A természet – így a talaj – formálói között az állatok szerepe sokkal jelentősebb, mint eddig hittük – állapította meg a Londoni Queen Mary Egyetem professzora, Gemma Harvey által vezetett új kutatás, amelyet a sciencedaily.com is idéz.

Mint írják, több száz állatfaj alakítja aktívan a Föld tájait. Az édesvízi élőhelyeket létrehozó hódoktól kezdve a hatalmas termeszdombokig, a vízelvezető csatornákat formáló vízilovakig vagy akár a talajt átrendező hangyákig az állatok geomorfológiai hatása mélyebb és sokrétűbb, mint korábban gondoltuk.

A Föld rejtett építészei

A tanulmány 603 olyan állatfajt, nemzetséget vagy családot azonosított, amelyek aktívan alakítják a Föld felszíni folyamatait. Ezek a "mérnökök" változatos módon formálják a tájat – néha szabad szemmel is jól látható módon, máskor észrevétlenül, de jelentős hatással.



A kutatás legfontosabb megállapításai:

  • Váratlan sokféleség: A hódok és a lazacok ikonikus példáin túl a kutatás rávilágított arra, hogy rovarok, halak, madarak, emlősök és hüllők százai vesznek részt aktívan a tájformálásban. Még az apró hangyák is jelentős geomorfológiai hatással bírnak azáltal, hogy átrendezik a talajt és módosítják a vízelvezetést.
  • Édesvízi élőhelyek fontossága: Bár bolygónk felszínének mindössze 2,4%-át borítják édesvízi élőhelyek, a tanulmány szerint ezek adnak otthont a vizsgált fajok több mint egyharmadának. A folyók, tavak és mocsarak különösen fontos helyszínek az állatok tájformáló tevékenysége szempontjából.
  • Lenyűgöző energiakibocsátás: Az állatok évente legalább 76 000 gigajoule energiával járulnak hozzá a Föld geomorfológiai folyamataihoz – ez az energiamennyiség több százezer szélsőséges áradás hatásával vetekszik. Ez a szám azonban valószínűleg alábecsült, mivel a trópusi és szubtrópusi régiókban, ahol a biodiverzitás a legmagasabb, még mindig jelentős tudásbeli hiányosságok vannak.

termesz

A hangyák kollektív tevékenysége óriási hatással van a talajfelszínre - fotó: Pixabay

Elképesztő példák a természetből:

  • Termeszek: Brazíliában hatalmas termeszdomb-hálózatok terülnek el, melyek némelyike több ezer négyzetkilométert fed le, és még az űrből is látható.
  • Hódok: Ezek a természetes építészek gátakat és vizes élőhelyeket hoznak létre, amelyek javítják a biodiverzitást és csökkentik az árvizek kockázatát.
  • Lazacok: Ívásuk során a lazacok képesek annyi hordalékot megmozgatni a folyómedrekben, mint egyévnyi áradás.
  • Hangyák: Bár aprók, kollektív tevékenységük jelentős hatással van a talaj szerkezetére és a vízelvezetésre.

Öröm is, bosszúság is, de feltűnne, ha nem lenne

Harvey professzor szerint a kutatás új szintre emeli az állatok geomorf hatásainak megértését. „Ez a tanulmány azt mutatja, hogy az állatok szerepe a Föld tájképének alakításában sokkal jelentősebb, mint korábban felismertük. A vizes élőhelyeket létrehozó hódoktól a talajt átrendező hangyákig ezek a természetes folyamatok kulcsfontosságúak, mégis veszélyben vannak a biológiai sokféleség csökkenése miatt."

A vizsgált fajok közel 30%-a ritka, veszélyeztetett, ami komoly kockázatot jelent az ökoszisztémákra. Ha ezek a fajok eltűnnek, akkor geomorfológiai hatásaik is megszűnnek, ami hosszú távon a tájak szerkezetének és működésének megváltozását eredményezheti. Ez különösen igaz az édesvízi élőhelyekre, ahol a biodiverzitás csökkenése súlyos következményekkel járhat a vízelvezetésre, a talajerózióra és az élőhelyek fennmaradására nézve.

Erózió, árvíz? Az állatok megoldják!

A tanulmány eredményei fontos következményekkel járnak a környezetvédelem és az ökoszisztémák helyreállítása szempontjából. Az állatok geomorfológiai tevékenységének kihasználása természetes megoldást kínálhat az olyan problémákra, mint az erózió, az árvizek vagy az élőhelyek csökkenése.

Az utóbbi években több olyan újratelepítési és fajmegőrzési program indult, amely az állatok tájformáló hatását használja fel:

  • Hódok visszatelepítése: Az Egyesült Királyságban és más európai országokban is elindultak programok a hódok visszatelepítésére. A hódok által létrehozott vizes élőhelyek javítják a biodiverzitást, csökkentik az árvizek kockázatát és hozzájárulnak a szénmegkötéshez.
  • Termeszek védelme: A termeszek tevékenysége révén javul a talajminőség és a vízelvezetés a trópusi ökoszisztémákban. A termeszdombok körül kialakuló mikroélőhelyek számos más faj számára is otthont adnak.
  • Halállományok helyreállítása: A lazacok és más vándorló halfajok visszatelepítése nemcsak a biodiverzitás fenntartását szolgálja, hanem hozzájárul a folyómedrek természetes formálásához is.

Biodiverzitás és geomorfológia: kulcskérdések a természetvédelemben

Ez a kutatás kiemeli a biológiai sokféleség megőrzésének új aspektusát: nem csupán az élőlények fennmaradásáról van szó, hanem arról is, hogy ezek a fajok aktívan alakítják a bolygónkat. A geomorf és ökológiai folyamatok szoros összefonódása új megközelítéseket kínál a természetvédelmi erőfeszítésekhez.

„Ha elveszítjük ezeket az állati építészeket, azzal nemcsak fajokat veszítünk el, hanem a tájat formáló alapvető természetes folyamatokat is" – figyelmeztet Harvey professzor.

Ez a felismerés még sürgetőbbé teszi a veszélyeztetett fajok védelmét és az élőhelyek helyreállítását célzó globális erőfeszítéseket, hiszen az állatok tájformáló szerepe kulcsfontosságú a fenntartható jövő érdekében.

Indexkép: Pixabay