Vadkárbecslés
A vadkár az egyik legnagyobb konfliktusforrás a termelők és a vadgazdálkodók, vadászok között. A vadkár valódiságát és mértékét vadkárszakértők becslik meg a területen, és ők próbálnak megegyezni a felekkel. Ha a területen 5 százaléknál nagyobb a vadkár, a termelőnek kártérítés jár.
Változások éve: átalakítaná a kamara az erdei erőviszonyokat
A vármegyében az utóbbi években kifizetett vadkár éppen annyi, mint tíz évvel ezelőtt.
Fontos tudnivalók a vadkárral kapcsolatos változásokról
A NAK összefoglalójából kiderül, hogy mire kell figyelni.
Ez az állat sajnos sok bajt okoz Magyarországon
Már a településeket is veszélyezteti a tevékenységük.
Figyelem! Vadkárbejelentési határidők közelednek!
Az őszi gabonákban keletkezett vadkár bejelentéséből már csak pár nap van hátra.
Mezei nyúl és őz kártétel megdöbbentő hatásai napraforgóban! – VIDEÓ (x)
Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatának következő epizódja egy ritkán tárgyalt témakörrel foglalkozik, amely garantáltan meglepetést fog okozni a növénytermesztő gazdálkodók számára...
Piactér
Valódi ragadozó hangok + villanófény Mivel a madarak különösen jól reagálnak az ember által is hallható hangokra, a sas vijjogást a repülőterek környékén...
Fórum hozzászólások
Vadkártérítés »
http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/elelmiszerlanc-felugyeletert-es-agrar-szakigazgatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megnyilt-a-19-fehova egy kva szó nem esett a vadkárról. ez is jelzés értékű, ahogy szokták mondani. és ez milyen: "Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezetője kijelentette, mindent elkövet azért, hogy visszaszerezze a vadászat, és a vadászok becsületét. A problémákat sorra veszik és megoldják, így a tervek szerint a jövőben az új Büntetőtörvénykönyv alapján a vadászok és a rendőrök is szigorúan felléphetnek az orvvadászokkal szemben."?
Kalászosok műtrágyázása »
Válasz #1066 hozzászólásra Kívánságod parancs.:) Kérlek hívd fel az alul található szaktanácsadó számát, segíteni fog hogy hozzád közel hol kapsz. Minden kérdésre itt a válasz. Tessék. Legalul van egy link zölddel nyisd meg és olvashatod magyarul miről is van szó. Jó munkát. "Fórum hozzászólások Lombtrágya | Szabi. küldte be 2011-05-04 11:44:20-kor Kukorica- és gabonatermesztésben több termés, jobb minőség érhető el EPSO Top levéltrágyázással Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elő gabonaféléknél. A látható hiánytünetek többnyire a szárbaszökés idején figyelhetők meg, a kalászolás időszakában azonban eltűnhetnek. A hiány következményei: késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás. Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetők, 5%-ig terjedő többlet szemterméssel reagálnak a keserűsó-oldat permetre, esetenként 8 % terméstöbblet is elérhető. Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a gabona kezelése keserűsópermettel növeli a szárszilárdságot, nagyobb kalászokat eredményez, és a vadkár is kisebb. (A keserűsó a növények számára közvetlenül felvehető magnézium-szulfát, hatóanyagtartalma 16% MgO és 13% S. Kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül). A magnézium felvétele az egész tenyészidőszakban folyamatos A magnézium nemcsak a klorofillban nélkülözhetetlen, hanem ezen kívül több mint háromszáz enzim aktiválásával vesz részt az anyagcserében, különösen az energia-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében. Éppen ezért lehet a meghatározott fejlődési szakaszban alkalmazott kiegészítő, gyorsan ható magnéziumellátás eredményes. A káliumtól eltérően, melynek felvétele a virágzással gyakorlatilag befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél egészen az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges, a talaj magnéziumellátottsága fontos tényező. Amennyiben ez nem kielégítő, vagy kedvezőtlen körülmények, mint pl. a szárazság akadályozza a magnézium felvételét, a keserűsóoldat permetezés termésmeghatározó szerephez jut. A levéltrágyázást tehát a kedvezőtlen felvételi viszonyok hatásának kiküszöbölésére is alkalmazhatjuk. Betakarításkor az összesen felvett magnézium 50%-a a szemben található (1.táblázat). A gabonanövény a szemben felhalmozott magnéziumnak csak kis részét veszi fel virágzás után a talajból. Legnagyobb részét a szárból és a levelekből transzlokálja, adja át a szemtermésbe. Fontos: A gazdának alapvetően a talaj magnéziumellátottságát kell szem előtt tartania, módjában áll azonban a vegetációs időszakban célzott keserűsó-oldat levéltrágyázással a szem magnéziumfelvételét elősegíteni. A levéltrágyázás semmi esetre sem helyettesítheti a talajtrágyázást. A talajvizsgálatok alapján gyengén ellátott talajokon elengedhetetlen a talajtrágyázás ESTA Kieserittel (25% MgO és 20% S ). A magnézium levéltrágyázás módja és ideje Az oldat növényvédelmi permetezőgépekkel kijuttatható, mivel a keserűsó maradék nélkül oldódik, a fuvókák nem dugulnak el. Az anyagra jellemző, hogy a zsákokban összeáll, ez azonban nem befolyásolja az oldhatóságát. A permetező trágyázáshoz javasolt oldatkoncentráció 5%, vagyis 5 kg keserűsót oldunk száz liter vízben. Amennyiben kis oldatmennyiségeket (200 l/ha) használunk, továbbá akut látható magnéziumhiány esetén, a permetezést 5-10 napos időközönként többször ismételjük meg. A keserűsó-oldat kijuttatása sok esetben összekapcsolható a növényvédelmi permetezésekkel. A keserűsó folyékony műtrágya oldatokkal is keverhető (pl. karbamid-ammónium-nitrát oldat). Ez esetben azonban figyelembe kell venni a gyártók ajánlásait. A legkedvezőbb alkalmazási időpontokat és a hatás helyét a 2. táblázat tartalmazza: 1. Alkalmazás bokrosodás és szárbaszökés idején A magnéziumfelvétel és a növekedés között a szárbaszökés kezdetéig, -majd a szemnövekedés időszakában ismét- szoros a kapcsolat (1.ábra). A szárbaszökés idején a magnéziumfelvétel nem tud lépést tartani a növények gyors növekedésével. Ennek következménye: a felvétel csökken, a növények magnéziumtartalma erősen felhígul, hiánytünetek lépnek fel (1. kép). Ezek később eltűnhetnek, – ha a magnéziumhiányt nem a talaj gyenge magnéziumellátottsága idézte elő – de mindig minőségromlás és terméskiesés következik be. Keserűsó-oldattal nem csak azért kell permetezni, hogy a hiány időszakát áthidaljuk, hanem azért is, hogy az ne alakulhasson ki. 2. Alkalmazás virágzás és érés időszakában A második kritikus időszak a virágzás utáni idő. Ekkor vándorol a levelekben képződött keményítő a magvakba. Minél tovább marad a zászlóslevél zölden (marad meg a klorofilltartalma), annál jobb lesz a szemtelítődés. Ezért nagyon szoros az ezerszemtömeg korrelációja a szem Mg-tartalmával. Kis Mg-tartalom kis ezerszemtömeget eredményez (2.ábra). A gazda ez esetben a keserősóoldat permetezéssel célzottan segíti a termésképzést. Ez a művelet átlagosan 700-1.500 Ft/ha költséggel igen gazdaságos és hatékony beavatkozás. Az 5%-os keserűsó-oldat alkalmazása abban a stádiumban a legeredményesebb, amikor a kalászok, illetve a bugák már teljesen láthatók. Ekkor a magnézium nagyrészt a toklász és pelyvalevél, vagyis a szem környezete veszi fel. A keserűsó kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül. Összetétele: 16% MgO és 13% S. Az egyidejű kénpótlással a kén-hiánytünetek is megelőzhetők (2. kép). Egy a gabonákra és kukoricára kiválóan alkalmazható mikroelemekkel dúsított keserűsó is forgalomba kerül: EPSO Combitop néven a cinkkel és mangánnal kiegészített változata kapható. Összetétele: 13% MgO, 13% S, 1% Zn, 4% Mn. A cink: - fontos a növekedéshez, - hiányra utaló tünetek: satnyaság, aprólevelűség, rozetta-képződés, a búzán sárgás-fehéres foltok jelennek meg, ami a levél teljes hosszára is kiterjedhet. A mangán: - számos enzimet aktivál, ezáltal sokoldalú hatást gyakorol a növények anyagcseréjére, - növeli a növény betegség-ellenállóságát, - a klorofillképzésen keresztül a fotoszintézist, a nitrát-redukciót és az aminosavak képzését is befolyásolja, - hiányában az idősebb levelek világosabb színűek lesznek, ráeső fényben világos pettyesnek tűnnek, zöld foltokkal az erek mentén. - hiánya súlyos esetben a fiatal hajtások száradását is okozhatja. - hiánya főleg humuszban és tőzegben gazdag talajokon jelentkezik. Milyen adagokkal? EPSO Top-ot gabonára 2 alkalommal, összesen 25 kg/ha dózisban: 1./ bokrosodás, szárbaszökés kezdetén, 10-12,5 kg/ha (szemképződmények kialakulására hat), 2./ virágzás után az érésig, 10-12,5 kg/ha (a szem növekedéséhez szükséges megfelelő magnézium-ellátás szükséges). EPSO Combitop-ot búzára és kukoricára, összesen 25 kg/ha dózisban: a vegetáció kezdetétől (ha már látszanak a hiánytünetek, akkor azonnali kezelés szükséges)--> 2 x 12,5 kg/ha, 15 napos szünettel. Búza esetén: 1./ bokrosodás, szárbaszökés kezdetén, 10-15 kg/ha (szemképződmények kialakulására hat) 2./ virágzás után az érésig, 10-15 kg/ha (a szem növekedéséhez szükséges megfelelő magnézium-ellátás szükséges) Így összesen 25 kg/ha magnézium-szulfát kijuttatásával 3,25 kg MgO-t, 3,25 kg S-t juttatunk ki. Kukorica esetén: 2-3 x 15 kg/ha: 1.4 leveles állapotban, 2.8 leveles állapotban, 3.10 leveles állapotban. További felvilágosítást ill. katalógust kérhet a 30/2320154-es telefonon vagy a zsom.eszter@t-online.hu címen. Dr. Zsom Eszter, szaktanácsadó K+S KALI GmbH 30/232 01 54 " http://www.kali-gmbh.com/export/sites/kali-gmbh.com/en/pdf-broschures/hu-product_programme.pdf Moderálta: (575) 2012-03-28 19:35:32
Vadkártérítés »
"A megyei vadgazdálkodási tanács szakmai adatai szerint a 2011/2012-es évben gímszarvasból 3480-at, dámból 2270-et, őzből 3205-öt, vaddisznóból pedig 6877-et lőttek ki - írja a Teol.hu. A megyében 379 805 hektáron vadászhatnak az arra jogosultak, a 64 vadásztársaság tagjai, azaz összesen 1169 vadász. Az eredeti tervük ezzel kissé módosult, hiszen dám szarvasból 14 százalékkal többet, míg őzből ugyanennyivel kevesebbet lőttek ki, vaddisznóból pedig a tervhez képest 29 százalékkal maradtak le. A közel négyszázezer hektáros terület 10 földtulajdonosi közösséghez tartozik. A vadászok bérleti díjat fizetnek a használatért, aminek összege átlagban 110 forintra jön ki hektáronként. Fábián Valentin megyei földművelésügyi igazgató elmondta, a megyében a területi vadgazdálkodási tanács 12 tagból áll, ebből ketten a vadászati hatóság, egy az erdészeti, egy a természetvédelmi hatóság tagja, négy az érdekképviseleti kamara tagja és szintén négyen vadgazdálkodási szakértők." kettő hozzászólás: - jellemző, hogy ebbe a nemtom mit csinálós, de azért mégiscsak létező vadgazdálkodási tanácsba null azaz nulla a gazdálkodó/vadetető létszáma - idén is lesz vadkárotok tolnában, de ezt a cikket tegyétek el, legyen mire hivatkozni a bíróságon! http://index.hu/belfold/2012/04/07/hetezer_vaddisznot_lottek_ki_tolnaban/
Vadkártérítés »
Újítás a vadkár becslésében: műszerrel és térinformatikával http://www.agroinform.com/aktualis/index.php?act=showItem&id=19938&preview=ffaf4628a7132cd5610962095b7f33c6
_fill_540x300_0.jpg)
Vadkártérítés »
Válasz #227 hozzászólásra A vadkár kérdését szabályozó előírásokat megtalálod a 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 75.§.-tól (V. fejezet) és a 79/2004. (V.4) FVM rendeletben (ez a törvény végrehajtási rendelete). A 20% baromság, ilyen előírás nincs! Kármegosztásra akkor van lehetőség, ha az indokolt és ez szakértői kompetencia. Itt ezen az oldalon van pár hasznos info, ha érdekel.