A decemberhez hasonlóan a második téli hónap is melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 3 °C körüli mértékben haladta meg a sokévi átlagot, alacsonyabb, 2 °C körüli anomáliák főként a Dunántúl déli részein, elsősorban Baranya vármegyében, míg magasabb, 4 °C körüliek, leginkább a Tiszántúlon, a keleti határ közelében fordultak elő, ahogy az alábbi térképen látható.
A januári középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2025-ben – forrás: HungaroMet
A december utolsó napjait jellemző fagyos, hideg idő legtöbb helyen csak január első napján folytatódott. A változást fonák módon egy hidegfront hozta, kisöpörve a Kárpát-medencét kitöltő, több száz méter vastag, hideg, nyirkos légréteget. 2-án az ország nagy részén jelentősen – délen sokfelé több mint 10 °C-kal – enyhült az idő, már csak északkeleten maradt délután is fagypont alatt a hőmérséklet, de a következő napokban átmenetileg itt is megszűntek a nappali fagyok.
5-e után – egy rövid és mérsékelt lehűlést követően – nyugat felől még a korábbinál is lényegesen enyhébb levegő érkezett fölénk, 4-5 napig sokfelé az átlagosnál több mint 10 °C-kal enyhébb, tavaszias idő volt, jellemzően még az éjszakák is enyhébbek voltak, mint átlagos viszonyok között a nappalok.
A kora tavaszias időnek egy markáns hidegfront vetett véget 11-ére. A jelentős lehűlés ellenére a hónap közepéig a hőmérséklet nem csökkent a sokévi átlag alá. 15-e után a Kárpát-medence síkvidéki területei felett több száz méter vastagságú nedves, hideg légréteg – ún. hidegpárna – alakult ki egy anticiklon hatására. Ennek következtében közel egy héten keresztül borús, párás, néhol tartósan ködös idő volt. A hőmérséklet alig változott, az általában gyenge, éjszakai fagyok után egyre többfelé napközben is fagypont alatt maradt a hőmérséklet.
Változást egy 23-án átvonult frontrendszer hozott, kisöpörte a nyirkos, hideg levegőt, mögötte nyugat, délnyugat felől igen enyhe léghullámok érkeztek, január utolsó hetében tavaszias időjárást hozva. Sokfelé átmenetileg megszűntek az éjszakai fagyok, a hőmérséklet csúcsértékeinek országos területi átlaga a legmelegebb napokon az április elejére jellemző 15 °C közelében alakult, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A januári napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2025-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
A januárban regisztrált legmagasabb hőmérséklet a 28-án a Somogy vármegyei Nagyatádon mért 19,9 °C volt, ami pontosan 1 °C-kal magasabb az adott naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál, a 2002. január 28-án, Rábagyarmaton rögzített 18,9 °C-nál. Ezen a napon ugyanakkor meglehetősen nagy hőmérséklet-különbség alakult ki az ország területén, míg a Dunántúl nyugati vármegyéiben, különösen a délnyugati határ közelében nem egy helyen 20 °C közelében alakult a napi maximum, addig az Északi-középhegység térségében néhol 10 °C alatt maradt (3. ábra). De nem ez volt az egyetlen hőmérsékleti rekord a hónap folyamán, az előző két napban is magasabb értékeket mértek, mint az adott napokon korábban bármikor.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2025. január 28-án – forrás: MeteoPlaza
A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét 5-én mérték a Nógrád vármegyei Zabarban. Az akkor és ott regisztrált -11,9 °C ugyanakkor több mint 14 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó hidegrekordnál, az 1947. január 5-én, Zircen mért -26,2 °C-nál. Az ország túlnyomó részén azonban ezen a napon sem hűlt -10 °C alá a levegő, sőt a Dunántúlon szinte mindenütt és az Alföldön is nagy területen -5 °C-nál gyengébb fagyot regisztráltak, ahogy a 4. ábrán is látható.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2025. január 5-én – forrás: MeteoPlaza
Az előzőekhez hasonlóan az ország túlnyomó részén a második téli hónap is meglehetősen csapadékszegény volt. Legtöbb helyen az átlagosnál kevesebb csapadék esett, azt meghaladó mennyiséget csupán a délnyugati határ közelében és északkeleten – Zemplén térségében – regisztráltak. Míg a legcsapadékosabb területen, a Dráva mentén, néhol a 40 mm-t is meghaladta a havi csapadékösszeg, addig a Kisalföld nagy részén, Komárom-Esztergom vármegyében és a főváros környékén sokfelé a 10 mm-t sem érte el, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A januári csapadékösszeg 2025-ben – forrás: MeteoPlaza
A januári csapadékmennyiség nagy része a hónap első felében esett. A 2-án, 3-án átvonult hidegfront a Kisalföld északnyugati részeinek kivételével szinte mindenütt hozott csapadékot, de északon általában 5 mm-nél kevesebbet, a déli megyékben ugyanakkor több helyen 10 mm-t is meghaladó mennyiséget, ami legtöbb helyen esőt jelentett, de északon, északkeleten havazás, ónos eső is előfordult. Néhol átmenetileg néhány cm-es hótakaró is kialakult, ami azonban legtöbb helyen már másnapra eltűnt.
5-én melegfront haladt át felettünk, de legtöbb helyen alig esett, csak az északkeleti vármegyékben regisztráltak említésre érdemes, 2-6 mm közötti mennyiségeket, ami ott sokfelé havazást jelentett, másutt ónos eső, fagyott eső is előfordult. Ismét csak rövid időre alakult ki néhány cm-es hótakaró északkeleten. 7-én főleg az ország északnyugati felén okozott esőket, záporokat egy frontrendszer. A 8-án, 9-én átvonult markáns hidegfront ismét sokfelé hozott esőt, záport, a Dunántúlon és északkeleten havas eső, hó, Baranyában néhol zivatar is előfordult. Az északkeleti vármegyékben néhány cm-es hótakaró is kialakult, ami néhol tartósabban megmaradt.
_fill_540x300_0.jpg)
15-én egy északról dél felé haladó hidegfrontot kísért sokfelé havazás, hószállingózás, északnyugaton havas eső, eső is előfordult. Jelentős mennyiség ugyan nem esett, de a korábban hómentes területeken is sokfelé lepelnyi vagy néhány cm-es friss hótakaró került a földekre, őszi vetésekre. 4-5 napos csapadékmentes idő után 21-e és 23-a között ismét sokfelé esett, hószállingózás, kisebb havas eső, eső, ónos eső egyaránt előfordult, de jelentősebb mennyiség ezúttal sem volt az ország nagy részén, csak a délnyugati határ közelében mértek 10 mm-t meghaladó mennyiségeket.
Pár napos szünet után, 28-án vonult át a hónap utolsó, sokfelé esőt, záporokat hozó csapadékrendszere, de legtöbb helyen csupán 2-4 mm esett, így a havi csapadékmennyiség területi átlaga a decemberhez hasonlóan a sokévi átlag kétharmada körül alakult, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A januári napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2025-ben – forrás: MeteoPlaza
A sokfelé meglehetősen kevés csapadék ellenére januárban sem csökkent, sőt legtöbb helyen kissé tovább növekedett a talaj nedvességtartalma. A hónap végén a lágyszárú növények szempontjából meghatározó, felső 50 cm-es rétegben a hasznosítható víztartalom aránya az ország nagy részén továbbra is meghaladta a 80%-ot, csak az Alpokalján és a Tiszántúl egyes részein maradt 70% alatt.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2025. január végén – forrás: HungaroMet
Ahogy a téli hónapokra általában jellemző, az alacsony hőmérséklet és a gyakran párás, ködös levegő miatt januárban is csekély volt a talaj párolgásból adódó vízvesztesége. Ugyanakkor a csapadék általában gyenge eső, időnként havas eső, hó formájában esett, a lefolyással járó veszteség kicsi volt, a víz földbe szivárgását talajfagy sem akadályozta, így a sokfelé átlagosnál kevesebb csapadék ellenére szinte mindenütt csökkent a talaj vízhiánya, ami már a legszárazabb vidékeken, pl. Szeged környékén sem éri el a 100 mm-t (8. ábra).
Ugyanakkor az ország közel háromnegyed részén az átlagos februári csapadékmennyiséget meghaladó, 30 mm-nél több csapadékra lenne szükség, hogy a tél végéig a felső 1 m-es rétegben telítődjön a föld.
A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2025. január végén mm-ben – forrás: HungaroMet
A tél korábbi részéhez hasonlóan 2025 januárjának időjárása sem okozott komolyabb megpróbáltatásokat az áttelelő növényeknek. Bár az őszi vetések legtöbb helyen ebben a hónapban is tartós hótakaró nélkül maradtak, olyan erős lehűlés nem volt, ami nagy területen kifagyást okozott volna, és minden bizonnyal a gyümölcsösökben, szőlőkben sem keletkeztek jelentősebb fagykárok.
Veszélyforrást inkább a tavasziasan enyhe időszakok jelenthettek a növények mélynyugalmi állapotának megzavarásával. A kis hőigényű növények életfolyamatai beindultak, amit például többfelé nyíló hóvirágok, virágzó mogyoróbokrok is jeleztek. Szerencsére az enyhe időszakok nem voltak túlságosan hosszúak, így ez a folyamat lelassult.
Emellett a kemény fagyok elmaradása, illetve a gyakran enyhe időjárás segítette a növényi kórokozók, kártevők áttelelését, ami előrevetíti a növényvédelem fontosságának növekedését a vegetációs időszakban. Az átlagosnál sokfelé kevesebb csapadék miatt az ország nagy részén valószínűleg nem telítődik a felső 1 m-es tajréteg a vegetációs periódus elejére.
Indexkép: Shutterstock
_jpg_fill_540x300_0.webp "Veszélyben a magyar méhészet: egyre többen hagyják abba")
_fill_540x300_0.jpg)
