A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján 2014-től kötelezően alkalmazandó az integrált védekezés, aminek egyik alapvető pillére az előrejelzés – írja a nak.hu.
Az előrejelzés mindig egy adott területre és csak egy bizonyos időszakra érvényes
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az integrált védekezés az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) vállalásai között is megtalálható. A védekezés optimális időpontjának meghatározásában elsősorban a rövid távú előrejelzés segít.
Ki kell emelni, hogy az előrejelzés mindig egy adott területre és csak egy bizonyos időszakra érvényes. Sőt sokszor igen rövid az az időszak, amikor a károsító még sebezhető és növényvédő szeres kezeléssel a kártételt meg tudjuk akadályozni.
A leggyakrabban szín- és feromoncsapdát használunk, de a fénycsapda is sok kártevő ellen eredményesen alkalmazható. A fogott egyedek számából következtetés vonható le a kártevő tömeges rajzáskezdetére, valamit rajzásdinamikájára is – olvasható a nak.hu cikkében.
El kell sajátítani, hogy mely szín mely kártevők gyérítésére szolgálhat – fotó: Shutterstock
Az egyes rovarok számára bizonyos színek vonzóak, amik lehetőséget adnak a csapdázásukra. A legelterjedtebb a sárga színcsapda használata, mivel a zöld növényzetről visszaverődő fény színében gyakori a sárga színárnyalat. Többek között a levéltetvek, a liszteskék, a legyek, a fénybogarak is preferálják a sárga színt. A tripszek a kék, míg a gyümölcsdarazsak a fehér színre reagálnak pozitívan.
Azonban a színcsapdák nem rendelkeznek kellő szelektivitással, hiszen nem csak a károsítókat, hanem más ízeltlábúakat, köztük hasznos szervezeteket (pl.: fátyolkát, fürkészlegyet) is fognak. Az előrejelzés mellett a színcsapda a károsító egyedszámának csökkentésére is alkalmas.
A feromoncsapda nagyobb szelektivitást mutat
A feromonok olyan vegyületek, melyek a rovarok kémiai kommunikációjában játszanak szerepet. A növényvédelemben leggyakrabban az ivari feromonokat, vagyis a sexferomonokat alkalmazzák.
A sexferomonok az adott fajra jellemző specifikus illatanyagok. Többnyire a nőstény termeli, segítségével találják meg a hímek az ivarérett nőstényeket. Így a csapda kizárólag a hímeket vonzza.
Számos faj esetében azonosítani tudták a sexferomonokat, ami lehetővé teszi szintetikus előállításukat. Főként lepkék (pl.: keleti gyümölcsmoly, barackmoly, vadgesztenyelevél-aknázómoly), de más rovarok esetében (pl.: kukoricabogár) is alkalmazható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara csapdázási hálózata is feromoncsapdákon alapszik.
A fényre repülő rovarok gyűjtésére a fénycsapda is alkalmazható, ami lepkefajok ellen a legeredményesebb. A leggyakrabban bagolylepkék – pl.: vetési bagolylepke, káposzta-bagolylepke vagy amerikai fehér szövőlepke – rajzását figyelik meg vele, de a vándorló lepkefajok elleni védekezésben is fontos szerepet töltenek be – írja a nak.hu.
Nemcsak a kártevők, hanem a kórokozók ellen is lehetőségünk van előrejelzés alapú védekezésre
Leggyakrabban előrejelző modellek használata jellemző, melynek alapja a klimatikus tényezők ismerete. A hőmérséklet mellett a csapadéknak van a legnagyobb jelentősége. Azonban számos kórokozó esetében a levélfelület nedvesség időtartalma is jelentősen befolyásolja a fertőzést.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gazdanövény fejlettséget sem, ami meghatározza a kórokozókkal szembeni érzékenységet. Emellett a kórokozó sajátosságainak és a fertőzési források ismerete is elengedhetetlen.
A gombák áttelelő képleteinek érettségét, a spóraszóródás idejét különböző módszerekkel az ültetvényben és laboratóriumi körülmények között is meghatározhatjuk, de több évtizedes adatsorokból is következtethetünk az időpontra. Főként almafa varasodás, ervíniás elhalás, szőlő lisztharmat és szőlő peronoszpóra betegségek ellen jellemző az előrejelző modellek alkalmazása.
Indexkép: flickr.com
