 2014 lenne 2011-es alapon, de 70 százalékos átcsoportosítás jöhet Hektárra vetített alaptámogatást kapnának a mezőgazdasági termelők 2014-2020 között a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillérének közvetlen kifizetési rendszerében – derül ki az Európai Bizottság (EB) közelmúltban közzétett rendelettervezetéből. A gazdálkodók 2014. május 15-ig jelentkezhetnének be az új szisztémába, amely az eddigi összevont támogatási rendszert (SPS) és az egységes területalapú támogatásokat (SAPS) váltaná fel. Így az „új bázis” 2014 lenne, de továbbra is jogosulttá válna minden olyan termelő, aki 2011-ben SPS- vagy SAPS-támogatásokat kapott. Bár az EB megállapításai szerint a nemzetenkénti összforrások névértéke 2013-hez képest nem csökkenne, Magyarországnak – a „politikai alkuk nyomán”- mégis évi 15-20 millióval kevesebb, 1,294-1,298 milliárd euró jutna. A termelői alaptámogatási keretet jelentősen, akár 65-70 százalékkal zsugorítaná, hogy a bizottság átcsoportosításokat írna elő, illetve tenne lehetővé. Így a tagállamoknak – az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöldítés” érdekében – 30 százalékot kötelezően el kellene különíteniük az egyes pilléren belül annak kompenzálására, hogy háromhektáros terület felett legalább három növényt kellene termelni, az állandó gyepeket nem lehetne felszámolni és az alaptámogatásra jogosult földek minimum 7 százalékát ökológiai célra kellene hasznosítani. A tagországok – saját döntésüktől függően – a vidékfejlesztési (kettes) pillérre további legfeljebb 10 százalékot, míg az egyes pilléren belül a fiatal gazdákra maximum 2 százalékot, nemzeti tartalékra 3 százalékot, a hátrányos térségekre 5 százalékot, a termeléstől függő, önálló támogatásokra 5-10 százalékot, a kistermelőkre pedig 10 százalékot helyezhetnének át. A bizottsági rendelettervezetet Jogi esetek című rovatunkban teljes terjedelmében közöljük. A bizottság a KAP-ot továbbra is két, egymást kiegészítő pillér köré szervezné – áll a bizottsági rendelettervezetben. Az első tartalmazná a közvetlen kifizetéseket, amelyek az éves termelői alapvető jövedelemtámogatásokat biztosítanák. Emellett idei tartoznának a piaci intézkedésekések és a konkrét piaci zavarokra nyújtható támogatások is. A második pillér pedig a vidékfejlesztést foglalná magába, amelynél a tagállamok közös keretrendszer alapján, többéves programokat dolgozhatnának ki és „társfinanszírozhatnának”. A KAP első pillérében összesen 317,2 milliárd, a másodikban 101,2 milliárd eurós forrást lehetne felhasználni 2014-2020 között. E pénzeket további 17,1 milliárd euró egészítené ki, így a teljes keret 435,6 milliárd eurót tenne ki. A 17,1 milliárdos pluszforrásból 5,1 milliárdot kutatásra és innovációra, 2,5 milliárdot élelmiszer-biztonságra, 3,9 milliárdot a mezőgazdasági válságokra, illetve 2,8-2,8 milliárdot a leginkább rászorulók élelmiszer-támogatására és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban lehetne elkölteni. A javaslat a költségvetési források névértékét mindkét pillérnél a 2013-as szinten tartaná. A legtöbb közvetlen kifizetést – 5-7 milliárd eurós nagyságrendű éves összeggel – továbbra is Franciaország és Németország kapná, míg Magyarország évi 1,294-1,298 milliárd eurós összeget vehetne igénybe. E keret azonban – ellentétben a bizottsági megállapítással – évi 15-20 millió euróval mégis csökkenne, mert Magyarország 2013-ban 1,318 milliárd eurót használhat fel. Szakértők szerint az EB a „politikai alkukkal” magyarázza a negatív változtatást, amely egyébként a tagállamok többségénél is bekövetkezik. A közvetlen kifizetéseknél 2014-től egységes alaptámogatási rendszer lépne életbe, amely a jelenlegi összevont támogatási rendszert (SPS) és a Magyarországon is alkalmazott egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) váltaná fel. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az addig szerzett támogatási jogosítványok 2013. december 31-én lejárnának. A tagállamok 2013. augusztus 1-ig dönthetnének arról is, hogy az új egységes alaptámogatási rendszert nem általános országos, hanem regionális szinten alkalmazzák, de ez esetben – több szempontot figyelembe véve – régiókat kellene meghatározniuk. A gazdálkodók az alaptámogatási rendszerben akkor kaphatnának támogatási jogosultságot, ha ez iránt 2014. május 15-ig kérelmet nyújtanak be. Ez a gyakorlatban azzal járna, hogy magukat és az általuk használt földterületeket be kellene jelenteniük. Eszerint a támogatási bázis az új rendszerben a 2014-es év lenne, de támogatás járna minden olyan gazdálkodónak, aki az SPS-ben vagy a SAPS-ban 2011-ben forrásokhoz jutott, illetve kizárólag zöldséget, gyümölcsöt vagy szőlőt termesztett. Az új jogosultságok értékét úgy állapítanák meg, hogy a nemzeti támogatási maximumot elosztanák a kiosztott hektáralapú támogatási jogosultságok számával. Így olyan vagyonértékű jog keletkezne, amelyet hektárra vetítenének, és a gazdálkodók hektáralapon vehetnék igénybe a támogatásokat is. Bár az új jogosultságok és összegek megállapításakor a gazdaságok támogatottsági különbségeit még figyelembe lehetne venni, az alaptámogatást tagállami, illetve régiós szinten legkésőbb 2019. január 1-ig azonos szintre kellene hozni. Így ez a gazdaságok eltérő történelmi bázisaiból (termelési szerkezetéből) fakadó különbségek tagállamon, illetve régión belüli felszámolásának határideje lenne. Továbbra is az alaptámogatás kritériumaként szerepelne, hogy a termelők az úgynevezett kereszt-megfeleltetés (cross compliance) rendelkezéseit betartsák. A feltételeket azonban egyszerűsítenék, így a gazdálkodási követelmények száma öttel (13-ra), míg a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMK) előírásainak száma héttel (8-ra) csökkenne. Ugyanakkor a víz-keretirányelv és a növényvédő szerek fenntartható használatának irányelve megjelenne a kereszt-megfeleltetés rendelkezései között. Emellett szigorodnának a követelmények olyan értelemben is, hogy a termelőknek az alaptámogatásokért cserébe be kellene tartaniuk az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöld KAP-komponens” előírásait is. Ez azt jelentené, hogy háromhektáros terület felett legalább három növényt kellene termeszteniük, az állandó gyepterületeket nem lehetne felszámolniuk és az alaptámogatásra jogosult földek minimum 7 százalékát ökológiai célokra kellene hasznosítaniuk. A tagországok alapesetben nem folyósíthatnának közvetlen kifizetéseket, ha az igénylőnkénti éves összeg nem éri el a 100 eurót, vagy a megművelt terület az egy hektárt, de itt kiigazításokat is alkalmazhatnának. A javaslat több sávban csökkentené, illetve maximálná a termelőnkénti támogatásokat: 150-200 ezer euró közötti éves sávban 20 százalékkal, 200-250 ezer eurósnál 40 százalékkal, 250-300 ezer eurósnál 70 százalékkal, 300 ezer euró felett pedig száz százalékkal faragná le a pénzeket. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a legnagyobb gazdálkodónkénti éves összeg legfeljebb 300 ezer euró lehetne, de foglalkoztatási szempontok miatt levonhatóvá tennék az alkalmazottak után fizetett béreket, illetve adó- és járulékterheket. A bizottsági javaslat ugyanakkor számos lehetőséget teremt arra, hogy a tagállamok a nemzeti támogatási keretet az alaptámogatások helyett más célokra fordítsák. Így például évente 10 százalékot csoportosíthatnának át az első pillértől az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMFA ) finanszírozott, második pilléres vidékfejlesztési tevékenységek kiegészítésére, és ezzel megerősíthetnék vidékfejlesztési politikájukat. Ugyanakkor a javaslat a fordított lehetőséget is megteremtené: a vidékfejlesztési pillérből – legfeljebb 5 százalékos mértékben - azok a tagállamok helyezhetnének át forrásokat az első pillérbe, amelyeknél a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Az EB a közvetlen kifizetéseken belül is több átcsoportosítást irányoz elő, amelyek a termelői alaptámogatásokat tovább zsugorítanák. Az elképzelések szerint például minden tagállamnak kötelező nemzeti tartalékot kellene létrehoznia. Ez úgy jönne létre, hogy a tagországi felső támogatási határérték legfeljebb 3 százalékkal csökkenne. A tagállamoknak a nemzeti tartalékból először a kezdő fiatal mezőgazdasági termelők számára kellene támogatási jogosultságokat biztosítaniuk, de a „pénzmagot” több más célra is felhasználhatnák. A bizottság emellett kötelező jelleggel előírná, hogy a tagországok az éves nemzeti felső határ 30 százalékát a már említett „zöldítési programra” - az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra – fordítsák. Ide tartozna tehát a növénytermelés diverzifikálása, vagy a gyepterületek és az ökológiai területek támogatása. A tagországok – saját döntéseikkel - további maximum 5 százalékot különíthetnének el az elmaradott térségekre, 2 százalékot a fiatal gazdálkodókra, 5-10 százalékot pedig az úgynevezett termeléstől függő, önkéntes támogatásokra. Ez utóbbiak között a bizottsági javaslat a tejtermelést, a kecske-, juh- és a hízómarhatartást, illetve a durumbúza-, a rizs-, a fehérjenövény-, a zöldség- és a gyümölcstermelést említi. Az EB meghatározná az „aktív termelő” fogalmát is, amelynek részeként általánosságban előírná, hogy a tagállamok nem folyósíthatnának közvetlen kifizetéseket azoknak, akiknél az évenkénti kiutalások nem érik el az éves teljes árbevétel 5 százalékát, illetve mezőgazdasági területeiken nem végezték el a megkövetelt minimumtevékenységeket. Az árbevételi korlát nem vonatkozna azokra, akik 5 ezer eurónál kevesebb évi közvetlen kifizetést kapnak. Külön támogatási rendszer vonatkozna a kistermelőkre, akiknek e szisztémába 2014. október 15-ig kellene bejelentkezniük. A tagországok az ő támogatásukat többféleképpen határozhatnák meg, de az éves gazdánkénti összeg 500-1000 euró között mozoghatna, amely összességében az első pilléres támogatások legfeljebb10 százalékát tehetné ki. Így végeredményben – figyelembe véve a fenti kötelező vagy megengedett átcsoportosításokat – a hektáronkénti alaptámogatások a maximumhoz képest 65-70 százalékkal is csökkenhetnének. Az EB megállapításai szerint a reformjavaslatok a fenntartható élelmiszer-termelést és természetierőforrás-gazdálkodást, illetve az éghajlatváltozás elleni fellépést és a kiegyensúlyozott területi fejlődést célozzák. A KAP továbbra is stratégiai terület marad, miközben a mezőgazdaságban jobban érvényesülne a piacorientáltság és a környezetvédelem, a vidékfejlesztésnek pedig hangsúlyosabb szerep jutna. Ugyanakkor – szögezi le a bizottság – a termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz lesz, mivel több kockázattal, illetve a termelékenység csökkenésével és a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük. Adminisztratív terheik viszont csökkennének, miközben a szabályozást meghatározó támogatási rendszer ésszerűsödne – derül ki az EB elképzeléseiből. Módosítás dátuma: 2011. november 27. vasárnap, 13:02

szanberg

2014. október 15., csütörtök 11:42

Mi is letoltuk a búzáinkat néhány napja. Átlag 40-45mázsa per hektár. Minőséget még nemtudom nem mérettük be,most még pihen a magtáramban. Belekezdtünk a repcébe is, 70hektár körül van,felét tegnap letoltuk, ma reggel egy-egy tartály és jött az eső,pedig a legszebbet arattuk volna. A többi 20mázsás átlagot hozott. Ez itt felénk igenjó,nekünk 15-től jobb még nem is nagyon volt,egykét maszeknak megesett 20-25 5évben egyszer. Szóval még egy nap repce, még egy nap árpa,még egy félnap rozs. csak most esett 15mm esőcske. A kukoricáinkon 3cső van alapból, de sok növényen 4 cső is. Jól jártunk mert meglett injektálva ammóniával az egyik fele,a többi szórva, és rögtön utánna jöttek a fínom eső így igen szépek! Elég nagy tőszámmal lettek vetve, de szerintem ha a mai nem esik akkoris a múltkori egyhét alatti 100miliméter esőből kinevelte volna szépen magát. Most még 15 jött rá,ez egy kis gratis,éppen szépen csövezik a téma, hagy dagadjon a szem :-) Node aratásra visszatérve, azt egyhangúan kijelentem,hogy a Powerflow-s asztallal szerelt Ferguson kombájnok repcében bajnokok! Egyébként is nagy teljesítményűek kivállóan dolgoznak,de repcében hát... most arattam először vele repcét,meg is lepődtem. Egyszerűen annál jobb minél sűrűbb és nagyobb a repceállomány,és minél jobban tolom neki. Motollát nem is használom a Powerflow teszi a dolgát és "eteti" a ferdefelhordót egyenletesen. Végig mintha egy hatalmas dunyhát rámolna befelé a gép közben semmi dob zúgolódás,pedig margaréta is akad még túl sok is. Ja és ha nem tolom neki akkor szór a gép egy kicsit, ha megvan adva neki a terhelés akkor áll be az üzemi állapot. Ez is igazolja,hogy nagy kombájn kis asztal= kombájnal vetni is lehet sztori. Nekem 620-as asztalam van, a repce igaz magmennyiségre 20mázsa,mondjuk fent sok ki is pattogott belőle, de szártömegre hatalmas és még deszíkálva sem volt, a szárak zöldek, a Newholland zúgolódik is vele, pedig új az összes dobszíjj rajta meg minden ilyesmi. Mondom a Ferguson kombájn 12éves létére az új nagygépekkel meccsel sőt!simán lelehet körözni más gépeket. Van itt nem messze JD axiáldobos SPS vagy mi a fene,400xlóerőkkel, és azt megértem,hogy a 10méteres asztallal csak nyög a repcében, de a 670-es asztallal szerelt ugyanilyen gépei is csak zakatolnak a gazdának,tépte is a haját. Éppen a minap beszéltem az egyik emberével Ő mondta,hogy nem bírnak haladni nincsen hektár hiába 5ilyen nagy új kombájnja van. Én kb 7-el megyek a 620-as asztallal a repcében,zöld a szára mert nemlett fújva,sok a margaréta is. Gyorsabban is viszi,de akkor már nem bírok figyelni. Búzában meg csak 6körül megyek,ott lentebb van az asztal,még jobban kell nézegetni a magasságot,nem szeretek kapkodni. Egyébként egyszer elszakadt a kaszarángató gömbfejem, kiment egy szíjfeszítőben egy csapágy, plussz volt egy fain defektem,balelső. A Newhollandon a könyöktengelyeknél mentek ki a talpasok mindkettő oldalon, a hidromotor ellendarabjában,ami egyben a meghajtószíjj feszítője is, ebben is a csapágy. A ferga 97-es a TC96-os. Ja meg a Fergán néha kissé ingadozik a töltés, alapból 14,2-3 voltot mutat a monitor, néha ugrál 13-14között kicsit. Éreked,hogy reggel mikor lemosom a motortérből a port, utánna néhány órát nem csinálja aztán újra. Ma is elkezdte, aztán jött az eső és megint alapra állt 14,3-ra. Vízben érzi jól magát:-) Nem nagyon izgat, letoljuk a maradékot, aztán napraforgóig lesz idő kicserélem a keféket benne vagy éppen amit kikell.