A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. az AMINO brojler takarmánysorral nyert el harmadik helyezést a Magyar Állattenyésztésért Termékdíj 2021-es pályázatán, illetve első helyezést a kockázatelemzésen alapuló cink-oxidmentes malactakarmányozási technológiával.

A cég képviselőjét kérdeztük arról, hogy ezekben a termékekben mi számít a legnagyobb újításnak, és milyen szempontok, körülmények a legmeghatározóbbak a termékfejlesztés folyamatában akkor, amikor számos kihívás áll az állattenyésztő ágazat előtt.

Tudományos alapon fejlesztett takarmány

A takarmányipar feladata nem kevesebb, mint az egyre növekvő termelési volumenű állattenyészés kiszolgálása úgy, hogy közben a mindinkább szigorodó  állatjóléti, élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi elvárásoknak is meg kell felelni.

"A ZnO-mentes (cink-oxid-mentes) malactakarmányok, valamint az AMINO brojlertakarmányok fejlesztésekor több célt is kitűztünk magunk elé, melyeknek egyaránt voltak gazdasági, környezetvédelmi és állatjóléti aspektusai is. A legnagyobb újítás ezeknél a termékfejlesztéseknél, hogy a rendelkezésre álló tudományos eredményeket és a saját kísérleti adatainkat egymás komplexitásában oly módon vizsgáltuk, hogy az azokból levont következtetések egyszerre több célt is szolgáljanak" – válaszolta az Agroinform.hu kérdésére Fábián János, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. K+F igazgatója.

Mindkét koncepció kidolgozása során olyan jelentős változtatásokat hajtottak végre a takarmányok táplálóanyag tartalmában és összetételében, amelyek

  • a fehérjeemésztés javítását,
  • az egészséges bélflóra kialakítását és fenntartását szolgálják.

A fejlesztések következtében csökkentették többek között a takarmányok nyersfehérje tartalmát,  és a különböző rostforrások (oldhatatlan és fermentálható rostok) szerepe is felértékelődött.

Ezeken túlmenően számos olyan takarmány-kiegészítőt is vizsgáltak (pl. védett szerves savak, középhosszú szénláncú zsírsavak, probiotikumok, prebiotikumok, növényi kivonatok), amelyek a bél egészséges baktériumflórájának támogatása révén a termelési eredmények javulását ígérik, a kapott vizsgálati eredményeket pedig figyelembe vették a malactakarmányok fejlesztésekor.

"Mivel a cink-oxid-mentes malactakarmányozási stratégia sikerét az egyes környezeti tényezők (pl. technológia, higiénia, állategészségügy) nagyban befolyásolják, ezért kockázatértékelést is végzünk, amely során az esetleges hiányosságok feltárásával, javító intézkedések megfogalmazásával segítjük a sertéstartókat."

Több tényező kényszeríti ki az új takarmányok kifejlesztését

A takarmány árának robbanásszerű emelkedése

Az elmúlt időszakban tapasztalt, korábban nem látott mértékű takarmányár-robbanás nagy kihívás elé állítja az állattartókat. Mivel itt a költségszerkezet legnagyobb hányadát a takarmányozási költség teszi ki, ezért kézenfekvő, hogy minden termelő a lehető legjobb, az adott alapanyaghelyzethez legjobban igazodó, vagyis a leggazdaságosabb takarmányt szeretné az állományával etetni a telepén.

Klasszikus értelemben véve a takarmányalkotók közül a nyersfehérje a takarmányok egyik legfontosabb és egyben legköltségesebb összetevője.

A brojlercsirkéknek azonban nincsen nyersfehérje szükséglete, számukra a fehérjét alkotó aminosavakat kell a takarmánnyal biztosítani. Itt a gazdaságos takarmányozás egyik feltétele az új szintetikus aminosavak (izoleucin és arginin) minél szélesebb körű felhasználása, mivel a brojlerhizlalás összköltségének több mint kétharmadát kitevő takarmányozási költségek mérséklése a takarmánykeverékek fehérje- és aminosav tartalmának optimalizálásával érhető el.

egészségesebb malacok

A cink-oxid-mentes malactakarmányok fejlesztését elsősorban a törvényi előírásoknak való megfelelés irányozta elő – Fotó: Envato

Fenntarthatóság, környezetvédelmi kihívások

A gazdaságosság kérdéskörén túl napjainkban egyre nagyobb hangsúllyal kerül előtérbe a  a klímaváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem. A világ összes káros anyag kibocsátásának 10-15%-áért a mezőgazdaság felel. Nem is kérdés, hogy a mezőgazdaság minden területén meg kell tenni a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ez az adat minél előbb javuljon.

Itt meg kell említeni a mezőgazdasági termelés nitrogén kibocsátását is, amelynek több mint 90%-a az állattenyésztésből, azon belül pedig mintegy 20-32% a baromfitartásból származik. Jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen nem csak a talajt, de a talajvízbe kerülve a felszíni vizeket is szennyezi, a légkörbe kerülve pedig üvegházhatású gázok formájában az ózonréteget is károsítja.

A különböző takarmányozási stratégiák azonban nagyban elősegíthetik a nitrogén-kibocsátás csökkentését.

Így például a takarmányokban lévő szükségtelen fehérjetöbblet vagy aminosav egyensúlytalanság megszüntetése csökkenteni képes egyébiránt a környezet N-terhelését is.

Az új brojlertakarmánysor kifejlesztésében ezeknek az elvárásoknak való megfelelés játszott közvetlen szerepet.

A most kifejlesztett baromfitakarmányokban felhasznált aminosavak amellett, hogy csökkentik a takarmányozási költségeket, a madarak aminosav igényének jobb kielégítésével csökkentik a szükségtelenül megetetett fehérjemennyiséget is.

brojlercsirke

A baromfi aminosav igényének jobb kielégítésével csökkenthető a szükségtelenül megetetett fehérjemennyiség – Fotó: Envato

Törvényi előírásoknak való megfelelés

A cink-oxid-mentes malactakarmányok fejlesztését elsősorban a törvényi előírásoknak való megfelelés irányozta elő. A takarmányba terápiás dózisban (2500-3000 mg/kg Zn) kevert cink-oxid a legolcsóbb, leghatékonyabb és egyben legelterjedtebb módja a választott malacok hasmenéses  és az E. coli által előidézett ödéma betegségének megelőzésére.

Használata azonban egy uniós jogszabály értelmében a környezetre kifejtett káros hatása miatt csak 2022. június 26-ig engedélyezett az EU-ban. A sertéshús-előállító üzemeknek és a takarmányiparnak egyik kiemelt feladatává vált tehát, hogy olyan alternatív takarmányozási stratégiákat dolgozzon ki, amelyek képesek fenntartani a termelékenységet a cink-oxid használatát mellőzve is.

A cink-oxid-mentes takarmányok csökkentett nyersfehérje tartalma nem csak emésztés-élettani szempontból bír pozitív hatással, hanem közvetve még a nitrogén-kibocsátás csökkentéséhez is hozzájárul.

Egészségesebb haszonállatok

Annak ellenére, hogy mindkét takarmányfejlesztési irány egyik meghatározó célja a takarmányok nyersfehérje arányának csökkentése volt, kijelenthető, hogy a most kidolgozott új baromfi-takarmányozási és  a cink-oxid-mentes malactakarmányozási koncepciók képesek ugyanarra a teljesítményre, mint amit a „standard” takarmányokkal lehet elérni.

"Mivel a takarmányok nyersfehérje tartalmának hatékony csökkentését csak az egészséges bélrendszer kialakítása és fenntartása mellett lehet megvalósítani, a termékfejlesztés során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy támogassuk a bélrendszer fejlődését, valamint biztosítsuk a táplálóanyagok emészthetőségét és azok megfelelő felszívódását. Így a gazdaságossági szempontok mellett közvetett módon ugyan, de takarmányainkkal hozzájárulunk egy egészségesebb állatállomány kialakításához is, ami már közvetlenebbül érinti a fogyasztókat is – mondta Fábián János.