Zsendülés konferencia: holland és szlovák példák segítenék a hazai TÉSZ-ek fejlődését

A konferencia központi témája az operatív programok felépítése és adminisztrációja volt

Bittsányszky Márton, az Agrárminisztérium Agrárpiaci Főosztályának főosztályvezetője ismertette a hazai programokra vonatkozó adminisztratív elvárásokat, illetve azok választható célkitűzéseit és beavatkozástípusait. Ehhez kapcsolódóan Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke mutatta be a szövetkezet által 2023-2029 között folyamatban lévő operatív programokat.

Ezt követően Wim Rodenburg, a 11 TÉSZ és ezzel a zöldség- gyümölcs ágazat 80%-át képviselő holland szövetkezeteket tömörítő Dutch Produce Association (DPA) képviselője, illetve Albert Wassnik, a Holland Vállalkozási Ügynökség (RVO.nl) tanácsadója beszélt a holland operatív programok megvalósításáról és adminisztrációjáról. A Szlovákiában végrehajtott operatív programokra vonatkozó szabályozási rendszert a szlovák kifizető ügynökség képviselője, Ondrej Kardelis ismertette.

A Magyarországon végrehajtott operatív programok jellemzői és adminisztrációja

Magyarországon jelenleg 48 TÉSZ működik, ebből 42 szervezet rendelkezik operatív programmal, ezek mindegyikét már az új KAP stratégiai terv szabályozása alapján valósítják meg.

Az operatív programok elbírálása és jóváhagyása az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozik, illetve szintén az Agrárminisztériumhoz kell benyújtani a működési alapok tervezett költségvetését és az operatív programok módosítási kérelmét.

A Magyar Államkincstárhoz, mint kifizető ügynökséghez kell benyújtani az éves és időközi kifizetési kérelmeket, továbbá a halasztott kifizetések elszámolását.

A TÉSZ-ek meghatározott célkitűzések mentén valósítják meg operatív programjaikat. Ezek között vannak szabadon választható célkitűzések a szervezetek fejlődési irányának meghatározására, így pl. promóció és marketing, vagy a foglalkoztatási feltételek javítása. Emellett minden TÉSZ operatív programjában kötelező célkitűzésként szerepelnie kell a kínálati oldal koncentrációjának, meghatározott környezetvédelmi célok előmozdításának (pl. a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenállást segítő termelési gyakorlat előtérbe helyezése, hulladékcsökkentés), illetve az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló hozzájárulásoknak.

A TÉSZ-eknek a tervezett célkitűzéseiket szolgáló tevékenységeiket beavatkozástípusokba kell sorolniuk.

Az operatív programok ellenőrzése során elsődleges a szervezet demokratikus működésének a vizsgálata, a programban meghatározott célitűzéseknek és beavatkozásoknak a tagok közös döntésén kell alapulnia. Szintén ellenőrzik a TÉSZ belső szabályzatát (Működési Alap) és annak betartását. Ezen túl hangsúlyosan vizsgálják a környezet- és klímavédelmi beruházásokat, ebben az esetben azonban a TÉSZ-nek kell igazolnia és számszerűsítenie a környezeti hatásokat, ezért az ilyen típusú beruházások előtt mindenképpen célszerű a beruházás megvalósulása előtti állapot felvételezése meghatározott paraméterek alapján. Emellett az operatív Programok keretében megvalósított K+F projektek esetében minden esetben szükséges a külső kutatói felügyelet igazolása – olvasható a nak.hu cikkében.

Az adminisztratív ellenőrzések során az alábbi fő területeken van a hangsúly:

• A TÉSZ demokratikus működésének igazolása, illetve annak bizonyítása, hogy az operatív program jóváhagyása demokratikusan történt,
• a működési alapra vonatkozó szabályok betartása,
• a beruházások finanszírozása során a piaci árak észszerűsége és indokoltsága,
• a környezet és klímavédelmi célkitűzések megvalósulása,
• képzések, illetve szaktanácsadási és kutatási feladatok ellátása.

Az éves kifizetési kérelmek adminisztratív ellenőrzése során az alábbi szempontok alapján történik a vizsgálat:

• A kifizetési kérelemben megadott mutatók megvalósított beavatkozásnak való megfelelősége,
• a feltüntetett kiadásoknak a szállított termékekkel és nyújtott szolgáltatásokkal való pontos megfeleltethetősége,
• a végrehajtott beavatkozások összhangja a jóváhagyott operatív programban feltüntetett beavatkozásokkal, valamint
• a meghatározott pénzügyi és egyéb korlátok és határértékek betartása.

Ezen túlmenően a vizsgálat kiterjed a referencia-időszakban forgalmazott termékek értékére és a működési alaphoz nyújtott hozzájárulásra is.

A helyszíni ellenőrzések fő elemei:

• A beavatkozások végrehajtása,
• a kiadások megfelelése az európai uniós előírásoknak és az azokban meghatározott határidők betartása,
• a működési alap felhasználása, a referencia-időszakban forgalmazott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás, valamint a bejelentett kiadások,
• a tagok tagsági viszonnyal érintett termékei beszállítása,
• a jóváhagyott operatív program szerinti beruházások és szolgáltatások elvégzése,
• a feltüntetett kiadások valódisága, valamint
• a kivonással a piacról, a zöldszürettel és a be nem takarítással kapcsolatos ellenőrzések.

Magyarországon jelenleg 48 TÉSZ működik, ebből 42 szervezet rendelkezik operatív programmal – fotó: pixabay.com

A Szlovákiában végrehajtott operatív programokra vonatkozó szabályozás

Szlovákiában a termelői szervezetek elismerésének alapfeltétele legalább 5 termelő tag és minimum 500 000 EUR forgalmazott érték. A szervezet demokratikus működésének biztosítására egy tag legfeljebb 40%-ban részesedhet a TÉSZ összes vagyonából és szavazataiból.

Az operatív program vagy annak módosításainak elismerési kérelme mellé az általános dokumentáció mellé csatolni kell a TÉSZ tagjainak jóváhagyását igazoló dokumentumot is, amely szerint az operatív programra irányuló döntéseiket egyetértésben hozták meg és egyetértenek azokkal.

Az operatív programok végrehajtásának vizsgálata során az adminisztratív ellenőrzés minden esetben megtörténik, míg helyszíni ellenőrzéseket csak indokolt esetben végeznek.

Az adminisztratív ellenőrzés során a tárgyi beruházásokra vonatkozóan az alábbi dokumentációt vizsgálják a költségek és a kifizetések igazolásának igazolására:

• számlák
• szállítólevél
• a jóváhagyott bankszámláról (működési alap) történő kifizetés igazolása
• beszerzési dokumentumok esetén a 3 árajánlat megléte, illetve a szállító kiválasztásának indoklása
• a készülék sorozatszámára vonatkozó információk
• egyedi követelmények esetén pl. tanácsadási jegyzőkönyv, fényképes dokumentáció.

A személyi kiadások ellenőrzése során a következőket kell bemutatni:

• munkaszerződések,
• bérszámfejtés
• társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jelentés, jövedelemadó-jelentés
• fizetés igazolása: munkabér, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, adó.

A helyszíni ellenőrzések alkalmával elemzik, hogy az intézkedéseket a jóváhagyott operatív programmal összhangban hajtották-e végre. Ezen belül a tárgyi beruházásokra vonatkozóan az alábbi tényezőket vizsgálják:

• a tárgyi eszköz elhelyezése: a TÉSZ területén/TÉSZ tagnál,
• a beruházás számviteli nyilvántartása,
• a beruházás értékcsökkenésének igazolása.

Az erősebb nemzeti hatáskör következtében a holland szabályzás szerint az operatív programok végrehajtásának ellenőrzése során már nem kérnek be és ellenőriznek minden dokumentumot, így csak a kockázatelemzés alapján indokolt esetekben végeznek részletes ellenőrzést.

Az operatív programok tekintetében Hollandiában ugyan a KAP stratégiai tervben meghatározott lehetőségeknek megfelelően 5-7 évre hagynak jóvá programokat, azonban a jóváhagyott működési programmal rendelkező termelői szervezeteknek minden évben meg kell igényelniük a támogatások kifizetését.

A TÉSZ-eknek az operatív programok összeállítása során SWOT-elemzést kell végezniük, amelyből kiindulva jövőképet fogalmaznak meg és ez alapján választják ki a célkitűzéseket. Hollandiában a 46. cikk valamennyi célkitűzése szerepel a nemzeti KAP stratégiai Terv-ben. A termelői szervezet a SWOT, a jövőkép és a kiválasztott célkitűzések alapján projekteket állít össze. A projekteken belül kiválasztják azokat a beavatkozásokat, amelyekkel el akarja érni az eredményeket és a célkitűzéseket, azonban minden beavatkozásnak egy célhoz kell kapcsolódnia. A célkitűzések, eredmények, projektek és beavatkozások összességéből áll össze a többéves operatív program, amelyet a kifizető ügynökség hagy jóvá 3 hónapos elbírálási idő után – írja a nak.hu.

A programok ellenőrzése, illetve értékelése kizárólag adminisztratív módon történik. A felülvizsgálat során elsősorban a célkitűzések megalapozottságát vizsgálják, tehát hogy a projektek indokoltak és logikus következményei a SWOT-analízisnek és a célkitűzések kiválasztásának. A projekteken belül a leírás részletességét ellenőrzik, illetve elemzik, hogy a kiválasztott beavatkozások logikusak és megfelelőek-e a projekten belül.

Az éves támogatási kérelmek ellenőrzése részben szúrópróbaszerű részben kockázatelemzés alapján történik. A kérelmek esetén a kiadások 30%-át kell dokumentálni. Ezen túl elsősorban az árajánlatokat és a műszaki leírásokat vizsgálják. A környezetvédelmi/klímavédelmi beavatkozások esetében a műszaki leírásnak bizonyítania kell, hogy 15%-os megtakarítás érhető el.

Az év során lehetőség van a költségvetési és a támogatási terv módosítására. Ezeket a módosításokat teljes mértékben adminisztratív úton ellenőrzik a támogathatóság, a megfelelőség és a becslések megalapozottsága tekintetében. Összességében a módosítások 10%-ára kérnek be dokumentációt. Az éves kifizetési kérelmek elbírálási ideje 3 hónap.

Egy TÉSZ egy évben kétszer, júniusban és októberben adhat be előlegfizetési kérelmet legfeljebb az éves tervezett kiadások 80%-ára. Az előlegfizetési kérelmeket minden esetben ellenőrzik, különös tekintettel arra, hogy az igényelt előleg összege megegyezik-e a számlák listájával és a kiadás jóváhagyott beavatkozásokra vonatkozik-e.

Az adott végrehajtási év kiadásainak kiegyenlítésére a TÉSZ a végrehajtási évet követően április 1-ig kérelmezi az egyenlegkifizetést. Az ehhez szükséges dokumentumok a számlák és a könyvvizsgálói jelentés. Az ellenőrzés véletlenszerűen történik, összességében a kérelmek 30%-a esetében vizsgálják az alapdokumentumokat. Helyszíni ellenőrzésekre, illetve annak vizsgálatára, hogy a teljesítés ténylegesen megtörtént-e, a kérelmek 5%-a esetén kerül sor.

Egy TÉSZ egy évben kétszer, júniusban és októberben adhat be előlegfizetési kérelmet legfeljebb az éves tervezett kiadások 80%-ára – fotó: pixabay.com

A termelői szervezetek beruházásainak uniós forrásból történő részfinanszírozása mind Magyarországon és Szlovákiában, de Hollandiában is kulcsfontosságú a TÉSZ-ek fejlődése, illetve a hatékonyság és versenyképesség növelése céltából. Az új KAP stratégia terv nyomán a tagállamok nagyobb önállóságot kapnak céljaik megvalósítására, azonban feladataik összetettebbek és a felelősségük is nagyobb. A TÉSZ-eknek a kitűzött céloknak megfelelő intézkedések végrehajtásával egyrészt több lehetőségük van az egyéni helyzetük alapján meghatározott stratégiájuk és célkitűzéseik végrehajtására, emellett azonban az eddigieknél nagyobb mértékben kell részt venniük a társadalmi felelősségvállalásban, így pl. kötelező jelleggel kell klíma- és környezetvédelmi intézkedéseket végrehajtaniuk.

Az előadások nyomán láthattuk, hogy igen különbözőek az operatív programok összeállításának lépései, illetve a programok adminisztrációja és ellenőrzése során alkalmazott eljárások és illetékes hatóságok és kormányzati szervek.

Összegzésképpen elmondható, hogy az új KAP stratégia terv nyomán Magyarország az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár által végrehajtott, szigorú ellenőrzések felé mozdult, míg Hollandia az új elszámolási időszakban a kevesebb, szúrópróbaszerűen végrehajtott, többnyire a magas kockázatú programok és beruházások ellenőrzésére koncentráló eljárásrend irányába halad. Szlovákia a két rendszer közötti átmenetet képviseli – olvasható a cikkben.

Indexkép: pixabay.com