Az Agrárkamara figyelmezteti a juhtenyésztőket:

A szinkronizálásnál csak olyan állatgyógyászati termékeket szabad használni, amelyek törzskönyvezettek és forgalmazásuk tekintetében nem áll fenn korlátozás, valamint illeszkednek a Kölcsönös Megfeleltetés követelményrendszerébe.

Értékesítés és gazdaságosság:

A magyar bárány értékesítésének három időpontja van, a húsvét, a ferragusto augusztusban és a karácsony. A termelők többsége hagyományosan űzet (augusztus vége szeptember) és ebből kifolyólag húsvétkor jelenik meg a legnagyobb kínálat a piacon. Az idén jó piaca volt a báránynak. Bár a túlkínálat következményeként éven belül a három időszak közül a húsvéti árak a legkedvezőtlenebbek a termelők számára.

Szaporodásbiológia:


A juhok ivarzása szempontjából az őszi hónapok tekinthetők fő ivarzási szezonnak, és pótszezonnak számít a január-március. Ilyenkor, április-májusban nem ivarzanak az anyajuhok.

Az április-május aszezonális űzetési időszak a juhok ivarzása szempontjából. Ez azért kedvezőtlen, mert karácsonykor a legmagasabbak az élőállat-felvásárlási árak. Ahhoz pedig, hogy karácsony előtt választott bárány legyen, most kell termékenyíteni őket. Ezért a sűrített elletést alkalmazó juhászatokban az előbbi két űzetési időszakon kívül ivarzást kiváltóan beavatkoznak az anyajuhok nemi életébe. Ezt a beavatkozást hívják ivarzás-szinkronizálásnak.


A szinkronizálás során egy flugeszton-acetát hatóanyag leadású szivacsot helyeznek fel egy applikátorral az anyaméhbe. Ezt a szivacsot 12-14 nap után kiveszik, majd utána kap egy PMSG injekciót az állat, és akkor 36-48 órán belül minden anya ivarzik. Ezalatt az időszak alatt történhet meg az inszeminálás. Miután ez egy költséges technológia, egy anya szinkronizálása kb. 2200 Ft, ezért aztán a juhászatoknak, csak a karácsonyi bárány ára miatt éri meg a szinkronizálás, így más évszakban ezt a természetre bízzák.

Szigorú feltételek és szankciók:


A juhágazatban az ivarzás szinkronizálásánál használt állatgyógyászati készítmények esetében, az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a béta-gonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról szóló 24/2004. (III.2.) FVM rendelet szigorú feltételeket állapít meg. Mindemellett 2011. január 1-jétől a Kölcsönös Megfeleltetés követelményrendszere is újabb hét jogszabályban foglalt gazdálkodási követelménnyel (JFGK 9-15: közegészségügy, állat-és növényegészségügy, megbetegedések bejelentése) bővült, amelyek közül a JFGK 10. Egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagokra és β-agonistákra vonatkozó felhasználási tilalom az állattenyésztésben, követelmény is előírja, hogy a gazdasági haszonállatok állattenyésztési célból történő, ösztrogén, androgén, vagy gesztagén hatású készítményekkel történő kezelés csak akkor megengedett, ha az adott készítményt külön jogszabály szerint törzskönyvezték.

A Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztálya felhívja az anyajuhtartók figyelmét, hogy az ivarzás-szinkronizálásnál csak olyan állatgyógyászati termékeket használjanak, amelyeket az MgSzH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága által közzétett nyilvántartás alapján nemzeti vagy MRP eljárás keretében törzskönyveztek és forgalmazásuk tekintetében nem áll fenn korlátozás, valamint illeszkednek a Kölcsönös Megfeleltetés követelményrendszerébe. Ezen túlmenően a kezelt állatokat egyértelmű egyedi azonosító jelzéssel meg kell jelölni, és a kezelő állatorvosnak a kezelésről legalább a rendeletben előírt adattartalommal nyilvántartást kell vezetni.
A követelményeknek meg nem felelő gazdálkodó szankciókra számíthat, amely különösen súlyos szabálytalanság esetén a támogatási rendszerből történő kizárást is jelentheti. (Agrárkamara)