Nagyon ritkán történik olyan a gabonapiacon, ami most zajlik

A párizsi árutőzsdén 400 euró körül alakul a búza ára tonnánként. Magyarországon jelenleg milyen folyamatok láthatóak?

Jelenleg 135 ezer forint környéki ára van, de ez a mai napra igaz. Nagyon érdekes szituáció kezd kialakulni a magyar gabonapiacon. Ez azt jelenti, hogy az óárunak is és az új termésnek is szinte ugyanannyi az ára, ezt az amerikai szaknyelv "flatpiac"-nak hívja. Nagyon érdekes jelenség, nem nagyon szokott előfordulni gabonák esetében. Ebben az időszakban inkább tízből hét alkalommal már lejjebb szokott menni a tavalyi termés ára, mert kitavaszodik és látjuk a következő évi terméslehetőségeket. De ha gabonáról van szó, akkor nem csak a magyar viszonyokat kell ismerni, hiszen az egész világ gabonakereskedelme a háború következtében megbolydult, ami ránk is hatással van természetesen.

És ez mit vetít előre hosszabb távon?

Nagyon kiszámíthatatlan a piac, nagyon nagy a bizonytalanság, mindenki vár. A logisztikai kérdések is felerősödnek, nagyon nehéz komoly szállítójárművet, szállítókapacitást találni. Pár száz kilométerre tőlünk háború van, ráadásul olyan felek között, akik a világ termésének egyhetedét, egynyolcadát adják búzából. Ennek komoly hatása lesz az észak-afrikai ellátásra. Igaz, hogy ott csak majd 2022 második félévétől lehet számítani nagyobb ellátási problémákra, de már előre lehet látni a gondokat. Ennek következtében mindenki sokkal idegesebb és sokkal kiszámíthatatlanabb, és inkább várakozó állásponton van a világpiacon is.

A magyar exportra milyen hatással van a terményárak világpiaci árának alakulása?

Körülbelül ötször-tízszer akkora igény mutatkozik a magyar gabonára, mint amennyi az export-árualap lesz. Sokkal többet lehetne eladni, mint eddig. De azt se felejtsük el, hogy március elején a magyar kormányzat egy exportlassító intézkedést vezetett be, ami azt jelenti, hogy az exportra szánt gabonatételeket be kell jelenteni a Nébih-hez, be kell nyújtani a szerződést és 30 napja van a magyar államnak, hogy ezeket a tételeket megvizsgálja. Ezt a jogszabályt meg fogják hosszabbítani, vagy az is elképzelhető, hogy egy teljesen új jogszabályt írnak elő. A jelenlegi szabályozás szerint június közepéig érvényes a bejelentési kötelezettség, de lehet, hogy június közepétől új szabályzat lesz.

A PREGA konferencián mintegy 120 előadás hangzott el az agráriumot érintő legfontosabb szakmai témákban – Fotó: Agroinform

Volt már példa arra, hogy egy exportra szánt szállítmányt itthon tartottak volna?

Eddig még mindegyik szállítmány ki tudott menni, mert a magyar állam még nem vásárolt, de ez bármikor megváltozhat. Főleg akkor van erre esély, ha a kereslet tovább növeli az árakat, és emiatt az export is erősödne. Akkor közbeléphetnek.

A lényeg ennek az intézkedésnek a hátterében az, hogy a magyar kormányzat pontosan szeretné látni az adatokat, információkkal rendelkezni a készletekről. Szeretnék biztonságban tudni a magyar emberek ellátását, egyrészt a kenyérgabona vonatkozásában, másrészt pedig a takarmányozási készletek miatt. Teljesen védhető álláspont az, hogy ami az élelmiszerhez és a takarmányhoz szükséges, az semmi szín alatt ne jusson ki exportra, de mi, gabonatermesztők azért egy dolgot szeretnénk: ez a szabály ne hozza azt, hogy Magyarországon féláron van a gabona, mint a világpiacon.

Petőházi Tamás: körülbelül ötször-tízszer akkora igény mutatkozik a magyar gabonára, mint amennyi az export-árualap lesz – Fotó: Shutterstock

A világpiaci és a hazai árak azért többé-kevésbé együtt mozognak.

Igen, de ha tegyük fel, nem 30 nap lenne az elővásárlási jog érvényesítésére kiszabott határidő, hanem például 180 nap, és akkor jelentős mértékben csökkenne exportszándék, és ezzel a hazai árak is.

A napraforgónak is rendkívüli mértékben megemelkedett az ára az utóbbi egy évben. Ez befolyásolja-e a tavaszi vetéseket?

90 százalék fölött tartunk a vetésekkel. Nemcsak a napraforgó árának a változása van erre nagy hatással, hanem az Európai Unió döntése, azaz a zöldítési szabályok feloldása is lehetőséget ad arra, hogy több napraforgót vessenek Magyarországon, mint eddig szoktak. A termelői döntést az határozza meg, hogy van-e elég vetőmag, tud-e gyorsan vetőmagot venni, tud-e hozzá, akar-e hozzá műtrágyát venni, és a növényvédelmet, napraforgó esetében főként a gyomirtást, meg tudja-e oldani.

Petőházi Tamást a PREGA konferencián kérdeztük, videós beszámolónk a rendezvényről ITT érhető el.

Indexkép: Shutterstock