Timár Gábor geofizikus, az MTA doktora az akadémia Földtudományok Osztályának tudományünnepi előadóülésén még november elején beszélt arról, hogy figyelni kell a valószínűségekre és bizonytalanságokra, és ezeknek megfelelően érdemes jelezni az esetleges természeti csapásokat.

Pongrácz Rita meteorológus pedig elmondta, hogy a hosszú távú előrejelzések szerint a szélsőséges időjárási jelenségek száma a következő évtizedekben is nőhet itthon, de a klímaváltozásnak néhány mutatóban kedvező hatása is lehet – írja az Infostart.hu.

Timár Gábor előadásában az is elhangzott, hogy a vulkánkitörésekről, a földrengésekről és az időjárási szélsőségekről is nehéz, szinte lehetetlen tűpontos, biztos előrejelzést készíteni. Hozzátette: a teret leíró differenciálegyenletek, amelyekre a meteorológusok is építenek, azt feltételezik, hogy időben és térben kvázi végtelen az ismeretünk a térről, pedig ez nem így van.

"Veszünk mintákat, észlelünk, megy be a meteorológiai adatközpontokba, készülnek belőle meteorológiai vagy a geofizikában geofizikai modellek, amelyeknek viszont pusztán amiatt, hogy nem teljesen fedik le sem térben, sem időben a teret, van egy bizonyos bizonytalansága. A másik nehézség a folyamatok nem lineáris jellege: ez nem úgy működik, hogy ha kétszer annyi idő telik el, akkor biztos, hogy kétszer akkora lesz a kimenet. Vagyis »a nem linearitás« belevisz egy olyan kaotikus kimenetet a rendszerbe, amelyet akkor tudok jobban kezelni, ha vagy csak rövid időre akarok előre látni, vagy aminél több ismeretem van a térről, de a bizonytalanság még akkor is mindig ott van ebben. A harmadik okot pedig modellezés elvi és kapacitásbeli korlátjai jelentik" – hangzott el.

repce

Az időjárási szélsőségekről is nehéz, szinte lehetetlen tűpontos, biztos előrejelzést készíteni – fotó: pixabay.com

A geofizikus szerint a Boris ciklon előrejelzése majdnem pontos volt, ám az eltérést itthon senki nem bánta. Bár a megvalósulás mintázatát jól jelezték előre, de a vártnál 70 kilométerrel észak-nyugatabbra zúdult le a legnagyobb eső, ami "megmentett minket".

"Így ugyanis az Elba kapta a nagy csapást, és mi egy körülbelül 40-50 centivel alacsonyabb dunai tetőzéssel néztünk szembe Budapestnél.

Ha jól érzem, egy kicsit mindenki megkönnyebbült itthon emiatt a szeptember 15-20. közötti időszak tekintetében, hiszen végül kevesebb eső érkezett, mint amennyit akkor jósoltak, amikor a csapadék nagy része még le sem esett" – magyarázta a szakember.

Hozzátette: úgy tűnik, hogy már nagyon kis hőmérséklet-emelkedés is tud olyan párolgási eseményeket kiváltani a Földközi-tengerből, amelyek a mi régiónkban egy ilyen áradást okoz. Hasonló jelenségek már régóta ismertek, ezek nem újdonságok, de szembesülni kell az előrejelzéseknél azzal a kérdéssel, hogy milyen erősségű riasztást adható ki olyan árvízre, amelynek az okozó csapadéka még fönn van a felhőkben.


Pongrácz Rita meteorológus az előadásában a következő évtizedekre várt tendenciákról szólt, amelyek nem festettek túl kedvező képet a Kárpát-medencére nézve. Például a jövőben  jóval kevesebb fagyos napra kell számítanunk, egyes feltételezések szerint a fagyos napok száma megfeleződik.

Az is egyre biztosabb, hogy hetekkel előre tolódik a vegetációs időszak (a növények növekedéshez szükséges hőmérsékleti időszak) kezdete. Eltűnhet az őszi "visszamelegedés" jelensége is, azaz az indián nyár, mert kitolódik a nyári időszak egy hosszú, lecsengő folyamattá. Az ónos eső veszélyes jelenségére is kevesebbet kell számítanunk, ami a kevés pozitívum egyike lehet.

A kutató elmondása szerint – a pesszimistább esetben – a jelenlegi sokszorosára nőhet a hőhullámok száma: a negatívabb forgatókönyv szerint az évszázad végére, az évi ötös átlagból huszonötös átlag lehet országos szinten. Az intenzitásuk különbözni fog az ország egyes részein: míg az Alföldön ennél jóval erősebben, északon nyilván kevésbé erőteljesen érezhetjük a felmelegedés hatását.

Magyarország számára sajnos drámai jövőt vázolnak az aszállyal kapcsolatos modellek. Pongrácz Rita elmondta: növekedni fog az aszályos évek gyakorisága, pesszimistább esetben az egész országot érinteni fogják a súlyos aszályok.

Indexkép: pixabay.com