Szürkemarha

.Norbert

2024. június 25., szerda 12:03

Akit esetleg érdekelne eladó szürkemarha borjak ITT

BNC

2014. október 15., csütörtök 10:58

Mit szóltok egy ilyen programhoz? Dél-től érkezés Du. 4 körül haltepertőzés / Akasztó újra töltve Este 7 kor vacsora: fácán leves + vadpörkölt + desszert (pl rétes) Bugac története: Bugac a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. kiskunsági homokhátságon helyezkedik el. Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét. A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév. Egy 1451. december 16-án Halason kelt okmány már Bugac helyét és fekvését is pontosan megjelölte. Bugac története egészen a közelmúltig szorosan összefügg Kecskemét városával, melynek hosszú-hosszú századokig bérleti, majd tulajdonosi birtoka volt. 1642-ig tudjuk visszakövetni a történetet, amikor is Eszterházy Pál a jászok és kunok főkapitánya 6 kun pusztát adományozott Kecskemétnek. Ezzel nagy fejlődés indult meg Bugac területén, egyrészt a pásztorkodás, másrészt a földek megművelése, a gazdálkodás terén. 1910-ben Szabó Sándor és 87 gazdálkodó levélben kereste meg Kecskemét város nagy tudású, haladó szellemű polgármesterét Kada Eleket, hogy a város közgyűlése faluhelyet jelöljön ki, és biztosítson építési telkeket. Még ez évben kijelölték Monostorfalva település helyét. A kijelölés 136, egyenként 800 szögöles építési telekről szólt, megfelelő szélességű utcákkal és középületek helyének kijelölésével a Farkasordító erdő közelében. Kecskemét város fejlődésével Kisbugac és Nagybugac puszták hasznosítása is mindinkább fontossá vált. A pusztán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás mellett a tenyésztés, s nagy jelentősége volt a Szent György naptól Szent Mihályig terjedő legeltetési időben a bértartásnak is. A XIX. század végén már évente 8-10000 darab szarvasmarha, 5-6000 db ló és csikó legelészett a bugaci és monostori pusztákon. A Kecskeméti Lapok 1926. március 25-i számából tudjuk, hogy a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által kezdeményezett iskolaépítés Bugacra is eljutott. Még ez évben megtörtént a pusztai iskolák helyének kijelölése, Alsómonostoron, Kisbugacon, Monostorfalván, Felsőmonostoron. Az egész település életében jelentős esemény volt a Kecskemétet Kiskunmajsával össze-kötő gazdasági kisvasút 1928. évi átadása. Az 1932-es év hozott nagy változást a bugaci idegen-forgalomban, 4 kecskeméti újságíró tervezetet készített a kecskeméti idegenforgalom lehetőségeiről. A tervezet egyik fontos célkitűzése volt a ”bugaci puszta népéleti, és jószágtenyésztési érdekességeinek bemutatása”. Vagyis a bugaci puszta és pásztorélet bemutatása a hazai és külföldi turistáknak. 1933. május 21. fordulópontot jelentett Bugac idegenforgalmának életében. Az országos idegenforgalmi szervek, és az országos sajtó részére e napon rendezte meg az idegenforgalmi iroda a bugaci bemutatót. Ettől a naptól a bugaci idegenforgalom világsikert aratott. Látogatók, főleg külföldiek ezrei jönnek, közeli és távoli országokból a bugaci pásztorélet megtekintésére. 1937-ig közel 20.000 látogatója volt a bugaci pusztának. 1950. január 1-je Bugac eddigi történetének talán legjelentősebb változását hozta. A több évszázados kecskeméti függőség után Bugac önálló tanácsú településsé vált. Ekkor Bugac lakóinak száma 5.550 fő, területe pedig 17.500 ha volt. Bugac életében korszakos és pozitív változást jelentett a Kispista út meghosszabbításával a bugaci bekötőút, kövesút elkészülte 1951-ben, s hasonló jelentőséggel bírt a villany 1956-os községi avatása, valamint a művelődési ház 1958. évi megnyitása is. 1963-ban megépült a községi óvoda, majd bővítették a központi iskolát, alkalmassá téve a külterületi iskolák tanulóinak fogadására. Ezen időszakban épült ki a község belterületének ivóvíz hálózata, az ÁFÉSZ fejlesztette üzlethálózatát, járdák épültek a belterületen, jelentősen változott a község arculata. Belterületté szerveződött a jelenlegi Pusztaháza és Alsómonostoron a Kistemplom környezete. Fejlődött a község ipara is, a Hunostyl üzemet nyitott Bugacon, az Erdészet pedig fejlesztette fafeldolgozó részlegét és az Aranykalász szövetkezet melléküzemágait. 1970-ben nagyközségi rangot kapott Bugac, lakónépességének száma ekkor 4980 fő volt. A lakosság nagy része, 3767 fő külterületen lakott. Sajnos Bugac lakosságának fogyása ez idő tájban kezdődött, 1960-hoz viszonyítva 1970-re 622 fővel csökkent. Ez a tendencia napjainkban sem állt meg, ma Bugac lakóinak száma 3097, Bugacpusztaházáé pedig 371 fő. Jelentős változás volt a község életében az 1989-es esztendő, amikor Bugacpusztaháza önálló településsé vált. Ettől az időponttól a két település társult önkormányzatként egy költségvetésből gazdálkodva működik együtt. Bugac ma a maga 174 km2-ével Bács-Kiskun Megye 6. legnagyobb kiterjedésű települése. Területe 3,2-szer akkora, mint pld. Kalocsa városé, illetve mindössze 3 km2-el kisebb, mint Baja területe. Bugac (Pusztaházával együtt) külterületi lakóinak száma 1100 fő, míg például Kalocsáé 87, Kiskőrösé 1132, Bajáé 1463. A bugaci puszta községünk legújabb történelmében is világhírűvé vált, köszönhető ez a terület egy részének védetté, Nemzeti Parkká nyilvánításának, s olyan kiváló személyiségeknek, mint Abonyi Imre, Juhász László, Kecskeméti László, akik mindannyian fogathajtó világbajnokok. A Bugac– bugacpusztai idegenforgalom ma is jelentős szerepet tölt be a község életében. A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is. A turisták a Nemzeti Parki séta, a lovasbemutatók után a Karikás Csárdában, a Bugaci Csárdában, a Délibáb Csárdában és a Táltos Lovaspanzióban jó hangulatú mulatós zene mellett ismerkedhetnek a magyaros ételekkel, ízekkel és a tüzes alföldi borokkal. További információ: www.bugac.hu Moderálta: BNC (4849) 2011-01-16 22:26:06 Moderálta: BNC (4849) 2011-01-16 22:26:50 Moderálta: (3932) 2013-10-30 15:46:18

kriszta

2014. október 15., csütörtök 10:55

Válasz #52 hozzászólásra Mitszólsz ahozz amikor ki teszik szürkemarha hus, színtiszta, na meg a mangalica hus az valójában az?

lala1

2014. október 15., csütörtök 10:55

Válasz #9105 hozzászólásra Ha erre jársz légyszi tedd meg! Eszünk a Birka csárdában egy szürkemarha-gulyást,és trécselünk egy jót!

Sankó

2014. október 15., csütörtök 10:55

Jónapokat kivánok a mester uraknak. Lenne egy nagy témakört átivelő kérdésem. Aminap beszélgettem egy ismerősömmel aki a földhivatalban dolgozik, és elbanaszoltam neki,hogy ugye a parasztgyerek vagyok, szeretnék valamilyen mezőgazssasági ággal foglalkozni,(főként birka, szarvasmarha) ha az egyetemen végze és dolgoztam egy kicsit, meg tesóm, szüleim is lehet érdekeltek lennének a dologban. A felvetésem az volt,hogy legelőn próbálnék tehenet tartani és a növendékeit hizlalni. A körös közel van az ártérben nagyjából megoldható lenne a legeltetés. Erre Ő annyit felelt hogy nem biztos, mert nemzetvédelmi terület, de szerinte a szürkemarha ridegtartás után érdeklődjek, mert az valószinű, hogy még ott is megoldható lenne. Valakinek esetleg ilyen kérdésben neme lenne gyakorlata? Szürkemarhatartásról mit lehet tudni? Miféle papirok kellenek, tartás körülmények stb. Ő sajnos többet nem tudott mondani, mert szántóval foglalkozik. Remélem tudnak a mesterek segiteni. Üdv:Sankó