Egy héhalmi méhészetben felütötte a fejét a mézelő méhek nyúlós költésrothadása nevű betegség a közelmúltban. Emiatt több környező települést érintően méhzárlatot rendeltek el az illetékes állategészségügyi szakemberek. A karantén a lehető legjobb esetben is hat hétig tart majd – írta a Nool.hu

Rossz hír sújtotta a Héhalom környéki méhészeket

A Nógrád Vármegye Kormányhivatal Pásztói Járási Hivatalának határozata szerint az intézkedés érinti Héhalom mellett Kisbágyont, Egyházasdengeleget, Erdőtarcsát és Palotást is.  Mint írják, "a zárlat ideje alatt a megadott területről tilos a méheket, azok nyers termékeit, illetve a betegséget terjesztő anyagokat, tárgyakat, úgymint a mézet, a kaptárt, vagy épp a méhészeti felszerelést kivinni. Szintén tilos méheket bevinni a zárlat alatt álló területre, vagy azon belül méhcsaládokat költöztetni, szállítani például egyik udvarból a másikba"

Emellett a rendelet által érintett valamennyi méhészet összes méhcsaládját méhegészségügyi felelős vizsgálja át a nyúlós költésrothadás nyomai után kutatva.

méhek

A méhek az egész családban elterjesztik a spórákat a fertőzött sejtek tisztítása során – fotó: pixabay.com

Mi az a nyúlós költésrothadás?

A nyúlós költésrothadás (vagy amerikai költésrothadás) a méhek költésének (fiasításának) legpusztítóbb megbetegedése, amelyet egy baktérium, a Paenibacillus larvae okoz. Ezt a bejelentési kötelezettség alá tartozó méhbetegséget már ősidők óta ismerik.

A fertőző betegség csak a fiatal álcákat érinti, de rájuk nézve rendkívül veszélyes. A Paenibacillus larvae egy spóraképző Gram-pozitív aerob pálca, amely fertőzésére a legfiatalabb, kevesebb mint 24 órás lárvák a legérzékenyebbek. A spórák ugyanis kicsíráznak az álca emésztőcsövében, növekedni kezdenek, ehhez a tápanyagokat az álca testéből nyerik, ezzel elpusztítva azt. Ezt követően a baktérium vegetatív formája is elpusztul, de ekkorra már több millió spórát képzett.


méhek3

A fertőző betegség csak a fiatal álcákat érinti, de rájuk nézve rendkívül veszélyes – fotó: pixabay.com

Milyen tünetek utalnak a nyúlós költésrothadás megjelenésére?

Mielőtt a fertőzés diagnózisát felállítják, lényeges kizárni a költésrothadás nem fertőző formáit, amit okozhat a hideg, a meleg, az éhezés stb., illetve a más kórokozók által okozott enyhébb költésrothadást és tömlős költésrothadást. Bonyolítja a helyzetet, hogy akár vegyes fertőzés is előfordulhat, például a nyúlós és az enyhébb költésrothadás egyidejű jelenléte.

A helyszíni vizsgálat során a nyúlós költésrothadásra utalhat:

  • a szag – jellemző a gyenge „enyvszag", amit egy tapasztalt méhész már a kaptár felnyitásakor megérez. Enyhébb költésrothadásban a rothadt fiasítás savanyú vagy romlott sajtra emlékeztető bűzt áraszt, a tömlős költésrothadás esetén pedig gyenge savanyú szag érezhető
  • a megjelenés – a lebomló lárvákat tartalmazó fedett sejtek teteje behorpad, a színe megsötétedik: kezdetben barna, majd fekete lesz
  • a szálhúzás – ha az elpusztult lárvát fogpiszkálóval megérintik és a sejt mélyére nyúlnak vele, akkor a fertőzött lárva ragadós, nyúlós, szálat lehet belőle húzni ( a teszt csak akkor pozitív, ha a kórokozó vegetatív formája jelen van)
  • Holst-féle tejes vizsgálatot is végeznek –  ennek során egy fertőzött lárvapörköt vagy -kenetet kémcsőbe helyeznek és 1–4 ml sovány tejet adnak hozzá, majd 37 °C-on inkubálják. A P. larvae baktérium jelenléte esetén a szuszpenzió 10–20 perc alatt feltisztul. Ennek az az oka, hogy a proteolitikus enzimek lebontják a kazeint. (A teszt csak abbanaz esetben pozitív, ha a kórokozó spóraképző fázisban van)

A fertőzés azonosítására azonban a legmegbízhatóbb az a laboratóriumi vizsgálat, amit az álcákat is tartalmazó lépminta vizsgálatával lehet elvégezni.

A fertőzés terjedése

A méhek az egész családban elterjesztik a spórákat a fertőzött sejtek tisztítása során. A betegség a család összes tagját megfertőzi, a fertőzött sejtekben tárolt élelem is megtelik spórákkal, azaz a nektárból készülő méz is fertőzötté válik. Az ilyen méznek ugyan nincs káros hatása az ember egészségére, de a fertőzésveszély miatt tilos eladni.

A betegség terjedhet a méhészeti eszközökkel is és mivel a spórák nagyon ellenállók (kiszáradva több, mint 40 évig életben maradnak), nagyon óvatosnak kell lenni, akkor, amikor használt eszközöket vásárolunk (minden esetben alaposan fertőtleníteni kell).

méhek

A megelőzés kulcsfontosságú feladat – fotó: pixabay.com

Hogyan kezelhető?

A nyúlós költésrothadás ellen voltak/vannak próbálkozások antibiotikumok használatára (kizárólag csak a kutatóintézetekben), de a fertőző betegség tovább terjedésének megakadályozására máig a legbiztosabb módszert a fertőzött családok kiirtása jelenti. A méhcsaládok antibiotikumokkal ugyan tünetmentessé tehetők, de a kezelés befejezése után, a betegség újra kitör.

Abban az esetben, ha a méhcsaládok többsége fertőzött, a járási főállatorvos dönthet az egész állomány kiirtásáról, még azon méhcsaládokéról is, amelyek tünetmentesek. Viszont, ha az állomány legalább háromnegyede beteg, akkor nincs mérlegelési jogkör, azaz az összes családot el kell pusztítani.

Mivel a baktériumspórák nagyon ellenállóak, ezért a fertőzött kaptárakat, lépeket vagy elégetéssel, vagy legalább fél méter mélyen történő elásással lehet megsemmisíteni. Az égetés alkalmával jelen kell lennie a hatóságnak is.

Zárlatot is elrendelnek, azaz a költésrothadásos családok röpkörzetét karantén alá helyezik. Innen nem lehet kivinni méheket, méhészeti termékeket, nem lehet méhészeti vásárt, kiállítást tartani,  a méhészek ugyanis nem adhatják el az ebben az időben termelt méhészeti termékeiket. A zárlat ideje legalább hatvan nap; aminek az ideje alatt a zárlat területén levő méhcsaládokat rendszeresen vizsgálják. Akkor kerülhet sor a zárlat feloldására, ha hatvan napig nem találnak nyúlós költésrothadásos családot.

Hogyan lehet megelőzni a fertőzés kialakulását?

A megelőzés kulcsfontosságú feladat, ezt segítheti a lépújítás, a ruházat és az eszközök rendszeres fertőtlenítése, a használaton kívüli kaptárak kiégetése, a befogott rajok elkülönítése.