Ráadásul a klímaváltozás miatt az egyik legbiztosabban megtermelhető és legjövedelmezőbb kultúránk. Az idei évben a vetésterület további növekedése várható, sőt többen már a kukoricával vetekedő vetésterületet vizionálnak. A jelentősége tehát egyre nagyobb.
A terület növekedése viszont együtt járhat azzal, hogy a növényvédelmi kihívások is növekednek. Az egyik ilyen tényező az optimális 4-5 éves vetésváltás lehetőségének szűkülése, amely a kórokozók szempontjából jelent nagyobb odafigyelést. A másik figyelembe veendő tényező a talajlakó kártevők, elsősorban a pattanóbogarak lárváinak, a drótférgeknek (1. kép) a felszaporodása. Ezt fokozza a zöldítés szerepének növekedése, amely fontos faktora a kártevőnek.
A napraforgó termését 3 periódus határozza meg. Az első és legfontosabb a termő tőszám kialakulásának ideje, a csírázás és kelés időszaka. Kísérletek igazolják, hogy az 50-60 ezer tő/ha közötti, egyenletes tőállomány képes hozni a legnagyobb termést természetesen hibridtől, termőtájtól és időjárástól függően. A legfontosabb, hogy a kivetett vetőmagmennyiségből minél több egyed maradjon meg és érje el a termőképes kort.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
A drótférgek képesek a legnagyobb mértékben befolyásolni a termőképes növényállomány kialakulását ebben a kezdeti periódusban. Különösen a csírázás és fiatal, szik-4 leveles állomány a veszélyeztetett. Az ennél idősebb növények már kevésbé érzékenyek a kártételre, különösen ha a kedvező időjárásnak köszönhetően a napraforgó gyorsan fejleszti gyökerét.
|
A drótférgek általában 2 vagy 3 éves fejlődésűek. Az első évben még kárt nem okoznak, de később már nagy veszélyt jelentenek. Főleg az utolsó lárvastádiumban kell nagyon odafigyelni rájuk. A tél elmúltával a mélyebb rétegekből a felsőbb talajszintbe vándorolnak. Amikor a napraforgó vetése áprilisban bekövetkezik, már a vetésmélységben találhatók.
|
.jpg)
A kártétele során először a magot fúrja át, ezzel megakadályozza, hogy kicsírázzon a mag. Más növényeknél a talajfelszín alatti szárrészt rágja át (2-3-4. kép), így a kikelt növényke pusztul el. Ilyenkor gyakran tapasztaljuk, hogy a kártétel foltosan jelentkezik, akár 50-100 m2-es „napraforgómentes” foltok alakulnak ki (5-6-7. kép). Az ilyen kárt a napraforgó nem képes kompenzálni. Ezenkívül ezen a területen újragyomosodást tapasztalhatunk, ami kifejezetten parlagfüves területen okoz nagy gondot.
5. kép Felül Kezeletlen, alul Force 1,5 G-vel kezelt területen Mosonszolnok 2019
Kísérletek szerint napraforgóban a drótférgek 4.000-10.000 tő/ha hiány okoznak, amelyeknek eredménye 100-400 kg/ha termésveszteség. Azonban a nagy felületű foltos kártétel miatt a termésveszteség elérheti az 500-1000 kg/ha-t is (1. ábra).
1. ábra
A védekezés többféleképpen lehetséges. Természetesen az agrotechnikának nagy a szerepe, pl. vetésváltás, a zöld tarló kerülése (ami a zöldítési szabályok miatt nehéz), forgatásos talajművelés (aminek szerepe csökken). Ha ezek nem elegendőek, akkor a növényvédelmi megoldások közül a csávázás és a talajfertőtlenítés jöhet számításba.
A csávázás során teflutrin vagy ciantraniliprol hatóanyagú készítménnyel kell elvégezni a csávázást. Ez a technológia gyengébb vagy közepes fertőzésnél megoldást jelent. Nagy hátránya, hogy csak a magot védi, a talajfelszín alatti szárrészt nem. Erős fertőzésnél szükség van a talajfertőtlenítésre. Itt piretroid hatóanyagcsoportba tartozó teflutrin, cipermetrin vagy lambda-cihalotrin hatóanyagú készítményeket lehet választani.
A teflutrin a kontakt hatása mellett erős gőztenziójának köszönhetően végzi el a dolgát, míg a másik két hatóanyagnak jellemzően a kontakt hatásuknak tudható be a munkája. Dózisuk 7 és 15 kg/ha között mozog. A vetőgép beállításánál figyelembe kell venni a készítmények fajsúlyát, tehát ami az egyiknél biztosítja a 10 kg/ha kijuttatását, az a másik terméknél már nem.
6. kép Balra Force 1.5 G 10 kgha, jobbra kezeletlen Kardoskút 2021
7. kép Erősen tőhiányos napraforgó – itt már komoly terméskiesés várható
A drótféreg elleni védekezés kulcskérdése, hogyan tudjuk a talajfelszín alatti szárrészt is megvédeni. Ugyanis a vetőgépek granulátumszórója a vetőmagok köré szórja a talajfertőtlenítő szert, és a vetőárok zárása során azok falára nem jut elegendő védelem.
Ezt a problémát oldja meg az ún. diffúzor használata, amelyet a granulátumszóró cső végére kell erősíteni. Ennek a kis egyszerű eszköznek a vége kacsacsőrszerűen végződik (8. kép), amely biztosítja, hogy a granulátum jobban szétterülve a vetőárok falára is kellő mennyiségben jusson, így annak bezárása után kellő védelmet nyújt a szárrésznek is (9. kép).
8.kép Diffúzor felszerelve Monosem vetőgépre
9. kép Diffúzor használata
A bővülő napraforgó-termesztés kulcskérdése a minél egyenletesebb és minél nagyobb tőszám kialakítása. Ebben van nagy segítségünkre a drótférgek elleni talajfertőtlenítés napraforgóban. Ennek hatását kísérletek és termelői tapasztalatok tömege igazolja.
Jelentősen képes növelni az állomány homogenitását, ezen keresztül a termésátlagokat (100-500 kg/ha). A talajfertőtlenítés kihagyhatatlan eleme a sikeres napraforgó-termesztésnek azokon a területeken, amelyek kifejezetten veszélyeztetettek.
Papp Zoltán
Növényvédelmi szakmérnök
Ez a cikk a Merre fordul a napraforgó? Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni:
_fill_540x300_0.jpg)
