Az Európai Bizottság közzétette az EU mezőgazdasági piacainak változásaira vonatkozó legfrissebb, 2021 őszi rövid távú előrejelzését – számolt be a NAK.
Általánosságban elmondható, hogy a COVID-19 újabb, Delta-változatának megjelenése és terjedése az ellátási láncok megszakadását okozza, mely növeli a feszültséget az árupiacokon. Az állati termékek piacának helyzete jelenleg vegyes, míg a marhahús, a baromfi és a tejtermékek ára viszonylag jó, az emelkedő takarmányköltségek ‒ például a gabonafélék, olajos magvak és olajpogácsák árainak emelkedése ‒ és az inputárak növekedése azonban további kockázatot jelent.
Az egyre emelkedő takarmány- és inputárak rontanak az állattenyésztés helyzetén – fotó: pixabay
A kereskedelem vonatkozásában az USA és Kína ‒ mint az uniós agrár-élelmiszeripari termékek második és harmadik legjelentősebb célállomásainak ‒ tekintetében a kereslet a várakozásoknak megfelelően alakult. Az állattenyésztési ágazatokon belül a tejtermékek, a sertéshús tekintetében főként ezen piaci igények irányították az EU exportját. Az Egyesült Királysággal ‒ az EU elsődleges exportcélpontjával ‒ folytatott kétoldalú kereskedelem a Brexit átmeneti időszakát követően tapasztalt drámai visszaesést követően kezd helyreállni, és annak ellenére, hogy a jövőbeli határellenőrzések tekintetében továbbra is vannak súrlódások és bizonytalanságok élénkülés volt tapasztalható ebben a relációban.
Január óta az uniós mezőgazdasági termelői árindex azonban tovább emelkedett, mely júniusban érte el a csúcspontját, amikor is ez az érték több, mint 15%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában rögzített értéket. Ezt az emelkedést különösen a takarmányok termelői árának növekedése eredményezte, mely a kukorica esetében +64%-os, a takarmányárpa esetében pedig +30%-os emelkedés jelentett a 2020 júniusi árakhoz viszonyítva.
Az árak magasak, mégsem könnyű a juh- és kecskehústermelőknek
Az előrejelzésből kiderül, hogy az EU juhhúspiaca erős globális és belső kínálati hiánnyal szembesül és ennek következtében az árak is magasak.
Az EU juhállománya nem változott jelentősen az utóbbi 5 évben – Fotó: pxfuel.com
Az uniós juh- és kecskehús termelés az Európai Bizottság adatai alapján 2021 első felében 2,2 százalékkal nőtt, amelyhez a juhpiacokon tapasztalt igen kedvezően alakuló árak is hozzájárultak. Az árak növekedése Görögországban (a csökkenő juhállomány létszám ellenére +9,9 százalékos), Spanyolországban (+4,7 százalékos), Franciaországban (+4,3 százalékos) és Romániában (+3 százalékos) volt a legerőteljesebb. Ugyanakkor Írországban a termelés igen alacsony az Egyesült Királysággal kialakult feszült kereskedelmi légkör és a tavalyi év végén a vágások felfüggesztése miatt. Ez 10,5 százalékos termelés csökkenést eredményez az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az előrejelzések szerint az unió juh- és kecskehús termelése az előrejelzések szerint összességében kis mértékben, várhatóan 1,3 százalékkal fog növekedni úgy, hogy az EU állatállománya nem változott jelentősen az utóbbi 5 évben.
Juh- és kecskehús termelés az EU-ban – Fotó: NAK/DG Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, az Eurostat alapján
A juhús importjának 18 százalékos csökkenését nem ellensúlyozza a belső termelés még akkor sem, ha a nehéz bárány ára 2021-ben lényegesen magasabb, mint az előző években volt. Viszont az élelmiszer-szolgáltatási rendszer újbóli megnyitása várhatóan élénkíteni fogja a keresletet.
Az EU juhhús exportját három tényező alakítja:
- az ázsiai piacokon kialakuló kereslet és ezen desztinációkba irányuló szállítmányok logisztikai költségei,
- az Egyesült Királysággal való kereskedelmi kapcsolatok súrlódásai,
- alacsony kereslet.
Ezenkívül a jelenlegi magas belpiaci árak és a kínálathiány is az EU-n belül tartja a termékeket. Az EU juhhús exportja 17 százalékkal csökkent 2021 első felében. A következő időszakban az elemzők arra számítanak, hogy 2021 végére az uniós export várhatóan 12 százalékkal csökken, melyet 2022-ben 5 százalékos emelkedés követhet.
Az élő állatok exportja 32 százalékos növekedést mutatott 2021 első negyedévében ebben viszont jelentős hatással bírtak a vallási ünnepek. Az első negyedévhez képest 80 százalékkal kevesebb állatot szállítottak Líbiába, viszont Jordániába 29 százalékkal, Szaúd-Arábiába 44 százalékkal, Izraelbe pedig 46 százaékkal növekedett az export. Elemzők a közel-keleti kereslet stabilizálódására számítanak.
A juhhús import 21 százalékkal csökkent 2021 első felében. Ennek oka, hogy Új-Zéland, az unió egyik fő juhhús exportőre, az ázsiai piacokra koncentrál, valamint nehezíti a helyzetet az EU és az Egyesült Királyság jelenlegi, Brexit utáni kereskedelmi feszültsége. Várakozások szerint év végéig az import csökkenése 18 százalékra fog mérséklődni, tehát a második félévben a magas áraknak köszönhetően az EU kereslete importot fog generálni.