Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Tovább drágult a Tokaji, külföldön azonban még mindig olcsóbb
A borexport mennyisége 169 ezer hektoliterre bővült.
Sajtóközlemény
328 hozzászólás
Válasz sisu_00 #327. hozzászólására
NEM
Sziasztok!
Olyan lucerna/méhlegelő/vadvirágos területről fogahtok-e termést, felbálázhatom-e, amelyiket jelöltem a 4%-os nem termelő területnek?
Majd elmennek celebnek meg influenszernek akinek ez nem jön be.
Válasz Pont #322. hozzászólására
Mint 7km-re az osztrák határtól gazdálkodó ezt azért cáfolnám. Jobb árakat kapnak az osztrák gazdák az osztrák felvásárlóktól/feldolgozóktól, de csak az ausztriában gazdálkodó osztrák gazdák. Tehát a magyaroknak magyar árat mondanak mert hát tisztában vannak a dolgokkal. Viszont van egy két élelmesebb aki strómanként vállalta pl. már tavaly ősszel is, hogy 5-8 euró/t ért átmehet a terményed az ő cégükön. Legalábbis én így értékesítettem az árpámat kb. 15e többért mint Magyarországon.
De a többivel teljesen egyetértek.
Válasz Igazi Földönfutó #323. hozzászólására
De hát te is Földönfutó-ként kezdted itt a pályafutásodat, mára lettél csak az igazán " Igazi Földönfutó " , nem erre a karrierre vágynak a fiatalok .
Válasz Pont #322. hozzászólására
Azért ne temetsd annyira a mezőgazdaságot,és lesz aki csinálja a fiatalok közül is bőven.Egész télen azon ment a duma,hogy a fél ország nem lesz bevetve,hát nem úgy néz ki a határ.
Válasz .Feco. #321. hozzászólására
Nem tudom hol vannak 9 ezres árak, az ukrán határ melletti országokban biztos nincs, de kérdeztem a magyar-osztrák határ melletti osztrák gazdákat, hogy hova viszik a terményt, Ők is Mo-on adják el, mert odaát sincs magasabb ár. Sokkal nyugatabbra, ahova már nagyon magas lenne az ukrán szállítási költség, ott esetleg, de ez is azt bizonyítja, hogy szinte kizárólag az ukrán miatt van piaci zavar, ami meg kizárólag az eu, eu-s gazdákat tönkretenni kívánó határozata miatt van, bizonyos politikusoknak vannak euromilliárdos ukrán érdekeltségei .... Az a vicc, hogy meghosszabbították az ukrán vámmentességet mivel nincs piaci zavar, egyúttal meg engedélyezték a tagállamoknak, hogy sok milliárdért kompenzálhatják nemzeti forrásból az ukrán import miatt kialakult piaci zavarokat. (ha ilyen Mo.-lesz véletlenül csak a lölőéknek jut majd, meg egy-két magoszosnak) Mi is 34 éve csináljuk, de ilyen időjárástól független nehezítő tényezők nem volt még sosem. Fel kell fogni azt is, hogy mivel a jelenlegi támogatás ( ha az AÖP összejön is) alig éri el euroban a 10 évvel ezelőtti szintet, miközben minimum 100% áremelkedés volt mindenhol, ez azt jelenti, hogy felére csökkent a támogatás. Az, hogy a lombkorona sétánytól kezdve játszóterekig, feldolgozóipar stb... mindent a gazdák támogatásaként számolnak el így jön ki a "soha nem látott mértékű" támogatás. Teljesen felesleges ragozni, nincs és az irányok szerint már soha nem is lesz versenyképes jövedelemforrás a mezőgazdaság, a többi ágazattal szemben, ezért a fiatalok messzire kerülik, ma Mo.-on a gazdák átlagéletkora 65 év, akkor, nincs is itt miről beszélni......
Válasz Pont #318. hozzászólására
Én ezt nem így tapasztalom, nehéz időszak van, de volt már ilyen az elmúlt 34 évben maskor is. Nehezebb fenn maradni, de nem lehetetlen, ami pedig a nehézséget okozza az nem is biztos hogy az EU miatt van… Valamiért ezek az alacsony termény árak leginkább csak minket súlytanak, ahol kb a teljese feldolgozó kapacitás egy kézbe került, máshol 8-9xxx-es árakról szólnak a hírek…
Válasz Pont #318. hozzászólására
Szerencsére nemigazán látszik a kivereztetes. Ahogyan a sok parlagot se látom, amit itt egyesek terjesztettek.
A gazkazan betiltasos dumád se igaz. Új építésű lakasoknal tervezik megtiltani, majd valamikor, a tervek szerint, ami nincs kőbe vésve. A kötelező parlagoltatast is bevezettek idén, most már nincs alóla kibuvo, mondták tavaly, aztán nem vezettek be.
Válasz Pont #317. hozzászólására
Lényegében azt írtad, de mindegy, a lényegen és a véleményemen nem változtat.
Válasz .Feco. #316. hozzászólására
Az benn a ráció, hogy ha még nem vetted észre, az Eu vezetőinél eldöntött tény a mezőgazdaság tönkretétele, jelenleg is már visszafordíthatatlan stádiumban. Most a gazdák kivéreztetése zajlik, fektess be 100 milliót év végén visszajön 90, jövőre fektesd be a 90-et lesz belőle 80 és szép lassan mindenki feladja, a cél hogy mindenhol parlag legyen. E helyett lenne jobb ha mindenhol erdő lenne, a tűzifa gazdálkodásnak így is úgy is vége, hisz 2050-re nem lehet az euban még gázkazán sem, nemhogy szilárd. Csak a legjobb földeken maradna termelés, megszűnne a túltermelés, ami miatt most olyanok az árak amilyenek......
Válasz Rabó001 #314. hozzászólására
Senki sem mondta, hogy az eu gazdálkodjon. Ugyan azt a pénz amit most ad hektáronként adja oda az eddigi bérbeadóknak, az állami erdészetek meg telepítsenek.....
Válasz Pont #308. hozzászólására
De mi abban a ráció, hogy egy egyébként is szűkös erőforrást, amit eddig piaci szereplők béreltek most helyettük az EU béreljen majd kivonja termelés alól? Ezen ki nyer bármit is? A földtulajdonos ott van mint eddig is csak elveszíti a rendelkezést a földje felett, és ha később ő vagy az örökösei gazdálkodni szeretnének szántó helyett erdőjük van... A gazdálkodó aki eddig bérelte az elveszti a földet amire berendezkedett, kevesebb gép input fogy, kevesebb dolgozónak lesz munkája, kevesebb áru lesz a piacon, annyi hogy valamelyik csókos csilliárdokért erdőtelepítés címén gaztengerekkel szórja tele a határt, megnehezítve a gyomok és a vadak elleni védekezést, akinek meg most van erdője az szépen leértékelődik, mert megnövekszik a kínálat...
Alapesetben az államnak (és az EU-nak) szabályozási keretet kellene biztosítania, nem össze-vissza beleavatkozni a gazdaságba, mert az szinte mindig torzuláshoz vezet...
Válasz envagyok2 #310. hozzászólására
A bérlet az bérlet, felesleges tovább ragozni. Megvannak erre statisztikák, meg lehet keresni hogy mennyi a bérelt földek aránya Magyarországon, nincsen ezzel semmi baj.
Válasz Pont #308. hozzászólására
Ez egy marhaság, már ne us haragudj, az EU nem egy gazdálkodó szervezet higy földdel foglalkozzon.
Válasz Radocz #312. hozzászólására
Próbáld ki!
Válasz hashtag #117. hozzászólására
Milyen érzés lehet, amikor az ember hátat, drótkefevel dörzsölik?
Válasz trikolor5 #304. hozzászólására
Én köszönöm. Adtál egy ötletet.
Válasz Pont #308. hozzászólására
a 70-80% esetleg úgy jöhet ki, hogy a cégek bérlik, de jürészt a saját tualjdonosaiktól, én nem hiszem, hogy ilyen nagy arányú a tényleges bérlés, de ez csak mellékvágány. amit mondasz, hogy kapjon valami járadékot, és vigye valaki a földjét, volt ilyen, a földet életjáradékért, borzalmas csalások, ráfizetés és bukta. szeritem az évi 100 ezer bérleti díj rohadt sok egy akácosért, 50 év alatt lejön róla 6 millió, és ennek legalább a fele művelési ktg, és hol van még a tőkeköltség, meg a helyreállítás ktg-e. nyilván ezért nem akácozik senki a földjén, mert a szántó többet hoz, mint az.
és azt is tegyük hozzá, hogy amit ma ültetnek ilyen-olyan tmogatásbóol, abból soha senki nem fog már elvinni egy fogpiszkálóra való fát sem, az már soha nem lesz kivágva, nemhogy eltüzelve. 50 év múlva fele ennyien lesztek ebbe az országba, meg európába is, 3 fokal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, és minden házon napelem lesz. egyszerűen nem fog kelleni, de engedélyt se kap senki, hogy kivágja.
Válasz envagyok2 #306. hozzászólására
Hát nem tudom mi lehet azzal az akáccal,itt februártól áprilisig ültetjük,és ápr. végén május elején hajt ki,szinte hiánytalanul.Ha meg már kihajtott még az atombomba se árt neki.
Válasz envagyok2 #306. hozzászólására
Én olyan földtulajdonosokra gondolok, akik eddig is bérbe adták a földjeiket, ez nem kevés, mivel Mo-n a művelt területek 70-80%-a bérlet. Ők eddig sem foglalkoztak a földdel csak kapták a bérleti díjat, ha az Eu-tól megkapnák, akár infláció követően Euro-ban, inkább odaadnák. Az eu meg azzal telepítteti akivel akarja, ha a Pilisi parkerdő Zrt-vel akkor azzal. A gazdáknak is inkább megérné gyengébb, eróziós, területeket beadni, mint veszteséget termelni, az eu is megkapná a rezervátumát ugyan annyiért vagy kevesebbért mint amennyit jelenleg a mezőgazdasaságra költ....
Válasz envagyok2 #306. hozzászólására
A vállalkozások számára megnehezítették az erdőgazdálkodói státuszt. Erdészeti szakirányító vállalkozásként lehet végezni ezt a tevékenységet, de annak olyan kritériumai vannak, amit itt az Alföld közepén mi nem tudunk (és nem is akarunk) teljesíteni. Van 60 hektárnyisaját magunk által telepített, különböző erdőnk, aminek a pályázati időtartam (az utolsó támogatás megérkezése) után már nem lehetünk erdőgazdálkodói. A terület tulajdonosai 76 és 81 évesek, ők máe nem vállalnak semmit. Nem lesz gazdája az erdőknek...
Válasz Pont #305. hozzászólására
erdőtelepítésre van most is pénz, nem? csak sokan nem hiszik el, hogy nincs más út. mondjuk ahogy látom, manapság erdpt telepíteni se egyszerű, itt akácot most tavasszal ültették harmadjára, és nem nagyon látom, hogy hajtana.
Válasz trikolor5 #304. hozzászólására
Az lenne jó, hogy a parlag vállalás az pluszpénzért lenne. Jelenleg minimális extra kiadással is lehet AÖP 2 pont, Pl. karbamid meg 4 féle növény (vagy 3 növény + 1hektár parlag). Ha ezen felüli parlagokért fizetnének egy szerény bérleti díjnak megfelelőt, a sok gyenge földet mind lehetne parlagoltatni. Egyébként ha az Eu annyira rezervátumot akar, fizessen mondjuk 120 000-et azoknak akik most bérbe adják a földjeiket, szívesen odaadják, aztán erdősítsék be. A különböző jogcímeken AKG BIO, stb. ennél többet költ jelenleg az Eu a szarságaira....
Válasz Zoli1437 #303. hozzászólására
Ó köszi. Így világos. Meg is van. Aöp-ben ezt 1pontos vállalásnál vizsgálják. Én 2pontért idén a 10%parlagot választom amivel megvan a 4% (vagy7) hmka kötelező parlag is. Megnyugodtam az én vállalásomnál lehet túrni a földet ősszel.
Válasz trikolor5 #302. hozzászólására
"Melyik bejelentett területi elemek vannak ellenőrzés alá vonva?"
"Az agro-ökológiai programban a szántóterületek talajtakarására irányuló, választott gyakorlattal (gyakorlat1) érintett bejelentett táblák."
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/29-2024-iv-29-szamu-kincstar-kozlemeny
Elvileg innen az 1. mellékletből származik.
Ezek alapján nem lehet szántani vagy komolyabb alapművelést végezni február 28-ig a tavasziak elé? Vagy valamit rosszul értelmezek? Mert ez elég durva lenne.
Válasz trikolor5 #300. hozzászólására
Sztem amit bemásoltál még a tavaly őszi verzió.
Akkor még az volt de most márciusra váltottak.
Mostanra a nitrogénmegkötő vetés
Az ökológiai jelentőségű másodvetés legalább 2 növénnyel
A talajtakarásos parlag és annak alváltozatai maradtak.
A probléma csak annyi hogy ahogy nézem a másodvetés 2 növénnyel 40-50 ezer körül jönne ki vetőmagköltségre hektáronként.
Válasz Nagy Péter 40 #299. hozzászólására
És ez a 7% mi? Úgy csűrik-csavarják már ezt, hogy hihetetlen.
Ugyebár az új szabályozás szerint kilehet váltani a 4%-nyi ugart ökológiai jelentőségű másodvetéssel amibe 2 növény kell.
Olyan kérdésem lenne hogy a táblázatban felsorolt engedélyezett 42 növény közül melyik az a 2 ami a legolcsóbban jönne ki?
Mennyi lenne a vetőmag költség?
A 2023-as parlaghoz szeretnék hozzászólni a miénk alapján és egy kis együtt gondolkodásra kérlek benneteket:
Van gyep: BISS+CRISS+AKG, van gyep BISS+CRISS és van gyep nem támogatott, ideiglenes gyepként szerepel.
Ezzel az ideiglenes gyeppel, ill. már nem is ezzel a darabbal, hanem a meglévő/majdani többivel nekem még sok gondolkodni valóm lesz.
Ez a gyep művelésű ágú gyep azért ideiglenes, mert korábban nem volt támogatható. Ugyanis amikor megkaptuk végre a földeket, a gyepek egy része 30 éve nem volt művelve. Így volt, aminek a kultúrállapota évekig nem felelt meg. Rendbe tettük. Most egy kis darabot, 1,0333 ha-t szerettem volna támogatottba bevinni. De ez nem így van, hogy elsőre lehet, mert egy évet "előszobázik". Majd jövőre lesz támogatható. Az idén ideiglenes gyepként szerepel az EK-ben.
De ennek van még egy furcsasága. Bár állandó gyep, ősgyep (nem szántó), a 4% számításának alapja.
Vannak ökos szántók, abból van ideiglenes (5 év max.) gyep is. Ehhez művelési ág változást nem kell kérni. Bár gyep, de csak ideiglenes gyep, szintén része a 4%-os alapszámításnak.
Ez a két tétel a mi esetünkben elég nagy arányú. Tavaly tudtam bevinni tarlónak valót, összejött 8,4188%.
Gondolkodom az idei éven.
A szántók esetében izgalmas a vetésszerkezet optimalizálása. Ugyan, vajon mit lehet az idén eladni és mennyiért? Mit mennyiért tudunk megtermelni? Mit nyeljünk le, bízva, hogy a jövőt az segíti?
De a gyepen ki vagyok akadva. Már nagyon szeretném az összes gyepet bevinni, évek óta rendben vannak. Egyszer csak el kellene érni, hogy támogatható legyen! De ennek az az ára, hogy a 4%-hoz (valahol erre az évre 10%-ot olvastam, de tévedhetek) még több szántót kell beáldozni. Ha úgy gondolkodok, hogy előre menekülést kell csinálni, a tarlón jó kis talajjavítást kell véghez vinni és ha az jó lesz, kevésbé fáj. Ha kibírjuk, a jövő év jobb lehetne: támogatható lehetne az új állandó/ideiglenes gyep és már nem lenne alapja a 4%-nak. Igaz is, az említett 1,0333 ha gyep idén már támogatott ALL01 lesz és nem lesz alapja a 4%-nak.
Az ÖKO-s szántó nem lehet benne a 4%-ban, azon termelni kell. Maradna az idei parlag, de azt nem akarnám tovább pihentetni. Akkor "új" szántókat kell bevonni!!!!
Na, erre hogy lehet gombot varrni? Ez az igazi fejtvény nekem.
Jól látom, hogy jó lenne többet tudni/látni előre?
A lucernatelepítés hogyan segíthet a matekban?
Válasz envagyok2 #296. hozzászólására
"ezt a kötelezettségüket is akár teljes egészében teljesíthetik növényvédő szer használata nélkül termesztett nitrogénmegkötő növényekkel vagy másodvetéssel "
Itt vagy szó szerepel, tehát bevetheted nitrogénmegkötő növénnyel és nem permetezed, vagy beveted akármivel és oda-vissza permetezed, de cserébe másodvetést vet a gazda egyes szorzóval. Vagy a cikk ferdít és tévúton járok. Lassan kitavaszodik, nem ártana, ha végre tisztáznák az illetékes aktatologatók.
Válasz TeljesenMindegy #295. hozzászólására
az a nagy kérdés, hogy a 4%nyi növényvédőszer nélkül termesztett nitrogénmegkötőt lekaszálhatod, betakaríthatod, vagy sem? eddig is elég volt ezt vetni, csak nem kaszálhattad le, ehhez képest lehet könnyítés, hogy lekaszálhatod.
a másodvetésnél a 03as szorzó felemelése 1re az tényleg könnyítés, már aki ebbe akar utazni.
Ha jól értem, akkor nem kell parlagon hagyni a 4%-ot, az bevethető bármivel, cserébe elég 4%-on másodvetést vetni?
https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/feltetelesseg/106824-iden-konnyites-varhato-a-kotelezo-parlagoltatas-szabalyaiban?
Válasz Nagy Péter 40 #293. hozzászólására
Olajretek.
https://www.agroinform.hu/szantofold/kotelezo-parlagoltatas-a-szabalyok-konnyitese-varhato-70761-001
Melyik az a zöldtrágya ami a legolcsóbban jönne ki hektárra vetítve?
A parlagos földekben búza van most és ha nem túl nagy összegben kijönne a zöldtárgya akkor nem kaszálnám le hanem learatnám és másodvetésben menne zöldtrágya.
Válasz RARGAkèny #289. hozzászólására
És csak 2024-re, szóval kösz a semmit.
Válasz Bárány #290. hozzászólására
Meg vetetlenü hagytuk az árpa és búza táblák gyengébb részeit!
Válasz RARGAkèny #289. hozzászólására
Fasza. Jópáran elvetettük már a zöldítő vackokat...
Ezt is kiharcolták értünk...
Habár még nem végleges.....
https://www.agroinform.hu/szantofold/ujabb-egy-ev-konnyebbseg-az-ugaroltatasnal-70457-001
Válasz Zoli1437 #287. hozzászólására
Köszi!
Válasz Erdőjaro #285. hozzászólására
https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7032-a-feltetelesseg-szabalyrendszere-a-2023-2027-es-tamogatasi-idoszakban/file
Itt részletezik. (Nem értelmezem, mert azzal sem vagy előrébb, mintha te teszed meg.)
Válasz Erdőjaro #285. hozzászólására
Szerintem nem, mert a művelési ág, mint szántó, ott kell 4%.
Ideiglenes gyep az igen, mert ugye az szántón egy hasznosítási forma, viszont olyat is olvastam, ha jól emlékszem és értettem, hogy akkor már nem pl ha Natúra 2000es a terület natúra támogatás sem kérhető a 4 %ra úgy, mint egyéb más termeléshez kötött támogatás sem igényelhető a 4% kötelező pihentetettre.
Hozzáértők segítségét kérném.
Gyep-legelő művelési ágú földterület beleszámítható e a kötelező pihentetett területbe?
Válasz Pont #283. hozzászólására
Értem, köszönöm a választ!
Válasz zsoltrs #282. hozzászólására
Az nem igaz, hogy minden évben más kultúrát kell vetni. Alapesetben két évig vethető ugyan az, kivétel, napraforgó, krumpli..... A lényeg, hogy elég ha a terület 1/3-án megvalósul a vetésváltás, csak minden évben máshol legyen az az 1/3.
Sziasztok!
Vetésváltás szabályaiban szeretnék kérdezni.
Van a foszabaly h minden évben más kultúrát kell vetni. Eddig Ok.
De van olyan is szöveg is, hogy 3 évente legalább egyszer más növényt kell vetni (buza-buza-repce pl) ill. A következő évre a területek 1/3-án kell más növényt vetni.
Most akkor melyik vonatkozik rám?
Válasz MrPoke #280. hozzászólására
Ez így igaz. ha teljes táblában gondolkodom. De ha a tábla végi forgóban, ami több évre kikerül a termelésből, Akkor nincs jelentősége. Sőt a gyengébb földet ritkábban kell zúzni.
Egyébként még képlékeny a dolog. Egy utolsó éves lucerna (pocok tanya) is képben van. Mindenképpen újat vetek helyette.
Válasz Zoli1437 #278. hozzászólására
Nitrogénkötő vetése viszont megtérül. Következő évben több lesz abban a sávban a termés.
Ökosok mentességet kapnak a kötelező ugar alól? Ökoban eredetileg nem lehet ugaroltatni. Vagy változtattak emiatt az öko kiíráson?