Versenyképesség

Radocz

2024. június 25., szerda 12:03

http://www.sonline.hu/somogy/gazdasag/agrartamogatasi-reform-a-nagyoknal-kot-ki-a-20-milliard-is-565275 Íme " A versenyképesség tehát nincs összefüggésben a birtokmérettel." Ezzel erősen vitatkoznék, de ...... Annyira, hogy azt tanították, hogy ........ Most meg, hogy az élőmunka .....

BNC

2014. október 15., csütörtök 11:39

Íme egy friss sajtóközlemény: HATÁLYBA LÉPETT AZ AGRÁRKAMARAI TÖRVÉNY  A kötelező tagság révén 400 ezresre becsült új országos köztestület jön létre a kamarai választások után, amelynek az agrárszektor és az élelmiszeripar összes piaci szereplője tagja lesz.  A miniszter 21 tagú Átmeneti Elnökséget nevez ki, amely előkészíti a választások lebonyolítását, és az átmeneti időben ellátja a jelenlegi megyei és országos agrárkamarai szervezet irányítását.  A 2013 elejére várható választásokra már megindult az online regisztráció a leendő tagok számára az agrárkamara honlapján. Az Országgyűlés 2012. július 12-én elfogadta az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt. Az augusztus 1-jén hatályba lépett jogszabály alapján minden olyan természetes személy és gazdálkodó szervezet, amely a törvény meghatározása szerint agrárgazdasági tevékenységet folytat, kötelezetté válik a tagságra az új kamarában (a törvény teljes szövege elérhető a www.agrarkamara.hu oldalon). Ez azt jelenti, hogy a hazai agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője - a gazdasági társaságoktól az őstermelőkig – tagjává válik a jövő év elején országos kamarai választásokkal megalakuló új agrár köztestületnek, amely kb. 400 ezres várható tagságával felváltja a jelenlegi, kb. 10 ezres össztagságú megyei és országos agrárkamarákat. (Utóbbi szervezetek a törvény szerint általános jogutódlással beolvadnak az új agrárkamarába, annak megalakulásával egyidőben.) Az új agrárkamarai törvény elfogadásával megteremtődtek a feltételei annak, hogy a fejlett nyugat-európai példákhoz hasonló, széles tömegbázisú, legitim és erős agrárkamarai rendszer jöjjön létre Magyarországon, amelynek legfőbb feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviselete, versenyképességének folyamatos erősítése. A kamarai választásokat az agrárminiszter által kinevezett 21 tagú Átmeneti Elnökség készíti elő, amely megalakulásával jogfolytonosan átveszi a jelenlegi megyei agrárkamarák és az országos kamara irányítását is. Utóbbiak összes választott tisztségviselőjének mandátuma az Átmeneti Elnökség kinevezésével megszűnik. Az Átmeneti Elnökség feladata többek között a választási szabályok kidolgozása az „egy tag-egy szavazat” elve alapján, a tagnyilvántartási rendszer felállítása, a választói névjegyzék összeállítása, az új kamara alapszabály-tervezetének megalkotása, illetve a választások előkészítése és lebonyolítása. A választások időpontját a miniszter tűzi ki, de a jogszabály szerint az új köztestületnek legkésőbb 2013. március 31-ig meg kell alakulnia. A tagnyilvántartási rendszer felállításához a törvény előírja, hogy az agrárkamarai tagságra kötelezettek a jogszabály hatályba lépését követő 60 napon belül kötelesek bejelentkezni az agrárkamarai nyilvántartásba, és 5.000 Ft összegű egyszeri kamarai hozzájárulást (regisztrációs díjat) tartoznak fizetni. A LEENDŐ KAMARAI TAGOK TEHÁT LEGKÉSŐBB 2012. SZEPTEMBER 30-IG KÖTELESEK A MAGYAR AGRÁRKAMARA HONLAPJÁN (www.agrarkamara.hu) MÁR MŰKÖDŐ ONLINE REGISZTRÁCIÓS FELÜLETEN BEJELENTKEZNI, ÉS A KAMARAI HOZZÁJÁRULÁST AZ OTT KÖZZÉTETT 14100000-10790649-02000004 SZÁMÚ ELKÜLÖNÍTETT SZÁMLASZÁMRA BEFIZETNI.

.Melcsi.

2014. október 15., csütörtök 11:39

Még egy cikk az áfacsökkentésről: Az áfacsökkentés érdekében meghallgatást kérnek a parlamenti bizottságoktól a terméktanácsok A baromfi, a tej, valamint a vágóállat és hús terméktanács levélben kérte, hogy az illetékes parlamenti bizottságok tűzzék napirendre az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének kérdését. A kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem. A Baromfi Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös levélben fordult Font Sándorhoz, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökéhez, illetve Rogán Antalhoz, a gazdasági és informatikai bizottságának elnökéhez, kérve, hogy a soron következő bizottsági ülés napirendi pontjai közé vegyék fel az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének ügyét. A terméktanácsok meghallgatást kérnek a bizottságoktól. A meghallgatásokon szeretnék kifejteni áfacsökkentési javaslatukat. Mindkét bizottsági elnökhöz írt levelükben a szakmai szervezetek jelzik: véleményük pontos kifejtésére és ismertetésére a témával kapcsolatban azért van szükség, mert szakmai és laikus körökben is sok félreértés tapasztalható a piaci folyamatok értelmezése körül. A korrekt döntés-előkészítéshez, illetve a javaslat érdemi megítéléséhez viszont a terméktanácsok szerint szükséges a pontos tájékoztatás mindenki számára, akiknek a véleménye fontos az ügy megítélésében. A szóban forgó felvetésekről több egyeztetés is volt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetékeseivel. Az egyeztetések során az NGM módszertani javaslatát elfogadva is igazolva látták, hogy az általuk képviselt álláspont helyes - írták a levélben. Jelzik egyben az is, hogy az élelmiszerágazat szereplői tovább nem tudják viselni azt az európai versenytársakhoz mért többletterhet, amit a magas áfakulcs okozta versenyhátrányból ered. A terméktanácsok a levélben megállapítják, hogy az élelmiszerárakra nehezedő inflációs nyomás már most is egyértelműen érezhető. Meggyőződésük szerint javaslatuk elfogadása esetén jelentős előrelépés történhet a feketekereskedelem felszámolásában, illetve a koncepció elfogadása érdemi árnövekedés-mérséklő hatású is lenne. Augusztus végén az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentésének mielőbbi meghirdetését kérte a kormánytól a baromfi, a vágóállat és hús, valamint a tej terméktanács. Az előterjesztők javasolták több termékkör - így a többi között a 3 százalékos zsírtartalom alatti folyadéktej (2 liter alatti mennyiség), a félkeménysajt, a tehéntúró, a sertéscomb, a lapocka, az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahúsféleség - 5 százalékos áfakörbe sorolását 2013-tól. A javaslattevők számításai szerint a főbb állati termékpályák differenciált áfacsökkentése összesen 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okozna. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték. A terméktanácsok úgy vélik: a kérdés az, hogy a mostani kilátástalan helyzetben megér-e a magyar agrárium fennmaradása, munkahelyek tízezreinek megtartása, egy legális piaci környezet kialakítása és az ágazat versenyképességének javítása a GDP 0,2 százalékával megegyező, középtávon megtérülő állami beavatkozást, vagy sem. A kormány alapvetően nem utasította el az áfacsökkentés lehetőségét - miután augusztus végi ülésén foglalkozott a kérdéskörrel -, ám további hatástanulmányok készítését kérte az ügyben. Ezt követően több egyeztetésre is sor került a terméktanácsok és a VM valamint az NGM illetékesei között.

.Melcsi.

2014. október 15., csütörtök 11:39

Konkrét kormányzati segítséget vár a sertéságazat helyzetének javítására a VHT A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) pozitívnak tartja a kormányzat törekvését a sertéságazat helyzetének javítására, ám konkrét intézkedéseket vár ez ügyben – közölte a szakmaközi szervezet. A közlemény emlékeztet: a kormány augusztus végén fogadta el a sertéságazat megújítására és fejlesztésére készített stratégiát. A stratégia a mostani sertésszám megduplázását, azaz 6-7 millióra növelését tűzte ki célul, ám meghirdetését követően a szakmai szervezet véleménye szerint olyan negatív változások történtek, amelyek az ágazat mostani helyzetének fenntartását is veszélyeztetik. Az elmúlt hónapokban a magyar vágóhidak – cégek – közül több is befejezte a termelést, illetve felszámolás alá vagy csődközeli helyzetbe került, fizetésképtelenné vált. Pénzügyi tartaléka az ágazat egyik szereplőjének sincs, így az alapanyag-termelők, azaz a tenyésztők helyzete is megrendült, és több helyen ezért a termelés felszámolására lehet számítani. Ezt a tendenciát a terméktanács már jelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A kialakult helyzet megoldása érdekében a szakmaközi szervezet több javaslatot is tett. Szorgalmazta például az általános forgalmi adó csökkentését, amely javíthatná a legálisan működő vállalkozások helyzetét, illetve segítené az ágazat alapanyag termelői és feldolgozói számára a nyereséges gazdálkodási feltételeinek megteremtését, az ágazat helyzetének stabilizálását. A VHT jelzi: a szakmaközi szervezet továbbra is tevékenyen részt kíván vállalni az ágazat helyzetének javítását célzó intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában. A hétvégén mintegy százan tüntettek a húságazat helyzetének javításáért és a munkahelyek megtartásáért a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) szervezésében. A húsipari szakszervezet petícióját Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára vette át. A petíció szerint a döntés a kormány kezében van, hogy elhárítsa a további húsipari csődöket. Egyben jelzik azt is: sem a tulajdonosok, sem a cégvezetők nincsenek abban a helyzetben, hogy a húsipar versenyképességét akadályozó feltételeken változtathassanak. Hangsúlyozták, hogy az egész magyar húsipar mély válságba került. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Budai Gyula várhatóan hétfőn egyeztet az adott települések önkormányzati vezetőivel a húsipari vállalatok problémáinak megoldásáról.

Zoli 63

2014. október 15., csütörtök 11:28

Tisztelt Asszonyom / Uram! Kifizetési dömping az MVH-nál Január 19-től utalja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a 2011. évi területalapú támogatás második részletét, így hamarosan a támogatás teljes összege a gazdálkodókhoz kerül. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Palkovics Péter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke közösen tartott sajtótájékoztató keretében, az etyeki Ödön majorból indította el a 2011-es területalapú támogatás (SAPS) végkifizetését. A 2011-es területalapú támogatásra szánt teljes keret eléri a 280 milliárd forintot. Minden korábbinál nagyobb összeg áll most rendelkezésre, hiszen a támogatások 30%-kal nőttek. Január 19-étől mintegy 142 milliárd forint kifizetése indul meg. Az Unió által jóváhagyott 4,829 millió hektár SAPS bázisterületet figyelembe véve a támogatás összege hektáronként 56 911 forint. A SAPS támogatás meghatározó része annak a támogatásnak, amely a magyar gazdák tevékenységét, segíti és hozzájárul versenyképességük növekedéséhez. Így több mint 50 jogcímen közel 280 milliárd forint érkezik márciusig a termelőkhöz. Többek között agrár-környezetgazdálkodási programra 33 milliárd, Natura 2000 területek támogatására 2 milliárd, míg kedvezőtlen adottságú területek támogatására 2,5 milliárd forint támogatást utal a hivatal. Hamarosan érkezik a tejtermelőkhöz a nemzeti tejtámogatás összesen 8 milliárdos összege is, kárenyhítésre pedig 4,2 milliárd forintot juttat el a gazdálkodók részére az MVH. Az előzőekhez képest összegben ugyan kevesebb, ám nagyon fontos a tanyaprogramra biztosított 175 millió forintos előleg, amit szintén az első negyedévben kapnak meg az érintettek. forrás: MVH