Vidékfejlesztés

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:46

.../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

gazsi 1

2014. október 15., csütörtök 11:42

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2010.03.17. az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva - a következőket rendelem el: 1. § E rendelet célja, hogy a "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartását szolgáló, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények meghatározásával biztosított legyen a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapota, továbbá hogy az állatok állategységre való átváltási arányai meghatározásra kerüljenek. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) állandó legelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 796/2004/EK bizottsági rendelet) 2. cikk 2. pontja szerinti földterület; b) állategység: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK rendeletének V. melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték; c) egybeművelt tábla: egy fizikai blokk területén belül több mezőgazdasági termelő által azonos növénykultúra művelésére használt (azonos hasznosítású) összefüggő földterület; az egybeművelt táblán belül az egyes gazdálkodók által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el; d) elővetemény: a főnövényt megelőzően termesztett növény; e) energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növény: olyan, lágy, illetve fás szárú, évelő, újravetés, illetve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelése céljából termesztett növény, mely szerepel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 1. számú mellékletében, illetve a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet 1. számú mellékletében; f) főnövény: az a növény, amelynek a termesztése az adott gazdálkodási évben a legnagyobb értékű hozamot adja, vagy a leghosszabb ideig foglalja le a területet, és amit a gazdálkodó az adott évi kérelmében megjelölt; g) gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző - kémiai, fizikai, biológiai - gyomszabályozási módszerek alkalmazásával megakadályozták a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, olyan mértékben, hogy a gyomnövényekkel való borítottság a parcella kiterjedésének 30%-át, illetve 3 hektárnál nagyobb parcella esetén az egybefüggő 1 ha-t nem haladja meg, továbbá nem tartalmaz a 4. számú melléklet szerinti veszélyes gyomnövényt; h) másodvetésű takarónövény: a nyári betakarítású előveteményt követően a főnövény vetéséig talaj takarása céljából vetett kultúra; i) méhlegelő céljából vetett növények: olyan, nektártermelésre alkalmas növények, vagy azok valamely keveréke, amelyeket a méhek nektár és virágpor gyűjtése céljából látogatnak; j) parcella: a 796/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikk (1a) pontjának megfelelően egy összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot művel egy gazdálkodó; k) rétegvonalas művelés: a legfelső talajréteg lemosódásának, lepusztulásának megakadályozása céljából a rétegvonalak mentén, a lejtési irányra merőlegesen végzett agrotechnikai műveletek összessége; l) túllegeltetés: a gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, melynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik; m) vízzel telített talaj: olyan nagy nedvességtartalmú talajállapot, amikor a talaj további csapadék befogadására már nem képes, és a talaj gépi munkavégzésre nem alkalmas, károsodhat. 3. § (1) Az e rendelet szerinti előírásokat az alábbi támogatások igénybevétele esetén kell alkalmazni: a) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás; illetve b) az EMVA-ból finanszírozott ba) kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés, bb) Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés, bc) agrár-környezetgazdálkodási támogatás; c) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások igénybevétele esetén kötelezően alkalmazandó "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" (a továbbiakban: HMKÁ) feltételrendszer előírásait az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül miniszteri rendeletben további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdésben meghatározott támogatások igénybevételéhez. (4) A 8. § alapján alkalmazott állategységre való átváltási arányok hatálya nem terjed ki az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatásokra. 4. § (1) A rendelet hatálya a 3. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő földhasználóra terjed ki. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. számú mellékletben foglalt előírásokat a földhasználók gazdaságuk teljes területén kötelesek betartani a vonatkozó támogatás igénylése esetén. 5. § (1) Az 1. számú melléklet 1. pontjában foglalt előírásokat akkor kell alkalmazni, ha: a) 2 hektárnál kisebb területű parcellák esetében az adott parcella területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű parcellák esetében az adott parcellán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja a 1 hektárt. (2) Amennyiben a földhasználó 12%-nál nagyobb lejtésű területen gazdálkodik, a 3. § (1) bekezdésben szereplő támogatások igénylésekor az adott évi kifizetési kérelmen nyilatkoznia kell, hogy az 1. számú melléklet 1. pont b) pontjának ba), bb) és bc) alpontjai közül mely előírást kívánja alkalmazni. (3) Az 1. számú melléklet 3. pontjában szereplő előírások vonatkozásában a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a területen szereplő kultúra számít kiindulási alapnak. (4) Az 1. számú melléklet 4. pontjában szereplő előírás betartásától a) az illetékes növény-egészségügyi hatóság által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozat alapján, illetve b) az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján el lehet térni. (5) Az 1. számú melléklet 6. pontjában szereplő előírás betartásától az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján el lehet térni. (6) Az állandó legelőkön, azok védelme érdekében az 1. számú melléklet 4-8. pontjában foglalt előírásokat kell betartani. 6. § (1) A 796/2004/EK bizottsági rendelet alkalmazásában amennyiben a földhasználó a neki közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás következtében nem tartja be az 1. számú mellékletben foglalt előírásokat, az előírások megsértésének naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összege csökkentésre kerül, melynek mértéke a hivatkozott bizottsági rendelet alapján kerül megállapításra. (2) A meg nem felelés mértéke, súlyossága, valamint tartóssága a 2. számú mellékletben meghatározott tényállások alapján kerül meghatározásra. (3) Minden egyes HMKÁ meg nem felelés vonatkozásában a meg nem felelés mértékek, súlyossága és tartóssága függvényében az érintett parcellára meghatározásra kerül egy parcella szintű HMKÁ faktor a 3. számú melléklet A) táblázatának megfelelően. Amennyiben az adott parcellára több előírás megsértése alapján is meghatározásra kerül egy faktor, akkor mindig a legnagyobbat kell a továbbiakban számításba venni. (4) A parcella szinten meghatározott faktor valamennyi HMKÁ meg nem felelésben érintett parcella esetében, annak területe arányában súlyozottan kerül összesítésre, mely az átlagos HMKÁ faktort (súlyozott átlag) adja meg. Amennyiben ez a számított érték nem egész szám, akkor azt a kerekítés szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Az összesítésben nem vesznek részt területükkel azok a parcellák, ahol nem került HMKÁ meg nem felelés megállapításra. (5) A meghatározott (kerekített) átlagos HMKÁ faktor, valamint a HMKÁ meg nem felelésben érintett parcellák összterületének a gazdaság teljes területéhez viszonyított aránya alapján az alkalmazandó HMKÁ szankció százalékos mértéke a 3. számú melléklet B) táblázata szerint kerül meghatározásra. (6) A 796/2004/EK bizottsági rendelet alkalmazásában a meg nem felelés ismételtnek minősül, ha az 1. számú mellékletben szereplő ugyanazon HMKÁ előírás megsértése három egymást követő éven belül több mint egy alkalommal került megállapításra, feltéve, hogy a földhasználót értesítették a korábbi HMKÁ meg nem felelésről és adott esetben a földhasználónak lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előzőleg megállapított HMKÁ nem megfelelés megszüntetésére. (7) Amennyiben a földhasználó vonatkozásában több alkalommal megállapításra került ugyanazon HMKÁ meg nem felelés, akkor a 796/2004/EK bizottsági rendelet 66. és 67. cikke alapján kell eljárni. (8) Amennyiben a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján a növényvédelmi szerv eljárást indít, azt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) az 1. számú melléklet 7. pontjában foglalt előírás meg nem felelésének tekinti, és a földhasználó azonosítása érdekében eljárást kezdeményez. (9) Amennyiben egybeművelt tábla esetén bármely meg nem felelés megállapításra kerül, az az egybeművelésben érintett minden parcellára egységesen vonatkozik. 7. § (1) Az 1. számú mellékletben szereplő előírások teljesítését az MVH külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával évente térinformatikai módszerekkel, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi. (2) A meg nem felelés mértékét, súlyosságát, tartósságát, valamint az alkalmazandó jogkövetkezményt az MVH határozatban közli. 8. § Az EMGA és az EMVA kereteiből finanszírozott támogatások esetén alkalmazandó állategységre való átváltási arányokat az 5. számú melléklet tartalmazza. Záró rendelkezés 9. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet 1. számú melléklete 1. pontjának b) alpontja 2008. szeptember 1-jén lép hatályba. 10. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: HGGy rendelet) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez." (2) A HGGy rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén." (3) A HGGy rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszer előírásainak teljesítését e rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell elbírálni és értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt." 11. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a HGGy rendelet a) 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontja, b) 1. számú melléklete hatályát veszti azzal, hogy azon külön jogszabályokban, ahol a HGGy rendelet 1. számú mellékletére történik hivatkozás, ott e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak az irányadóak. 12. § E rendelet hatálybelépésével egyidejűleg az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet 1. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] "h) helyes mezőgazdasági és környezeti állapot: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) 1. számú mellékletében foglalt előírások teljesítése;" 13. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "34. § Az egységes területalapú kifizetésekhez kapcsolódó bármely jogcímen megítélt növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatások esetén a R. 6. §-ában leírtak szerint a termelő köteles betartani az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) által rögzített előírásokat. Amennyiben a termelő nem teljesíti a HMKÁ rendeletben rögzített követelményeket, a 796/2004/EK bizottsági rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók. Az egységes területalapú támogatás vonatkozásában alkalmazott jogkövetkezmény mértéke egységesen alkalmazandó valamennyi, a rendeletben meghatározott növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatás esetén." 14. § E rendelet hatálybalépését követő napon a 10-13. § hatályát veszti. Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § E rendelet az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; b) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; c) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról; d) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról. Csatolt dokumentumok: A jogszabály mellékletei (PDF)

.Melcsi.

2014. október 15., csütörtök 10:06

Válasz #248 hozzászólásra És a cikk első része: A kormány döntött arról, hogy egyszerűsített eljárással és állami finanszírozás biztosításával segíti a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon megszűntetésének rendezését. A lehetőség a téeszesítéskor bevitt, majd a rendszerváltozás után visszakapott termőföldekre vonatkozik, a kárpótlási földek kivételével. Az igényléseket legkésőbb június 1-jéig lehetett benyújtani a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz. A kormányrendelet az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének részletes szabályait tartalmazza. A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia kiemelten fontos része a földtulajdon rendezése Magyarországon. Az osztatlan közös földtulajdon megszűntetésével könnyebb a föld értékesítése, egyszerűbb a hasznosítása, könnyebben igényelhető támogatás a műveléshez. A vidékfejlesztési tárca arra buzdította az érintetteket, hogy éljenek az államilag finanszírozott lehetőséggel, és a megadott 2012. június 1-i határidőig adják be kérelmeiket a körzeti földhivataloknál. A jelentkezési határidő elmulasztása jogvesztő, aki nem élt a lehetőséggel, az csak saját költségen, a Ptk. szabályai szerint szüntetheti meg az osztatlan közös földtulajdont. A kormánydöntés lehetővé teszi, hogy az adatok feldolgozása és a kérelmek ellenőrzése után megkezdődjön a földrészletek felosztása a kérelmet benyújtott tulajdonosok között. Kiadó: Vidékfejlesztési Minisztérium

kukaccsosz

2014. június 10., szerda 19:23

A SAPS előleg miatt későbbre tolódott az AKG kifizetése 2009. november 23. A SAPS előlegről szóló döntés miatt az MVH később folyósítja az agrár-környezetgazdálkodási támogatást. Ez utóbbit ugyanis a szigorú uniós feltételek miatt nem, az előbbit viszont ki lehet fizetni adategyeztetés nélkül. Az adatok összevetésének kezdete azonban a 2009. évi területalapú támogatás előrehozott átutalása miatt későbbre tolódott, hiszen kellett az idő az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására. Ezért most minden területhez kötött jogcímnél a támogatások kifizetésének ideje egy hónappal tovább tart. Ebből következik, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetése januárban kezdődik. Ez a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében öt éve meghirdetett és záró esztendejében járó AKG jogcímre vonatkozik. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból igényelt AKG támogatásra november folyamán támogatási határozatot kapnak az érintettek. Itt forráshiány miatti elutasítás és rangsorolás csak az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogramra benyújtott támogatási kérelmek esetén várható. A többi célprogramban erre nem kerül sor.

Batka

2014. június 10., szerda 19:23

Válasz #1035 hozzászólásra A gond az, hogy ugyanez itt is szerepel: "4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról " "1. § (1) E rendelet célja, hogy jogszabály vagy pályázati felhívás erre vonatkozó rendelkezése esetén - az abban meghatározottak szerint - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott a) egyszerűsített területalapú támogatás, illetve b) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban, illetve c) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások igénybevétele feltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelményeit meghatározza. (2) Az egyszerűsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerét a 2 számú melléklet tartalmazza. A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait az 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni. (4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez. 2. § (1) A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőre terjed ki. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. és 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén." Értelmezze mindenki maga, de szerintem ha csak egyszerűsített területatalpú támogatást vesz igénybe a manus, akkor csak a HMKÁ, ha emellett bármi mást is, akkor a HGGY vonatkozik rá, a HGGY pedig egyértelműen tiltja.