Évekig elhanyagolták az agráriumnak ezen szegmensét, pedig a '80-as években sokan éppen a nyúltartásból jutottak egy kis keresetkiegészítéshez. Aztán valahogy a kezdeti fellendülés megakadt, talán azért, mert a felvásárlási ár éveken át nem növekedett, ellentétben például a nyúltáp árával.
Úgy néz ki, hogy a piac is biztosított lesz, nemrég jelentették be, hogy megkezdődhet a nyúlhús és a hústermékek exportja Kanadába.
Az egyik lehetséges keresztezés a német lepketarka és a pannon fehér nyúl párosítása, amiből gyorsan hízó és szapora egyedek jönnek létre – fotó: Agroinform.hu
Amit a nyúltartásról tudni kell
A nyúl viszonylag kis költséggel tartható: akár az árok partján vagy az udvaron kaszált fű, kerti növénymaradványok, vagy a kombájn után összeszedett, egyébként a szántás áldozatául eső kukoricacsövekről lemorzsolt kukoricaszemek is táplálékául szolgálhatnak. Pár darabnál ez működik, de aki igazán profin akarja csinálni a pecsenyenyúl-előállítást, az a tartást nem bízza a véletlenre.
Megtermeli a szükséges takarmányt (persze a kerti melléktermékek így is hasznosíthatók), speciális tápot is vesz az állatoknak, gondoskodik a megfelelő ásványianyag-pótlásról. Ja, és a nyúl legnagyobb ellensége, a szúnyog által terjesztett mixomatózissal szemben az állatok vakcinázásával védekezik. Nyilván ez utóbbi jelentősen növeli a költségeket, de jó esetben az is elég helyette, ha a nyúlház összes nyílászárójára – ajtóra és ablakra egyaránt – szúnyoghálót szerelünk fel és azt folyamatosan zárjuk is, az épületben pedig rovarirtó spray-t használunk.
A nyúlhús változatosan elkészíthető alapanyag
Fontos arról is gondoskodni, hogy ha nem ketrecben tartjuk a tapsifüleseket, akkor róka vagy patkány ne tudjon bejutni hozzájuk, mert irdatlan pusztítást tud végezni mindkettő.
Megfelelő táplálással és jó fajtaválasztással – akár keresztezéssel – a szükséges vágósúlyt 3-4 hónap alatt elérő állományt tudunk termelni.
Míg a világ némely pontján az egy főre jutó nyúlfogyasztás eléri az évi 9 kilogrammot is, addig hazánk néhány dekás fejadagjával az utolsók közt kullog. Pedig a nyúlhús rendkívül gazdag fehérjében és esszenciális aminosavakban, viszont zsír- és koleszterintartalma alacsony. Kedvező a vitamin- és ásványianyag-tartalma is.
A sertés-, a marha- vagy a birkahússal összevetve a nyúlhúsnak kisebb az energiatartalma, és könnyebben emészthető. Különösen ajánlott magas vérnyomásban szenvedők számára, hiszen nátriumtartalma szintén alacsony.