Zsebszerződés

Joske

2024. június 25., szerda 12:03

Orbán Viktor szerint az új földtörvénynek köszönhetően vége a külföldiek termőföldszerzésének és a zsebszerződéseknek. Készül az agrárbank és az öntözési hivatal is. http://www.origo.hu/itthon/20121013-orban-nagy-remenyeket-fuz-a-foldtorvenyhez.html

Ebcsont

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #1993 hozzászólásra "Hazánk történelmi hagyományai, a természeti erőforrások megőrzésének kötelezettsége és a helyi közösségek érdekei alapján, távlatilag, elvben a termőföld közösségi tulajdona és forgalomképtelensége lenne a kívánatos, úgy, hogy használata a helyben élő, azt birtokló közösség felügyelete alatt álljon, és annak hasznát szolgálja." Jézusom! Széchenyi forog a sírjában! Mellesleg milyen hagyományokra gondolt a kedves fogalmazó? A történelmi valóság az, hogy a magyarországi termőföldek döntő többsége évszázadokon keresztül hűbérbirtokok voltak. Minimális terület állt tartósan közösségi használatban (a falu legelője). "A pénznek, földnek s minden egyébnek csak úgy van lehető legnagyobb haszna, ha egyiket s másikat minden pillantatban arra fordíthatom, amire tetszik. Mennél szaporábban juthatok pénzemhez vagy földemhez, s mennél rövidebb idő alatt cserélhetem az elsőt a másikért s viszont vagy egyiket s másikat egyéb életjavakért, annál többet ér nekem száz vagy millió forintom, tíz- vagy százezer hold földem, s viszont minden becse meg is szűnhet, mert az érték szorosan a pillantathoz van kötve. A szomjús embernek friss ital, fáradtnak ágy, fázónak tűz, tengeren küzdőnek part, félénknek bástya vagy domboldal annak idejében többet ér, mint a világ minden egyéb kincse. S azért látunk sokszor vagyonos embert kevés birtokkal s úgyszólván igen szegényt iszonyú vagyonnal, mert vajmi sok életjavakat termeszthet ki csekély vagyon helyes körülmények közt, s Krőzus kincse sem elegendő, még szükségkielégítésre is, ha azzal bátran s tetszésünk szerint nem élhetünk." (Forrás) Nem értem, hogy miért kell hamis mítoszakat teremteni? Miért nem lehet kicsit realistábban szemlélni a kialakult helyzetet? "Meg kell szüntetni az ültetvényt telepítő vagy halastavat létesítő beruházó javára, továbbá az állattartó telep és halastó üzemeltetője részére biztosított elővásárlási és előhaszonbérleti jogot." Tehát minden féle beruházó szándék üldözendő! Gratulálok! "A földzsákmánylás (land grabbing) egy adott állam polgárainak vagy magának az államnak külföldön történő tömeges földszerzése. Az elmúlt évek, évtizedek tapasztalata, hogy az európai uniós terület alapú agrártámogatások a földzsákmánylás fő hajtóerői között vannak. A jelenség alfajai nálunk pl. a zsebszerződések, állami földek bérlése körüli botrányok stb. is. Ezért fontos kimondani azt, hogy az agrártámogatásokat úgy kell alakítani a jövőben, hogy ne vezessenek földzsákmányláshoz." Ezzel egyetértek, viszont szerintem nem elég csak ennyit kimondani, hanem drasztikusan hozzá kell nyúlni a támogatási rendszerhez. A támogatási intenzitások a támogatási alapok növekedésével fordított arányban álljanak.

paloc

2015. április 07., szerda 13:56

a képviselőt tisztában van a dolgokkal már amelyiket érdekli csak a fidess gépezettel nem fognak szembe menni saját maguk alatt nem vágják a fát akármit is mond a szemedbe a gazdatüntetés csak akkor eredményes ha sokan vagyunk egyszerre egy időben nem feltétlen pesten mi lehetne egy demó célja? : földpályázatok azonnali nyilvánosságra hozása(??de le van titkositva) a zsebszerződések megsemmisítése az eladott földek államosítása(megint a fidess haverkák járnának jól,és ezt nem merik) a külföldi élelmiszerek nagyon nagyon alapos vizsgálata (a multik megnyúznák a ..... a kamarai kényszer beléptetés azonnali megszüntetése a vízgazdálkodási társulatok azonnali oszlatása,helyette pályázattal rendbe-tenni az árkokat csatornákat de ki most aki a gazdák érdekét képviselné kicsitől a nagyig?ki ismert?nem korrupt?értelmes és határozott és ha kell egyet füttyent és mozdul a gazdatársadalom ha ezt az embert megnevezitek akkor van értelme demózni bár az ígérgetés azonnal beindulna és minden megy tovább és tovább és tovább......10 év 20 év és hopp külföldi vagy un kettösálampolgárok ülnek a verandán Moderátor által módosítva: 2015-04-07 13:56:40

Valodi

2014. október 15., csütörtök 11:43

A magyar föld védelmében! Miközben a természeti erőforrásokért folyó küzdelem világszerte egyre embertelenebb formát ölt, nem mindegy, hogy a nemzet képes-e minden létező eszközt megragadni saját jövője érdekében, vagy lehajtott fejjel asszisztál saját kifosztásához. Halálra ítélt az erőforrásaitól megfosztott közösség, halálra ítélt a hazájától megfosztott nemzet! A magyar agrárium szabályozási folyamata a termőföldnek mint természeti erőforrásnak a nemzet számára történő hosszú távú megőrzését kell, hogy szolgálja. Erre a célra a földforgalmi törvény tervezete jelenlegi formájában alkalmatlan. Az agrárszabályozási stratégia olyan irányú átalakítása szükséges, hogy az a lehető legmesszebbmenőkig kihasználja az adott jogi, pénzügyi és politikai eszközöket a termőföld nemzeti tulajdonban és a helyi közösségek használatában tartására – az ökológiailag is fenntartható gazdálkodási formák előtérbe helyezésével. Mindehhez nemcsak a jelenlegi földforgalmi törvénytervezet alapvető módosítására van szükség, hanem a földforgalmi törvénnyel egy időben koherens üzemgazdálkodási törvény, szövetkezeti törvény és finanszírozási háttér megalkotására is, sőt, adott esetben nem szabad visszariadni az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés felülvizsgálatától sem, amennyiben a nemzet hosszú távú fennmaradása ezt megkívánja. Azonnali intézkedések összehangolt sorával kell fellépni a zsebszerződések felszámolása érdekében még a moratórium lejárta előtt – törvénysértésre az Európai Unió más országaiban sem épülhet tulajdonjog! Mivel ezt ígéri mindnyájunknak a magyar kormány hivatalos vidékfejlesztési programja, ezért követeljük az eredeti kormányprogram maradéktalan végrehajtását a Nemzeti Vidékstratégia szellemében! Egyben elutasítunk minden olyan intézkedést, amely politikai megfélemlítő akció leghalványabb látszatát is kelti mindazokkal szemben, akik az eredeti kormányprogram érdekében az elmúlt hónapokban felemelték a szavukat. „Mert akik abban gyönyörködnek, amit ez a világ nyújt, örökre koldulnak és szükségben maradnak!” Budapest, 2013. június 7. Ács Margit irodalomtörténész Ács Sándorné agrármérnök Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő Bagi Béla nyugalmazott országgyűlési képviselő Bárdy Péter iskolaigazgató Bencsik János szociológus, országgyűlési képviselő Bene Gábor közjogász Béres Tamás lelkész, egyetemi oktató Biró Borbála talajbiológus, egyetemi tanár Csizmadia László grafikus Elek István közíró Ertsey Attila DLA építész Farkas Ádám képzőművész Farkas István vegyészmérnök, természetvédő Fidrich Róbert környezetvédő Gulyás Gyula filmrendező Gulyás János filmrendező Hajósy Adrienne geofizikus Hetzmann Róbert a Váralja Szövetség elnöke Holly László kertészmérnök, a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet ny. igazgatója Hossó Andrea közgazdász Jelenczki István filmrendező Kajner Péter közgazdász Kalas György jogász Kerekes Sándor egyetemi tanár Kollár István egyetemi tanár Krizsán András építész Lajtmann József vízgazdász Lányi András író, egyetemi docens Lovas Rezső fizikus Lukács András geofizikus, környezetvédő Medvácz Lajos Balassagyarmat polgármestere Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár Miklóssy Endre Hild- és Pro Régió-díjas építész-urbanista Molnár Attila állatorvos, a Makovecz-féle Magyarországért Egyesület alelnöke Ortutay Tamás képzőművész Pápai József nyugalmazott stratégiai tanácsadó Roszík Péter agrármérnök Szabó Gellért Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke Szakolczai György közgazdász, professor emeritus Szigeti Tóth János szociológus Vajna Zoltán akadémikus Varga István mérnök-közgazdász Varga Zoltán professor emeritus Vásárhelyi Judit tanár Vicze Csilla jogász, a Civilek a Mecsekért Mozgalom ügyvezetője Vida Gábor egyetemi tanár, az MTA tagja Ifj. Zlinszky János egyetemi docens

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

Módosított földtörvény: megerősítik a családi gazdaságokat 2011. július 31. 10:12 Augusztus elsején életbe lép a földtörvény-módosítás, melynek lényege, hogy ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A módosítások a spekulációk megakadályozásán túl a családi gazdaságok megerősítését és a fiatal gazdák földhöz jutását segítik. A jogszabályban a családi gazdálkodók körébe vonták a testvéreket is, így váratlan események bekövetkeztekor van kinek tovább vinnie a gazdaságot. A termőföldről szóló törvény módosításának egyik fő célja, hogy rendezze, a jogalkalmazók számára egyértelműsítse e törvény és a Nemzeti Földalap-törvény közötti viszonyt. Az állami földvagyon – főszabály szerinti – haszonbérbe adása pályáztatással nehezen egyeztethető össze az előhaszonbérleti jog polgári jogi intézményével. Hangsúlyos tény, hogy ez nem jelent a termőföldről szóló törvényben preferált jogosultak számára hátrányt. Ha a közös tulajdonban lévő föld egyik tulajdonostársa akarja eladni a maga tulajdoni hányadát, elővásárlási joga van a többi tulajdonostársnak, s csak akkor vásárolhatja meg idegen a földet, ha ők nem élnek ezzel a lehetőséggel. A törvénymódosítás a tulajdonostársak közötti adás-vétel esetére is kiterjeszti az állam elővásárlási jogát. A Nemzeti Földalap – egyes kivételektől eltekintve – csak versenyeztetéssel adhat el földet. A pályázatok kiírása és értékelése során kell olyan szempontrendszereket meghatározni, hogy a törvényben deklarált földbirtok-politikai irányelvek érvényesülhessenek. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy egy támogatandó gazdálkodói kör számára (például demográfiai földprogram, állattartó gazdaságok földhöz juttatása) kiírt pályázat eredményhirdetése után olyan személy szerzi meg a földterület haszonbérletét, aki nemcsak hogy nem indult a pályázaton, de annak feltételeinek sem felel meg, ugyanakkor helyben lakóként élt az előhaszonbérleti jogával. A változtatások nyomán az állami földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő (NFA) kötelezettsége lesz, hogy a pályáztatás során a családi gazdaságokat erősítő feltételeket határozzon meg. A törvénymódosítás kimondja, hogy a termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók, közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a magyar állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Ezzel nemcsak a családi gazdaságok fejlődését, hanem a fiatalabb generációk termelésbe bevonását is segítik. Az új jogszabály a családi gazdálkodók körébe tartozónak mondja ki a testvéreket, akik a gazdálkodó halála esetén így továbbvihetik a gazdaságot. A jogszabály-módosítással a spekulációt és a zsebszerződéseket akarják megelőzni, a vásárlásokkal pedig alapot teremtenek a fiatal gazdászok földhöz juttatásához, illetve a már termelő gazdák is ki tudják bővíteni földterületüket a haszonbérlet révén. A törvénymódosítás újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó területek pontos körét, és rögzíti, hogy vannak olyan földrészletek, melyek egy része a Nemzeti Földalapba, míg a másik része Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyoni körébe tartozik. Ez utóbbi ingatlanok kapcsán a módosítás lefekteti a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait. A jövőben természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is sajátítható ki föld, új szabályként jelent meg az a rendelkezés, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet is az NFA-ba kell helyezni. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)