Az éghajlati válság hatására a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabbá válik: télen egyre több, nyáron viszont egyre kevesebb eső esik. Ennek következtében a gyepterületek is komoly kihívások elé néznek. Dr. Marcus Schlingmann és Karl Bockholt szakértők hét praktikus tanácsot fogalmaztak meg a gyepterületek szárazságtűrővé tételére.

1. Használjuk ki a kedvező időszakokat, legyünk rugalmasak

A vegetációs időszak korai kezdete – mint ahogy az idei évben is tapasztalható – lehetőséget ad arra, hogy már a nyári aszály előtt jó minőségű takarmányhoz jussunk. Korai fajták alkalmazásával egy-két jó hozamú és minőségű kaszálás is megvalósítható még a száraz időszak beállta előtt. A legeltetést célszerű elhalasztani, és nem ragaszkodni mereven a megszokott időpontokhoz.

2. Csökkentsük a stresszt: magasabb kaszálás, óvatos trágyázás

Az aszály idején különösen fontos, hogy a gyep ne szenvedjen további stresszt. Kerülendő a hígtrágya kijuttatása és a boronálás is. A kaszálási magasság ne legyen 8 cm alatti, így a növények tartalék tápanyagai megmaradnak, elősegítve a regenerációt. A trágyázást pedig csak az újranedvesedést követő 7–10 nap elteltével célszerű elvégezni, hogy elkerüljük a nitrogénveszteséget.

3. Szárazságtűrő fajok vetése és keverékek használata

A szárazságtűrő fajok, például a csomós ebír, a magas csenkesz, a réti komócsin jobb túlélési eséllyel rendelkeznek aszályos körülmények között. A lóherefélék (fehér, vörös) szintén fontos elemei lehetnek az állományoknak. A fajgazdag keverékek nemcsak ellenállóbbak, de magasabb hozamot is biztosíthatnak, és segítenek az erózió mérséklésében.

4. A talajtömörödés elkerülése és indikátornövények figyelése

Nedves talajon vagy nehéz gépekkel való közlekedés során fellépő tömörödés drasztikus terméscsökkenéshez vezethet – különösen aszályos években. Érdemes figyelni az indikátornövények, például a boglárka vagy a rozettafajok megjelenésére, melyek a gyep tömörödésére utalhatnak. A természetes folyamatok és mélyen gyökerező növények segíthetnek a tömörödés oldásában.

5. Kiemelt figyelem a káliumra – tápanyagellátás optimalizálása

A megfelelő tápanyagellátás kulcsfontosságú a gyep ellenállóképességének fenntartásában. A rendszeres talajvizsgálat alapján történő trágyázás különösen a káliumellátás terén fontos, mivel ez a tápanyag segíti a növények anyagcseréjét és aszálytűrését, enyhítve a klímaváltozás okozta stresszhatásokat.

6. Szabályozható vízelvezetés – a víz megtartása a területen

A korábban fontos vízelvezetés ma már új megközelítést kíván: a cél a víz megtartása. Szabályozható vízelvezető rendszerekkel a téli csapadék elvezethető, míg a nyári aszály idején a víz visszatartható. Ez hosszú távon segíti a talaj vízkészletének megőrzését és a növények túlélését.

7. Készletek kezelése és szántóföldi takarmány integrálása

A száraz nyarak csökkent terméshozamai miatt gyakran szükséges a téli takarmánykészletek nyári felhasználása. Ezért előrelátó készletgazdálkodásra van szükség. A szántóföldi takarmányozás jó kiegészítés lehet, de annak hozama is csökkenhet. A silózást érdemes alacsony töltési magassággal vagy silótömlőkben végezni, hogy a takarmány jó minősége megmaradjon.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Pixabay