A rövid sarkvidéki nyár idején az eurázsiai rénszarvasok folyamatosan legelnek. A téli táplálékhiányt úgy tudják pótolni, hogy evés közben rendszeresen alszanak, vagyis alvás közben képesek táplálkozni.
A rénszarvasok a kérődzés során a részlegesen előemésztett táplálékot újból összerágják, felbonthatóvá téve annak összetevőit. Ez fontos része az emésztési folyamatnak, ugyanis ennek során a növényi anyagokat az emésztőrendszerben élő mikrobák segítségével fermentálják, hogy azok emészthetővé váljanak.
Norvég kutatók nemrégiben azt vizsgálták, hogyan változik a rénszarvas alvása az évszakok és ezzel a nappalok hosszának változásával.
Az év minden szakában egy-egy napon át EEG-vel vizsgálva négy vadon élő példány agyi aktivitását azt állapították meg, hogy a rénszarvasok a nappalok hosszától függetlenül átlagosan ugyanannyi időt töltöttek alvással minden évszakban, és agyuk a kérődzés alatt a mélyalvásra jellemző agyhullámokat produkált. Ilyenkor nem figyeltek az istállószomszédjuk tevékenységére sem, amire teljesen éber állapotban odafordulnának.
Az emésztés közbeni alvás nagyon fontos lehet a rénszarvasok számára a rövid nyári időszakban, amikor szinte 24 órán keresztül táplálkoznak, hogy elegendő táplálékot vigyenek be a szervezetükbe a táplálékszegény téli hónapokban nélkülözhetetlen zsírtartartalékaik feltöltéséhez. A kérődzés közben alvással töltött idő ugyanis pótolhatja azt, amit a többletlegelészés miatt ébren kell tölteniük.
