A solymász bemutatók szinte minden mezőgazdasági kiállítás kísérőprogramjai, hiszen a sólyommal történő vadászat mellett a kártevők riasztása és befogása is tradicionális feladatai egy hivatásos solymásznak.

Van olyan gazdálkodó olvasónk, aki ezúton hall először az állattartó telepek és kertészetek, vagy szőlészetek  sólyommal történő kártevő mentesítéséről? - Szomorú, ám nem meglepő tény...

Magyarország egyik "túlélő solymászával", Lóki Györggyel beszélgettünk a szakma szépségeiről és méltatlan sorsáról a mezőgazdaságban.

Hány ember él ma solymászatból Magyarországon?

"Nagyon kevesen vannak azok, akik ma Magyarországon hivatásos solymásznak tekinti magukat és ebből is élnek,  - olyannyira, hogy egy kezemen össze tudom őket-, azaz magunkat számolni.

- Mindazok ellenére, hogy már több mint két éve felkerült a magyar solymászat hagyománya az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, - azt kell, hogy mondjam, hogy nem is a sólyom, hanem inkább a solymász maga a szigorúan védett "faj", amelyet a kihalás fenyeget.

Feltétel nélküli bizalom a madár és Lóki Bálint ifjú solymász között – fotó: Agroinform.hu/Hartman Gábor

Mi számít ma "húzó ágazatnak" egy solymász számára a mezőgazdasági ágazatok közül?

"A szarvasmarhatartók közül keresnek meg bennünket a legtöbben. A tejelő szarvasmarhatelepek galambtalanítása számít talán húzó ágazatnak, hiszen a gazda az első próba után felfedezi, hogy az általunk biztosított mentesítés mindamellett, hogy vegyszermentes, garantáltan hosszútávú megoldást is jelent.

Galambtalanítani járunk ipari parkokba, kutyatáp gyárba, építőipari és élelmiszer ipari létesítményekbe egyaránt, - azonban nagy szívfájdalmunk, hogy a mezőgazdasági ágazatokban nem terjedt el eddig jobban a solymászat hagyománya és jelentősége.

Sajnos még mindig tudomásunkra kerül, hogy egyes helyeken megpróbálják a galambokat mérgezéssel kiirtani, ám ez veszedelmes a ragadozómadarakra- és számos háziállatra nézve is. Ezen kívül nem jelent a mérgezés hosszútávú megoldást, mert rövid idő alatt újra felszaporodnak a nem kívánatos madarak.

Sajnos gyakran tapasztaljuk azt, hogy mire a solymászhoz eljut a problémájával a gazda, addigra már milliókat elköltött életképtelen megoldásokra (például elektromos riasztók) - és ezért a solymásznak fillérekért kell rendet tennie a telepen..."

Milyen egyéb mezőgazdasági ágazatokban van létjogosultsága a solymászatnak?

Nagy örömünkre a Tokaj környéki szőlősgazdák mind gyakrabban kérnek segítséget a seregélyek ellen tőlünk. Ám a többi borvidéken nagyon ritkán van hasonló megkeresés. Fontos hangsúlyozni, hogy a madár riasztás és kártevő mentesítés a sólyommal professzionális munkavégzés, amely eredményességére a solymász garanciát vállal. Nem tud elvégezni ilyesmit bárki, különösen olyan nem, aki egy-egy ragadozómadarat tart otthon kedvtelésből.

Azért lenne fontos a szőlősgazdának előre leszerződnie a solymásszal a szezonra, - és nem tűzoltásként keresnie minket, ahogyan ez mostanában jellemző, - mert a solymásznak a seregély ellen is komolyan fel kell készülnie, tavasztól képeznie kell rá a madarát és ennek tudatában a szőlő érés idejére nem szabad más munkát vállalnia.

Lóki György sólyommal munka közben – fotó: Agroinform.hu/Hartman Gábor

A kertészeti- és szántóföldi kultúrák technológiai sorrendjébe májustól folyamatosan beilleszthető a solymász munkája. Az idény elkezdődik a cseresznye és a piros gyümölcsű fajok érésével, majd folytatódik a káposztafélék védelmével. Bizony, több kertész is kérte a segítségünket a káposztáskertekben a dolmányos varjak okozta kártételek ellen!

Ezt követi a csemegekukorica ideje, amit a seregélyek hihetetlen mértékben tudnak kikezdeni, - sőt, aszályos időben a takarmánykukorica tetejét is megbontják a varjak, aminek nyomán a csöveket a legkülönbözőbb kártevők támadják meg - ezzel óriási károkat okozva...

Végül, de nem utolsó sorban elérkeztünk a szőlő éréséig, amikor, - mint tudjuk, - a felhőként érkező seregélyek ellen kell védekezni."

Mit kell tudni a riasztás,- vagy mentesítés menetéről?

Mindenek előtt azt kell tudnunk, hogy a kártevő madár -legyen az seregély, vagy varjú - semmitől sem fél jobban, mint a természetes predátorától. A természetes ragadozó puszta felbukkanása komolyabb eredményeket ér el, mint a szőlősgazda vadriasztó készülékekkel való minden erőfeszítése. A solymász pár reptetése után megfigyelhető, hogy a kártevő madár eltűnik, azaz átszokik máshová, vagy táplálkozási formát vált, - hiszen haladéktalanul ennie kell. Rendszerint a solymásznak az ötödik munkanapra már nem is kell elengednie a madarát, mert megszűnt a veszély. Ezt a hatékonyságot a solymász fokozni-, és teljesíteni tudja, akár a harmadik napra is, ha fel tud készülni a feladatra időben és be tud tanítani egy fiatal, hajtós madarat.

Annak ellenére, hogy a solymász munkája más módszerek árának töredékébe kerül, mégsem ismerik el a jelentőségét a szőlősgazdák és a gyümölcsösgazdák... valamiért nem veszik komolyan a munkánkat, amíg a saját szemükkel meg nem győződnek az eredményekről."

Így nem könnyű... Mégis, miből tud megélni a solymász?

Solymászbemutató a Kaposvári Állattenyésztési Napokon  – fotó: Agroinform.hu/Hartman Gábor

Szerencsére a munkánk jelentőségét a repülőtereken már felfedezték - és vonulási időszakokban számítanak ránk.

Ragadozómadarakat tenyésztünk és sokat járunk bemutatókra országszerte.

A bagollyal történő vadászat hagyományát már alig ismerik hazánkban. – fotó: Agroinform.hu/Hartman Gábor

Tábort is szervezünk olyan fiataloknak, akik kíváncsiak a hagyományos mesterségekre, a solymászat szépségeire. Mint az élet oly' sok területén, itt is több lábon kell állnunk a fennmaradásunkért..." – Lóki György - Aranysólyom Fészke, Somogysimonyi