Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé melyben az állattenyésztésnek az egészséges táplálkozásban és az élelmiszerrendszerek fenntarthatóságának biztosításában betöltött kulcsfontosságú szerepére hívta fel a figyelmet – írja a nak.hu
Az állati fehérjék pótolhatatlanok – fotó: pixabay.com
Az állattenyésztés kulcsfontosságú
Az állattenyésztés jelentős szerepet tölt be az egészséges táplálkozásban és az élelmiszerrendszerek fenntarthatóságának biztosításában. Ez az ENSz Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentéséből származó legfontosabb megállapítás, amely újra megerősíti az állattenyésztés kulcsfontosságú jelentőségét, miközben hatékonyan hozzájárul az állati termékelőállítás és a húsfogyasztás előnyeinek átfogó megértéséhez.
A FAO Mezőgazdasági Bizottsága (COAG) még 2020-ban bízta meg a szervezetet, hogy átfogó, tudományos és kutatási eredményeken alapuló globális értékelést készítsen az állattenyésztésnek az élelmezés-biztonsághoz, a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek kialakításához, a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozáshoz való hozzájárulásáról, egyaránt figyelembe véve a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot – írja a nak.hu
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
A húsfogyasztás hozzájárul a táplálkozás-egészségügyi célok eléréséhez
A "Contribution of terrestrial animal source food to healthy diets for improved nutrition and health outcomes" című FAO jelentés az első a COAG által megrendelt jelentéssorozatból, mely átfogó értékelés megállapítja, hogy a megfelelő táplálkozási minták keretein belül a hús és más, szárazföldi állatokból előállított élelmiszerek alapvetően járulhatnak hozzá az ENSz Fenntartható Fejlődési Céljainak, ezen belül is kiemelten a táplálkozás-egészségügyi céloknak az eléréséhez.
Ezek a célkitűzések magukba foglalják a csecsemőkori fejlődési visszamaradottság, a gyermekkori kóros soványság és alultápláltság arányának csökkentését, a születési súly javítását, továbbá a reproduktív korú nők vérszegénységének mérséklését, valamint a felnőttek körében az elhízás és a nem fertőző betegségek kialakulási kockázatának csökkentését.
Az értékelés négy részdokumentumból áll, ez az első rész egységes szemléletű elemzést nyújt a szárazföldi állati eredetű élelmiszereknek az egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről, azok kiegyensúlyozott fogyasztásának a kedvezőbb humán táplálkozás-egészségügyi állapot eléréshez való hozzájárulásáról.
Az állati eredetű táplálékforrások fokozott bevitele az agy- és testméret megnövekedését, valamint hosszabb élettartamot eredményezett – fotó: pixabay.com
Az állati fehérjék pótolhatatlanok
A több mint 500 tudományos közleményből és 250 szakpolitikai dokumentumból származó adatok és bizonyítékok alapján a jelentés kiemelte, hogy az állati fehérjék pótolhatatlanok, és hogy az állati eredetű élelmiszerek, mint például a hús, a tojás és a tej, olyan tápanyagok alapvető forrásai, amelyekhez növényi eredetű élelmiszerekből nem könnyű hozzájutni.
A FAO-jelentés szerint a makrotápanyagok, mint például a szénhidrátok, zsírok és fehérjék, valamint a húsban, tojásban és tejben található mikrotápanyagok fontos szerepet játszanak az emberi egészség és a fejlődés szempontjából. A ”Homo sapiens” evolúciós múltjából származó bizonyítékok ugyanis azt mutatják, hogy az állati eredetű táplálékforrások fokozott bevitele az agy- és testméret megnövekedését, valamint hosszabb élettartamot eredményezett és valószínűsíthetően ezáltal olyan anyagcsere-szükségleteket teremtett az emberi szervezetben, amelyek a jelenben is megmaradtak.
A ma alkalmazott állattenyésztési rendszerekből – beleértve a legeltetéses és pásztoroltató rendszereket –, valamint a vadon élő állatok vadászatából származó számos élelmiszer kiváló minőségű fehérjéket, fontos zsírsavakat, különböző vitaminokat és ásványi anyagokat biztosít, hozzájárul a kiegyensúlyozott étrend és a kedvezőbb humán táplálkozás-egészségügyi állapot fenntartásához – áll a nak.hu cikkében
Az állattenyésztés segítheti az éhínség elleni küzdelmet is, ugyanis az Action Against Hunger nevű civil szervezet szerint 2019. és 2022. között 150 millióval nőtt az alultáplált emberek száma. Idén várhatóan 345 millió ember szenved majd az élelmiszer-ellátási bizonytalanságok kedvezőtlen hatásaitól, ennek fele gyerek. Az öt év alatti gyermekek körében pedig minden ötödik haláleset a kóros soványsághoz, súlyos alultápláltsághoz köthető.
Globálisan a teljes kalóriaellátás 21 százalékát teszik ki a szárazföldi állati eredetű élelmiszerek
Jelenleg az elfogyasztott élelmiszerek típusa, minősége és az azokkal bevitt tápanyagok összetétele és mennyisége az egyes régiókban és az alkalmazott agrár-élelmiszeripari rendszerekben igen eltérőek. Globálisan a teljes kalóriaellátás 21 százalékát teszik ki a szárazföldi állati eredetű élelmiszerek.
Európában és Amerikában magasabb ez a szám, előbbi esetében 37, míg utóbbi esetében 30 százalék, Afrikában viszont csak mindössze 11 százalék. A teljes kalóriaellátáshoz viszonyított legmagasabb szintet Észak-Amerikában (43 százalék) rögzítettek, ezt követi Ausztrália és Új-Zéland, valamint Észak-Európa (mindkettő 41-41 százalékkal). A legalacsonyabban ez a szint Kelet- és Közép-Afrikában (6 százalék), valamint Nyugat-Afrikában (4 százalék) van – írják.
Világszerte több, mint egymilliárd ember függ az állattenyésztési értékláncoktól. Közülük a kisüzemi gazdálkodást és a pásztoroló állattartást folytató állattartók teszik ki a legnagyobb hányadot. A jól integrált állattenyésztés fokozza a kisüzemi gazdálkodási rendszerek ellenálló képességét. Az állattenyésztés ezen felül a tájgazdálkodásban más fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújt, energiát biztosít és hozzájárul a talaj termékenységének javításához.
Az állattenyésztésben használt haszonállatfajták jól alkalmazkodtak a különböző környezeti viszonyokhoz, azok a hatékony növénytermesztésre nem alkalmas területeket is eredményesen hasznosítják. A legelőterületek vagy füves ökoszisztémák a világ szárazföldi területeinek 40 százalékát teszik ki és amikor az állattartók ezeket a területeket legelő állataikkal hasznosítják az egyébként emberi fogyasztásra nem alkalmas biomasszát élelmiszerré alakítják át.
Érdemes ismételten kiemelni továbbá, hogy az állati eredetű élelmiszerekben megtalálható tápanyagokhoz nehéz megfelelő mennyiségben és minőségben hozzájutni a növényi alapú élelmiszerekből, valamint a hús- és tejpótló alternatívákból – olvasható a nak.hu cikkében.
A húsnak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt előnyeit ki kell aknázni – fotó: pixabay.com
A teljes hús- és állattenyésztési ágazat üdvözölte a FAO jelentést, ahogy Guillaume Roué, a Nemzetközi Hústitkárság (IMS) elnöke is:
"A FAO következtetései megerősítik, hogy a hús alapvető szerepet játszik a pozitív egészségügyi eredményekben, és rámutatnak arra, hogy sürgősen további kutatásokra van szükség az egyes népcsoportok tápanyagszükségleteivel kapcsolatban, valamint fel kell gyorsítani az éghajlatbarát állattenyésztés bevezetését. A legmegbízhatóbb forrásokból származó bizonyítékoknak – köztük a FAO elemzésének – kell alapul szolgálnia a hústermelésre és -fogyasztásra vonatkozó globális és nemzeti szintű ajánlásokhoz, annak érdekében, hogy a húsnak az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt előnyeit ki lehessen aknázni"
– nyilatkozta.
_jpg_fill_540x300_0.webp "A szélsőséges időjárás az európai erdőket sem kíméli")
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
