Vadkerítés
A vadkárelhárítás egyik hatékony, ugyanakkor költséges módja a vadkerítések létesítése a szántóterületek, erdőültetvények, gyümölcsösök köre. Vadkerítéssel választják el a szabad területektől a vadaskerteket is.
Érdekességek a 22. FeHoVa kiállításon (+Képek!)
Vadász-horgász járművek, libázó lepel, szavasbőgő- és vadászkürt versenyek, magyar fejlesztésű korongdobó gép.
Mérsékelje vadkártételét természetes hatóanyagú vadriasztó szerrel! (x)
Az erdészeti és csemetekertekben, ültetvényekben, faiskolákban és szántóföldi kultúrákban hatalmas károkat okoz az őz, szarvas és muflon állományok rágása. Ön is megoldást keres?
Gombabetegségtől mentes, piacos alma (x)
A fogyasztó igényeinek megfelelő, hibátlan, piacos alma nem termeszthető, az almafavarasodás és a lisztharmat elleni kifogástalan védelem nélkül.
Őszi vetésű növények védelme a kipállás, a felfagyás ellen
Az őszi vetésű szántóföldi kultúrák közül a téli-, télvégi időjárás viszontagságainak, az esetleges vadkároknak leginkább kitett növényeink: őszi káposztarepce, áttelelő magrépa, bíborhere, őszi kalászosok, nyár végi telepítésű lucerna, valamint az őszi takarmánykeverékek. Tekintsük át az ezen időszak alatt előforduló károkat, annak okait és azt, hogy miképpen kerülhetők el.
Piactér
Valódi ragadozó hangok + villanófény Mivel a madarak különösen jól reagálnak az ember által is hallható hangokra, a sas vijjogást a repülőterek környékén...
Fórum hozzászólások
Vadkártérítés »
http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/elelmiszerlanc-felugyeletert-es-agrar-szakigazgatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megnyilt-a-19-fehova egy kva szó nem esett a vadkárról. ez is jelzés értékű, ahogy szokták mondani. és ez milyen: "Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezetője kijelentette, mindent elkövet azért, hogy visszaszerezze a vadászat, és a vadászok becsületét. A problémákat sorra veszik és megoldják, így a tervek szerint a jövőben az új Büntetőtörvénykönyv alapján a vadászok és a rendőrök is szigorúan felléphetnek az orvvadászokkal szemben."?
Kalászosok műtrágyázása »
Válasz #1066 hozzászólásra Kívánságod parancs.:) Kérlek hívd fel az alul található szaktanácsadó számát, segíteni fog hogy hozzád közel hol kapsz. Minden kérdésre itt a válasz. Tessék. Legalul van egy link zölddel nyisd meg és olvashatod magyarul miről is van szó. Jó munkát. "Fórum hozzászólások Lombtrágya | Szabi. küldte be 2011-05-04 11:44:20-kor Kukorica- és gabonatermesztésben több termés, jobb minőség érhető el EPSO Top levéltrágyázással Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elő gabonaféléknél. A látható hiánytünetek többnyire a szárbaszökés idején figyelhetők meg, a kalászolás időszakában azonban eltűnhetnek. A hiány következményei: késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás. Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetők, 5%-ig terjedő többlet szemterméssel reagálnak a keserűsó-oldat permetre, esetenként 8 % terméstöbblet is elérhető. Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a gabona kezelése keserűsópermettel növeli a szárszilárdságot, nagyobb kalászokat eredményez, és a vadkár is kisebb. (A keserűsó a növények számára közvetlenül felvehető magnézium-szulfát, hatóanyagtartalma 16% MgO és 13% S. Kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül). A magnézium felvétele az egész tenyészidőszakban folyamatos A magnézium nemcsak a klorofillban nélkülözhetetlen, hanem ezen kívül több mint háromszáz enzim aktiválásával vesz részt az anyagcserében, különösen az energia-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében. Éppen ezért lehet a meghatározott fejlődési szakaszban alkalmazott kiegészítő, gyorsan ható magnéziumellátás eredményes. A káliumtól eltérően, melynek felvétele a virágzással gyakorlatilag befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél egészen az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges, a talaj magnéziumellátottsága fontos tényező. Amennyiben ez nem kielégítő, vagy kedvezőtlen körülmények, mint pl. a szárazság akadályozza a magnézium felvételét, a keserűsóoldat permetezés termésmeghatározó szerephez jut. A levéltrágyázást tehát a kedvezőtlen felvételi viszonyok hatásának kiküszöbölésére is alkalmazhatjuk. Betakarításkor az összesen felvett magnézium 50%-a a szemben található (1.táblázat). A gabonanövény a szemben felhalmozott magnéziumnak csak kis részét veszi fel virágzás után a talajból. Legnagyobb részét a szárból és a levelekből transzlokálja, adja át a szemtermésbe. Fontos: A gazdának alapvetően a talaj magnéziumellátottságát kell szem előtt tartania, módjában áll azonban a vegetációs időszakban célzott keserűsó-oldat levéltrágyázással a szem magnéziumfelvételét elősegíteni. A levéltrágyázás semmi esetre sem helyettesítheti a talajtrágyázást. A talajvizsgálatok alapján gyengén ellátott talajokon elengedhetetlen a talajtrágyázás ESTA Kieserittel (25% MgO és 20% S ). A magnézium levéltrágyázás módja és ideje Az oldat növényvédelmi permetezőgépekkel kijuttatható, mivel a keserűsó maradék nélkül oldódik, a fuvókák nem dugulnak el. Az anyagra jellemző, hogy a zsákokban összeáll, ez azonban nem befolyásolja az oldhatóságát. A permetező trágyázáshoz javasolt oldatkoncentráció 5%, vagyis 5 kg keserűsót oldunk száz liter vízben. Amennyiben kis oldatmennyiségeket (200 l/ha) használunk, továbbá akut látható magnéziumhiány esetén, a permetezést 5-10 napos időközönként többször ismételjük meg. A keserűsó-oldat kijuttatása sok esetben összekapcsolható a növényvédelmi permetezésekkel. A keserűsó folyékony műtrágya oldatokkal is keverhető (pl. karbamid-ammónium-nitrát oldat). Ez esetben azonban figyelembe kell venni a gyártók ajánlásait. A legkedvezőbb alkalmazási időpontokat és a hatás helyét a 2. táblázat tartalmazza: 1. Alkalmazás bokrosodás és szárbaszökés idején A magnéziumfelvétel és a növekedés között a szárbaszökés kezdetéig, -majd a szemnövekedés időszakában ismét- szoros a kapcsolat (1.ábra). A szárbaszökés idején a magnéziumfelvétel nem tud lépést tartani a növények gyors növekedésével. Ennek következménye: a felvétel csökken, a növények magnéziumtartalma erősen felhígul, hiánytünetek lépnek fel (1. kép). Ezek később eltűnhetnek, – ha a magnéziumhiányt nem a talaj gyenge magnéziumellátottsága idézte elő – de mindig minőségromlás és terméskiesés következik be. Keserűsó-oldattal nem csak azért kell permetezni, hogy a hiány időszakát áthidaljuk, hanem azért is, hogy az ne alakulhasson ki. 2. Alkalmazás virágzás és érés időszakában A második kritikus időszak a virágzás utáni idő. Ekkor vándorol a levelekben képződött keményítő a magvakba. Minél tovább marad a zászlóslevél zölden (marad meg a klorofilltartalma), annál jobb lesz a szemtelítődés. Ezért nagyon szoros az ezerszemtömeg korrelációja a szem Mg-tartalmával. Kis Mg-tartalom kis ezerszemtömeget eredményez (2.ábra). A gazda ez esetben a keserősóoldat permetezéssel célzottan segíti a termésképzést. Ez a művelet átlagosan 700-1.500 Ft/ha költséggel igen gazdaságos és hatékony beavatkozás. Az 5%-os keserűsó-oldat alkalmazása abban a stádiumban a legeredményesebb, amikor a kalászok, illetve a bugák már teljesen láthatók. Ekkor a magnézium nagyrészt a toklász és pelyvalevél, vagyis a szem környezete veszi fel. A keserűsó kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül. Összetétele: 16% MgO és 13% S. Az egyidejű kénpótlással a kén-hiánytünetek is megelőzhetők (2. kép). Egy a gabonákra és kukoricára kiválóan alkalmazható mikroelemekkel dúsított keserűsó is forgalomba kerül: EPSO Combitop néven a cinkkel és mangánnal kiegészített változata kapható. Összetétele: 13% MgO, 13% S, 1% Zn, 4% Mn. A cink: - fontos a növekedéshez, - hiányra utaló tünetek: satnyaság, aprólevelűség, rozetta-képződés, a búzán sárgás-fehéres foltok jelennek meg, ami a levél teljes hosszára is kiterjedhet. A mangán: - számos enzimet aktivál, ezáltal sokoldalú hatást gyakorol a növények anyagcseréjére, - növeli a növény betegség-ellenállóságát, - a klorofillképzésen keresztül a fotoszintézist, a nitrát-redukciót és az aminosavak képzését is befolyásolja, - hiányában az idősebb levelek világosabb színűek lesznek, ráeső fényben világos pettyesnek tűnnek, zöld foltokkal az erek mentén. - hiánya súlyos esetben a fiatal hajtások száradását is okozhatja. - hiánya főleg humuszban és tőzegben gazdag talajokon jelentkezik. Milyen adagokkal? EPSO Top-ot gabonára 2 alkalommal, összesen 25 kg/ha dózisban: 1./ bokrosodás, szárbaszökés kezdetén, 10-12,5 kg/ha (szemképződmények kialakulására hat), 2./ virágzás után az érésig, 10-12,5 kg/ha (a szem növekedéséhez szükséges megfelelő magnézium-ellátás szükséges). EPSO Combitop-ot búzára és kukoricára, összesen 25 kg/ha dózisban: a vegetáció kezdetétől (ha már látszanak a hiánytünetek, akkor azonnali kezelés szükséges)--> 2 x 12,5 kg/ha, 15 napos szünettel. Búza esetén: 1./ bokrosodás, szárbaszökés kezdetén, 10-15 kg/ha (szemképződmények kialakulására hat) 2./ virágzás után az érésig, 10-15 kg/ha (a szem növekedéséhez szükséges megfelelő magnézium-ellátás szükséges) Így összesen 25 kg/ha magnézium-szulfát kijuttatásával 3,25 kg MgO-t, 3,25 kg S-t juttatunk ki. Kukorica esetén: 2-3 x 15 kg/ha: 1.4 leveles állapotban, 2.8 leveles állapotban, 3.10 leveles állapotban. További felvilágosítást ill. katalógust kérhet a 30/2320154-es telefonon vagy a zsom.eszter@t-online.hu címen. Dr. Zsom Eszter, szaktanácsadó K+S KALI GmbH 30/232 01 54 " http://www.kali-gmbh.com/export/sites/kali-gmbh.com/en/pdf-broschures/hu-product_programme.pdf Moderálta: (575) 2012-03-28 19:35:32
Vadkártérítés »
"A megyei vadgazdálkodási tanács szakmai adatai szerint a 2011/2012-es évben gímszarvasból 3480-at, dámból 2270-et, őzből 3205-öt, vaddisznóból pedig 6877-et lőttek ki - írja a Teol.hu. A megyében 379 805 hektáron vadászhatnak az arra jogosultak, a 64 vadásztársaság tagjai, azaz összesen 1169 vadász. Az eredeti tervük ezzel kissé módosult, hiszen dám szarvasból 14 százalékkal többet, míg őzből ugyanennyivel kevesebbet lőttek ki, vaddisznóból pedig a tervhez képest 29 százalékkal maradtak le. A közel négyszázezer hektáros terület 10 földtulajdonosi közösséghez tartozik. A vadászok bérleti díjat fizetnek a használatért, aminek összege átlagban 110 forintra jön ki hektáronként. Fábián Valentin megyei földművelésügyi igazgató elmondta, a megyében a területi vadgazdálkodási tanács 12 tagból áll, ebből ketten a vadászati hatóság, egy az erdészeti, egy a természetvédelmi hatóság tagja, négy az érdekképviseleti kamara tagja és szintén négyen vadgazdálkodási szakértők." kettő hozzászólás: - jellemző, hogy ebbe a nemtom mit csinálós, de azért mégiscsak létező vadgazdálkodási tanácsba null azaz nulla a gazdálkodó/vadetető létszáma - idén is lesz vadkárotok tolnában, de ezt a cikket tegyétek el, legyen mire hivatkozni a bíróságon! http://index.hu/belfold/2012/04/07/hetezer_vaddisznot_lottek_ki_tolnaban/
Vadkártérítés »
Újítás a vadkár becslésében: műszerrel és térinformatikával http://www.agroinform.com/aktualis/index.php?act=showItem&id=19938&preview=ffaf4628a7132cd5610962095b7f33c6
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
Vadkártérítés »
Válasz #227 hozzászólásra A vadkár kérdését szabályozó előírásokat megtalálod a 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 75.§.-tól (V. fejezet) és a 79/2004. (V.4) FVM rendeletben (ez a törvény végrehajtási rendelete). A 20% baromság, ilyen előírás nincs! Kármegosztásra akkor van lehetőség, ha az indokolt és ez szakértői kompetencia. Itt ezen az oldalon van pár hasznos info, ha érdekel.